Kamaszok és stressz

jún 17, 2022 | agyműködés, idegsejtek, kamaszkor, kutatási eredmények, stressz

,A stressz mindenkit érint kivétel nélkül, elkerülni szinte lehetetlen. Számos betegség kialakulásáért felelős. A kisebb-nagyobb gyerekekre pedig jóval erőteljesebben hat, mint egy felnőtt szervezetre. Az iskola és család egyaránt felelős ezért, de sokszor nem számolnak vele, mert észrevenni nagyon nehéz, illetve ha bármi probléma felmerül azonnal a szervi okoknál kezdjük a vizsgálatot. Amikor ezeket kizártuk, jó idő eltelik és lehet foglalkozni a stressz okozta gondokkal. Ez is eléggé megfoghatatlan.

Népbetegség, melyet legfőképpen lelki okok irányítanak. Stresszhelyzetben a szervezetben fokozódik az ún. stresszhormonok, az adrenalin és noradrenalin termelése.

Adrenalin: ez a hormon erős érzelmek, például harag és flelem hatására szabadul felenergiát küld az izmoknak és fokozza a szívverést, hogy felkészítse a testet a „harcolj, vagy fuss!” helyzetre, a gyomor és a bőr erei összehúzódnak és csökkentik az oda jutó vér mennyiségét, biztosítva a szív megnövekedett munkájához a tápanyagot.

Noradrenalin: hasonlóan az adrenalinhoz vészhelyzetben, stresszhelyzetben a mellékvesében termelődik, szimpatikus idegrendszerre hat. Az ereket szűkíti, csak a szív koszorúereit tágítja

Emellett egy szteroid hormon, a kortizol termelődése is fokozódik, minek hatására cukor és zsír szabadul fel a szervezet raktáraiból, energiát biztosítva az agy és az izomzat fokozott munkájához.

Kortizol: az emberi testben a mellékvese által termelt és stressz hatására kibocsátott hormon, amely energiát továbbít közvetlen fenyegetés esetén. Számos tényező befolyásolja a kortizolszintet, a koffeintől az alvásmegvonásig. A túl magas kortizolszint csökkenti az immunrendszer működését, növelheti a vérnyomást, károsíthatja ai idegsejteket, – különösen a hippokampuszban.

De hogyan vegyük észre, hogy komolyabb a baj?

Mint korábban említettem az agy hátulról – előrefelé fejlődik. Ez azt jelenti, hogy az elülső homloklebenyi rész még a kamaszoknál nem fejlett, ez okozza, hogy nem tudnak felelősségteljes döntéseket hozni, az érzelmeiket megfelelően irányítani, számolni a tettek következményeivel. https://tudatosgeneracio.hu/mi-koze-az-agynak-a-ferrarihoz/

Ezért olyan kiszámíthatalanok és szélsőségesek. A tartós stressz pedig csak ront a helyzeten. Ők máshogy reagálnak az ún. THP nevű stresszhormonra, mert esetükben nem csillapító hatást, hanem további szorongást vált ki. A homloklebeny éretlensége miatt, agyuk más terülei is képesek fura módon irányítani az érzékelést, így pl. egy külső fenyegetéstől szélsőségesebb képet alkotnak. Kevésbé tudnak uralkodni haragjukon és félelmükön.

„A zsigeri érzéseket, például a félelmet, az úgynevezett hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HPA)-tengely idézi elő. Stresszhelyzetben az amigdala reagál először, inger esetén stresszhormonokat bocsát ki, amelyek hatására az agyalapi mirigy bizonyos anyagokat szabadít fel, és ezek adrenalin előállítására késztetik a mellékvesét. A mellékvese közvetlenül a vesék fölött található, és amikor rendkívül stresszes helyzetben aktiválódik, készenléti (alarm) állapotba hozza a szervezetet: megemelkedik a szívritmus, kitágulnak az erek, megnő az oxigénszint, a vér pedig az emésztőrendszerből az izmokba és a végtagokba kerül, hogy elmenekülhessünk. Ha az ösztöneink azt diktálják, hogy maradjunk és védekezzünk, akkor kitágul a pupillánk, élesebben látunk, és kevésbé érzékeljük a fájdalmat, hogy felkészülhessünk a „harcra”.

A fokozott éberség állapotában minden egyes inger potenciális veszélyforrás, és a testünk felkészülten várakozik. A közvetlen életben maradást ma már nem fenyegeti annyi veszély, mint primitív őseink idején, de a harcolj vagy fuss reakció azóta is kódolva van a génjeinkben.”

A stressz árt a tanulásnak is. Vannak, akik ebben a helyzetben egyszeűen „lefagynak”. Ez valós jelenség, a hippokampusz beszünteti normál működését. Megnövekszik a kortizolszint, ez megzavarja a memóriát, a gondolkodás rugalmatlanabbá válik. Egy ilyen helyzet kiváltója sokszor egy dolgozat, vagy egy tanár jelenléte is lehet.

„[…] Az emberekben elsősorban a prefrontális kéreg, a hippokampusz és az amigdala szabályozza a stresszreakciót. A hippokampusz kisebb lesz (ami nem jó hír a memóriának és tanulásnak), az amigdala viszont megnő, működése fokozódik. Ez azért nem jó, mert így fokozottabban reagál a stresszre is […].

Hippokampusz: az agynak ez a része a homloklebenyben található, és elsősorban az emlékek feldolgozásáért felelős.

Amigdala: mandula alakú terület az agy mélyén, a halántéklebeny elülső részén; itt dolgozzuk fel az érzelmeket.

Prefrontális kéreg: homlok mögötti agykéreg, a gondolkodási folyamatok összehangolását és a viselkedésért felelős terület.

Annyi bizonyos, hogy a mai világban végtelen sok stresszforrás van jelen a kamaszok életében, és mivel a digitális technológiának köszönhetően egyre többfelől zúdulnak rájuk a hírek, lehetetlen megvédeni a gyermekeket és tizenéveseket a hírekben nap mint nap látható verekedésektől, erőszaktól és katasztrófáktól.

A tizenévesek rendkívül érzékenyek a megaláztatásra és a negatív kritikára, ezért nem feltétlenül ismerik fel, hogy mennyire értelmetlen és logikátlan vádakat fogalmaz meg a zaklató. A zaklatást az iskolának és a szülőnek is komolyan kell vennie az áldozat nehéz helyzetben van.

Fontos figyelembevenni, ha egy tinédzser nehezen nyílik meg a szülőnek, akkor legyen egy másik olyan felnőtt, aki segít kibeszélni a problémákat. Ez lehet nagymama, magypapa, egy kedvelt szomszéd, coach, vagy pszichológus.

Dr. Frances E. Jensen és Amy Ellis Nutt(2017) A kamasz agy Budapest, Libri Kiadó

freepik.com/photos/isolation’>Isolation photo created by freepik

Idegsejtek és agyműködés kamaszkorban

jún 16, 2022 | agy, agyműködés, felnőtté válás, idegsejtek, kamaszkor, kutatási eredmények

A kamaszok agya másképp működik, ezért meggondolatlanok, nem előrelátóak és szó szerint hajszolják a veszélyt.

A kamaszok agyával nem túl régóta foglalkozik a tudomány. Korábban leginkább a kisgyermekkori és az öregkori szakaszban lévő agyműködést, annak feljődését vagy hanyatlását vizsgálták. A kamaszokról azt gondoltuk, hogy csak a hormonok okozzák a változékony viselkedésüket. Erre most rácáfolok az alábbi cikkel.

“Az emberi test lenyűgöző, benne az agyunk a világ legcsodálatosabb és legösszetettebb része. – írja könyvében E. Frances Jensen.

“A gyerekek és a tizenévesek agya befolyásolható, méghozzá jó okkal. Ahogy a kiscsibék az anyjuk után mennek, úgy az embergyerekek és a tizenévesek is a tapasztalataikra építenek, és ez nagyban befolyásolja, hogy felnőttként milyen szakmát választanak. Ha egy kirakóshoz hasonlítjuk, akkor ez egy olyan kirakós, ami még nincs összerakva. Az emberi test összes szerve közül az agy a legkevésbé fejlett születésünkkor, mindössze 40 százaléka a felnőttkori méretnek. Nem csak a mérete változik: a fejlődés során a belső szerkezete is átalakul. Az agy növekedése igen hosszú időt vesz igénybe.[..]

A kamaszok agyát nyugodtan nevezhetjük ellentmondásosnak. Kifejezetten sok benne a szürkeállomány (az agy alapvető építőkockáit jelentő idegsejtek), viszont kevés a fehérállomány (a fehérállományt alkotó idegrostok a csatornák, amelyek biztosítják az információáramlást az agy különböző részei között). Ezért hasonlíthatjuk a tizenévesek agyát egy vadonatúj Ferrarihoz: csillog-villog, útra kész, de még nem mentek vele tesztvezetésre.

[..] Másképpen fogalmazva: minden készen áll rajta, de még nem tudja, merre induljon. Ebből az ellentmondásból következik a zavaros kulturális üzenet. Azt feltételezzük, hogy aki felnőttnek látszik, az szellemileg is felnőtt. A kamasz fiúk borotválkoznak, a tizenéves lányok teherbe eshetnek, neurológiailag azonban egyikük sem áll még készen a főműsoridőre, vagyis a felnőttkorra.

Az is bizonyítja, hogy az agy súlyának kevés köze van a működéséhez – legalábbis az intellektus szempontjából –, hogy a női emberi agy kisebb, mint a férfi, a két nem IQ-ja azonban ugyanabba a tartományba esik. Albert Einstein, a 20. század egyik legnagyobb gondolkodójának 1,2 kilós agya például egy kicsit könnyebb volt a normálisnál. Ugyanakkor a legfrissebb kutatások szerint egygrammnyi agyállományára az átlagnál több kapcsolódás jutott.

Agyműködés, idegsejtek

[..] Az emberi agy mérete összefügg az emberi koponya méretével. Az agynak ugyanis be kell férnie a koponyába. Az emberi fej huszonkét csontjából nyolc a koponyában található, és ezek legfontosabb feladata az agy védelme. Születéskor a koponyacsontokat csak lazán tartja össze a kötőszövet, hogy a baba feje összenyomódhasson egy kicsit a szülőcsatornában. A fejcsontok lazán kapcsolódnak egymáshoz és lyuk tátong köztük: ezek egyike a kutacs, az a puha rész, amely a születéskor még megtalálható, majd az első életév során bezáródik, ahogy a csontok összeforrnak. A fej mérete a születéstől hétéves korig nő a legtöbbet.

Az agy lebenyei wikipedia.org/wiki/nagyagy

Az agy hátulról előrefelé érik. Az agy kérge a funkciók alapján több fő területre osztható.

Az agy kapcsolódásai fokozatosan haladnak az agy hátsó része felől az első része felé. Legutoljára a homloklebenyek kapcsolódnak össze. A tinédzserek agya csak 80 százalékban érett. A 20 százalékos rés, ahol a leglazábbak az összeköttetések, kulcsfontosságú, és nagyjából meg is magyarázza a tinédzserek zavarba ejtő viselkedését – hangulatingadozásaikat, ingerlékenységüket, ösztönösségüket és lobbanékonyságukat; a koncentrációra, a kitartásra és a felnőttek megértésére való képtelenségüket; valamint a kábítószer- és alkoholfogyasztás, valamint egyéb kockázatos tevékenységek kipróbálására irányuló hajlamukat. Amikor civilizált, intelligens felnőttnek tekintjük magunkat, elsősorban az agykéreg frontális és prefrontális részének mondhatunk köszönetet.”

A szerző egy nagyon szomorú és tanulságos esetet mutat be, amin keresztül láthatjuk, hogy mennyire fejletlen agyuk azon része, amelynek funkciója a felelős döntéshozatalban keresendő.

[..] Mivel a tizenévesek még nem használják teljes erőbedobással a homloklebenyüket, nem szabad meglepődnünk a kamaszokkal kapcsolatos, nap mint nap olvasható tragikus hibákon és baleseteken. A folyamat nem ér véget a tízes évek végére – ezért aztán még a főiskolai évek is nehezek.

….Egy barátom nemrégiben mesélt nekem a fia főiskolai csoporttársáról, Danről, aki világéletében rendes gyerek volt, nem sok fejfájást okozott a szüleinek. Népszerű volt, a gimnáziumi évek alatt kiválóan hokizott, a főiskolán a pénzügyi szakirányt választotta. Nyáron a barátom fiát felhívta Dan anyukája. Elmesélte, hogy Dan az előző éjszakán vízbe fulladt. Szórakozni ment a barátaival, ivott, majd valamikor hajnali három és négy óra között hazafelé tartottak, és a csapat – nyolcan voltak – le akarta hűteni magát, ezért megálltak a helyi teniszklubnál. A klub természetesen zárva volt, de egy zárt ajtó nem foghatott ki rajtuk. Mind a nyolcan átmásztak a kerítésen, hogy beugorjanak a medencébe. Már hazaértek, amikor valakinek eszébe jutott: „Hol van Dan?” Visszarohantak a klubba, de a barátjuk már arccal lefelé lebegett a medencében. Az orvosszakértő szerint a halál oka „akut alkoholmérgezés” miatt bekövetkezett vízbefúlás volt. Az egyik újságcikk olvastán a fejemet csóváltam: „A rendőrség arra kéri a gyerekeket és a szülőket, hogy az akár halálossá is válható kockázat vállalása előtt alaposan gondolják végig a potenciális veszélyforrásokat.”

„Alaposan gondolják végig.”

Hányszor mondtuk ugyanezt tinédzserkorú fiainknak és lányainknak? Túl sokszor. Mégis, amint meghallottam Dan történetét, felhívtam a fiaimat, hogy nekik is elmeséljem. Jól véssétek az eszetekbe, mondtam nekik. Mindig ez a vége. Nem lehet egyszerre inni és úszni. És nem szabad az éjszaka közepén átmászni a kerítésen, vagy medencébe ugrani hét ugyancsak részeg baráttal.

[..]Nagyon fontos, hogy a szülők hogyan kezelik ezeket a tragikus történeteket, hogyan beszélnek róluk a gyerekeikkel. Soha ne mondjuk, hogy „Hálistennek, nem az én gyerekem volt az”. Vagy hogy „Az én gyerekem soha nem tenne ilyet”. Mert nem tudhatjuk. Inkább előzzük meg a bajt. Tömjük tele a fejüket valós történetekkel, valós következményekkel, majd mondjuk el ezeket újra és újra – a vacsoraasztalnál, a fociedzés után, a szolfézsóra előtt, és igen, akkor is, ha jelzik, hogy már ezerszer hallották. Emlékeztessük őket: bármikor megtörténhet ilyesmi, és nagyon sok olyan helyzet van, amely bajba sodorhatja őket, és rosszul végződhet.

Feledékenység, memória

Hogy miért fontos az ismétlés, azt éppen a tinédzserek agyának fejlődéséből érthetjük meg. A homloklebeny egyik végrehajtó funkciója az úgynevezett prospektív memória, amely segít észben tartani valamely jövőbeli tevékenység elvégzésére irányuló szándékunkat – például, hogy otthon, munka után vissza kell hívnunk valakit. A kutatások tanúbizonysága szerint a prospektív memória nemcsak, hogy összefügg a homloklebennyel, hanem éppen hat- és tízéves korunk között, majd a húszas éveinkben fejlődik tovább, és fokozódik a hatékonysága. Tíz- és tizennégy éves kor között azonban nem kerül sor jelentős fejlődésre. Mintha az agynak ez a része – hogy ne felejtsünk el megtenni valamit – nem tartana lépést a tinédzserek növekedésével és fejlődésével.

[…]Multitasking – egyszerre több dologra képesek figyelni. Vagy mégsem?

A homloklebeny mögött található falcsonti lebeny felelős az asszociációkért és azért, hogy a különböző feladatok között váltani tudjunk; márpedig a kamaszok agyában ez az érés is későn következik be. A feladatok közötti váltásra folyamatos igény van a mai, információkkal túlterhelt világban, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a multitasking (figyelemmegosztás) – amikor két, kognitívan összetett tevékenységet végzünk egyszerre – valójában csak legenda. A rágózás és közben valamely más tevékenység végzése nem multitasking, mert a rágózáshoz nincs szükség kognitív (tudatos) fókuszra. Ha azonban egyszerre mobiltelefonálunk és vezetünk, az kognitív fókuszt igényel.

Mivel az emberi agy csak korlátozott mennyiségű dologra képes egyszerre koncentrálni, a kognitív jelentőségű tevékenységek végzése közben – amikor például egyszerre beszélünk és vezetünk – az agy folyamatosan kapcsolgat a két feladat között. Ez pedig azt jelenti, hogy egyik feladatot sem tudjuk tökéletesen elvégezni.

A gondolatok, érzések, mozdulatok és hangulatok voltaképpen az idegsejtek egymásnak küldött elektronikus üzenetei.

Elemi idegi működés, az idegrendszer szerveződése - PDF Free Download

Idegsejtek

A sejt a test legkisebb építőkockája, és minden sejtnek megvan a maga főparancsnoksága, a nagy, ovális sejtmag, amely a sejt középpontja körül található. A szervek, szövetek, izmok stb. több mint kétszázféle sejtből épülnek fel. Az agy egyedi sejttípusa az idegsejt. Az emberi agyban 100 milliárd idegsejt található, születésünkkor van a legtöbb idegsejt az agyunkban. Amikor megszületünk, a burjánzó idegsejteknek csak egészen csekély százaléka létesít egymással összeköttetést. Az idegsejt szorgos tevékenységgel, akciós potenciállal reagál az ingerre: ez tulajdonképpen egy elektromos jel, amely az inger helyétől az idegsejt nyúlványán át jut el a sejtbe. A két idegsejt közötti találkozási pontot szinapszisnak hívjuk: e terület szélessége csupán egy centiméter mintegy milliomod része. Az agy tevékenysége tulajdonképpen a szinapszisban zajlik.

Noha idegsejtjeink túlnyomó többsége már a születéskor megvan, az agykéreg szinapszisainak nagy része ekkor még nem alakul ki. A fejlődés e szakaszában a csecsemő agya döbbenetesen sok, kétmillió szinapszist hoz létre másodpercenként, így a kisbaba elérheti az olyan szellemi mérföldköveket, mint a színlátás, a fogás, az arcfelismerés és a szülői kötődés kialakulása. Az ingerlés, a tapasztalatok és az ismétlődő érzékelések mind hozzájárulnak az új idegpályák kialakulásához. Kamaszkorban ennek a „túlburjánzásnak” köszönhető, így a tizenéves fokozottan képes új dolgok gyors elsajátítására – az új távirányító kezelésétől a mandarin nyelv megtanulásáig. Ugyanakkor a szürkeállomány túltengése kognitív disszonanciát is okozhat, ami azt jelenti, hogy az agy nehezen választja ki a „hangzavarból” a megfelelő jeleket. Ezért a kamaszkor végére az agy megkezdi a fölösleges szinapszisok kigyomlálását, és ésszerűsíti a kapcsolatokat.

A leggyakoribb ingerlő ingerületátvivő anyagok közé tartozik az adrenalin, a noradrenalin és a glutamát.

(Adrenalin: a mellékvese velőállományában termelődik fizikai megterhelés vagy stressz hatására. Noradrenalin: Stresszhormonként az agynak azt a részét érinti, amely a figyelmet és a válaszreakciókat ellenőrzi. Az adrenalinhoz hasonlóan a noradrenalin is részt vesz az üss vagy fuss reakció kiváltásában. Az adrenalinnál sokkal erősebben szűkíti az ereket, közvetlenül emeli a szívfrekvenciát, glükózt szabadít fel az energiaraktárakból, és növeli az izomtónust. Glutamát: az agyban a fő serkentő neurotranszmitter (ingerületátvivő) szerepét tölti be. energiaellátásban is központi szerepe van. (forrás: wikipedia.hu letöltés ideje: 2022.06.03.))

[…] A gátló ingerületátvivő anyagok, mint például a gamma-amino-vajsav (GABA) és a szerotonin, szorongásgátlóként működnek, megnyugtatják a testet és lassításra késztetik.A szerotoninhiány agresszivitást és depressziót okozhat. (Szerotonin: boldogsághormonnak is nevezik, főként a gyomor, – bélrendszer állítja elő, a hangulatért, koncentrációért, libidóért, emlékezetért felelős neurotranszmitter (ingerületátvivő), vagyis nem hormon, a közelnevezés helytelen)

A dopamin különleges ingerületátvivő anyag, mert ingerelni és gátolni is képes. Az adrenalinhoz és egy sor más anyaghoz hasonlóan hormon. Amikor a mellékvesére hat, hormonként működik; amikor az agyra hat, ingerületátvivő anyag. Az agy kémiai hírvivőjeként segíti az agyat a motivációban, a hajtóerőben és a koncentrálásban, mert az agy jutalmi áramkörének szerves része. Ez az úgynevezett „meg kell szereznem” anyag, amely nem csupán megerősíti a célratörő tevékenységet, hanem bizonyos körülmények között függőséget is okozhat. Minél több dopamin szabadul fel az agyban, annál jobban aktiválódnak a jutalmi áramkörök, és minél jobban aktiválódnak, annál hevesebb bennünk a vágyakozás. Ezt a vágyakozást egyaránt érzékelhetjük a vacsoránál, a kártyaasztalnál, a tanácsteremben és a hálószobában. A tudósok rájöttek például, hogy a magasabb kalóriatartalmú étel több dopamint termel az agyban. Hogy miért? Mert a több kalória növeli a túlélés esélyét. Amikor fagyira, szerencsejátékra vágyunk, nem feltétlenül édesség, pénz után vágyakozunk. Dopamint akarunk.

A fiatal agyban több az ingerlő szinapszis, mint a gátló szinapszis: a szinapszisok száma a csecsemőkortól a kamaszkorig nő, a csúcsot kora gyermekkorban éri el. A szürkeállomány a lányoknál tizenegy, a fiúknál tizennégy éves korban a legsűrűbb, majd a kamaszkor során folyamatosan felhígul. A fehérállomány, a mielin (egy vastag (zsíros anyagokból és fehérjékből álló) lipoprotein réteg, amely egyes neuronok axonjait körülveszi, kolbász vagy tekercs alakú hüvelyeket alkotva.

myelinhüvelyt építő oligodendrocita sejt

www.esem.hu Letöltés ideje: 2022.05.25.

Ezeknek a mielinhüvelyeknek nagyon fontos szerepük van idegrendszerünkben: – lehetővé teszi az idegimpulzusok gyors és hatékony továbbítását, azonban csak egyféleképpen változik a kamaszkorban: nő a mennyisége. Arra az eredményre jutottak, hogy a mielin előállítása jóval a kamaszkoron túl, akár a harmincas évek elejéig is folytatódik, így az agy egyes területei között még hatékonyabbá válhat a kommunikáció.[..]

A szigetelt összeköttetések nélkül az agy egyik területéről érkező üzenet – például az amigdalából (félelmet, érzelmeket szabályozó agyi központ) származó félelem és stressz – nem képes kapcsolódni az agy egy másik területéhez, például a homloklebeny ítélőképességéhez. A még mindig fejlődésben lévő aggyal rendelkező kamaszok esetében ez azt jelenti, hogy olykor veszélyes helyzetbe kerülnek, és nem tudják, mi legyen a következő lépés.

„[…] A tisztánlátás azon a képességünkön múlik, hogy kívülről látjuk magunkat, és mivel ez a készség a homlok- és az arccsonti lebeny része, időre van szükség a kifejlődéséhez. Az agyban zajló dinamikus változások is hozzájárulnak a kamaszévek bőségéhez. Ám a formálható, nem teljesen érett tinédzseragy ijesztő dolgokra képes. Bármi megtörténhet – és általában rossz dolgok történnek. Igaz, hogy a tinédzserek felnőttnek látszanak, sokszor még felnőttesen is gondolkodnak, és tanulási képességük megdöbbentő. Ugyanakkor rendkívül fontos tudnunk, hogy mire képtelenek a tinédzserek, hogy milyen kognitív, érzelmi és viselkedési korlátokba ütköznek. „

Frances E. Jensen és Amy Ellis Nutt(2016) A kamasz agy LibriKiadó

Digitális függőség

jún 2, 2022 | agyműködés, digitális függőség, digitális játékok, függőség, gyerekek és kütyük, kamaszkor, kutatási eredmények

„Az internetfüggőség ugyanazt a jutalomközpontot ingerli az agyban, mint a kábítószerek. – írja a Kamasz agy című könyvében, Frances Jensen.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni a lényeget; a túlzott képernyőhasználat igenis károsan hat az idegrendszerre. Egy fejlődésben levő idegrendszerre pedig hatványozottan érvényes. Ami az idegrendszerre hatással van, az pedig hatással van mindenre. A gondolkodásunkra, a viselkedésünkre, reakcióinkra.

A mai tizen- és huszonévesek az első olyan generáció, amelyet elképesztő mennyiségű elektronikus szórakozási lehetőség várt, ezért a legkülönfélébb új hatások érhetik őket. A technológia újabb lehetőség az újdonság hajhászásra, és mivel a tinédzserek agyát igen könnyű ingerelni, a legújabb digitális játék már elég is a kikapcsolódáshoz.

Az agy jutalomáramkörét működésbe hozó idegi folyamatok beindulásához és az élvezetet biztosító dopamin (agyban termelődő „boldogsághormon”) felszabadulásához éppúgy elég a legújabb iPhone piacra dobása, mint az alkohol, a fű, a szex vagy egy menő autó.

„Bizonyos szempontból a technológia maga is kábítószer.” – foglalja össze röviden a lényeget Jensen.

[…] Az okostelefon például annyira részévé vált az életünknek, hogy a rezgést már akkor is tapasztaljuk, ha nem érkezett semmilyen értesítés. Ezeket a fantomrezgéseket kiváltó biokémiai hatást úgy definiáljuk, mint egy digitális ajándékot az agynak amikor érkezik egy sms, e-mail, bármilyen hang, vagy pittyegés, – dopamint szabadít fel az agyban, ezáltal az eufórikus hatás is megérkezik.

„Egyre több adat bizonyítja, hogy az internetfüggőség sok szempontból hasonlít a szerfüggőségre. A kamaszokon végzett legújabb funkcionális MRI-vizsgálatok alapján a kokain- és metadonfüggőség megváltoztatja az összeköttetést az agy két féltekéje, illetve az ingerületátvivő anyagként dopamint használó területek között. Érdekes módon az internetfüggők MRI-felvételei igen hasonló mintázatot mutatnak. Ebben az a megdöbbentő, hogy a kábítószerfüggőkkel ellentétben ezúttal nem valamilyen kémiai anyag váltja ki a neurobiológiai hatást – hanem az elme erősebb, mint a valóság!

A fiatalok egyik legidőigényesebb internetes mániája a videojáték.

Egy koreai vizsgálat is megerősítette, hogy a videojáték befolyásolja a kamaszok agyszerkezetét: tizenöt, játékfüggőséggel diagnosztizált kamasz fiút hasonlítottak össze nem játszókkal, és az eredmények alapján a játékosok orbitofrontális kérge (agykéreg része a szemüregek feletti terület) – a kockázatfelmérésért felelős terület – kisebb.

Ugyanez figyelhető meg az obszesszív-kompulzív (kényszerbetegség) rendellenességben szenvedőknél is.

10 000 óra kell a szakértővé váláshoz – a videojáték vajon hoz ekkora hasznot?

Egy átlagos fiatal – különösen, ha fiú – huszonegy éves korára körülbelül tízezer órát tölt videojátékkal: vagyis rengeteg időt fordít egy olyan képesség fejlesztésére, amely sem anyagi, sem tanulási szempontból nem hoz neki közvetlen hasznot.

Kivételesek – A siker másik oldala ( Outliers ) című könyvében Malcolm Gladwell azt állítja, hogy általában tízezer óra szükséges ahhoz, hogy valamely terület szakértőjévé váljunk. Vagyis a fiatalok mintegy mellesleg mesterfokon elsajátítanak egy olyan készséget, amely más területeken igen korlátozottan alkalmazható, kivéve persze, ha a játékiparban helyezkednek el, vagy olyan szakmát választanak, ahol sok számítógépes szimulációt kell készíteni.

Akkor tehát a normál mennyiségű videojáték jó vagy rossz az agynak?

A válasz nem teljesen egyértelmű. Különbséget kell tennünk a megrögzött játékosok és az alkalomszerűen játszók között. Az olvasáshoz és a „kiegyensúlyozott” agyserkentés többi formájához hasonlóan a videojátékokkal kapcsolatban kialakuló magas színvonalú készségeknek is vannak előnyei.

A németországi Max Planck Intézet vizsgálata szerint a játéktól az agy bizonyos területei megnőnek, különösen az entorhinális kéreg (a halántéklebeny belső oldalán található) a hippokampusz, a nyakszirti és a falcsonti lebeny. Ezek a területek fontos szerepet játszanak a munkamemóriában és a vizuális-térbeli készségekben. Ez az információ jó hír lehet azoknak az oktatóknak, akik egyre több játékszerű videoszimulációt használnak a tapasztalati készségek átadásához, a pilótákat oktató iskoláktól az orvos- és ápolóképzésig, ahol a betegek szívrohamát vagy stroke-ját szimulálják.

Ha azonban a kamasz megszállottan játszik, a többi tevékenysége kárára, annak már – akárcsak a függőségnek – azonnali és hosszú távú negatív hatásai vannak az agyra.

A kínai kutatók felfedezték, hogy a napi tíz órát, heti hat napot online játékokkal töltő főiskolások agya megváltozik. Az online játékosok agyában módosulnak a szürkeállomány beszédért, memóriáért, motoros irányításért, érzelemért, céltudatosságért, valamint az impulzív és helytelen viselkedés megakadályozásáért felelős parányi területei.

Azt is észrevették, hogy ha fokozzák az online töltött időt, a kamasz agya akár 20 százalékkal is zsugorodhat. És ez még nem minden: amikor a kutatók a fehérállományra fókuszáltak a szkennerrel, ott is rendellenességekre bukkantak, különösen a fehérállomány és az agy memóriaközpontjainak összeköttetéseiben, elsősorban a jobb hippokampusz agytekervényében.

Azt a hipotézist fogalmazták meg, hogy a megrögzött online játékosok agyának e területén megnő a fehérállomány sűrűsége, és ez problémákat okozhat az információ átmeneti tárolásában és előhívásában. (1) A többi közeli területen a fehérállomány csökkenése akadályozhatja a döntéshozatal képességét, beleértve a számítógép kikapcsolására vagy az online játékok felfüggesztésére vonatkozó döntést is!

Mindezek a területek a kamaszok alkohol-, heroin-, kokain- és marihuánafüggőségében is szerepet játszanak.

A legijesztőbb digitális kísértés talán az online szerencsejátékok és póker képében éri a kamaszokat, hiszen itt hirtelen duplán támad az átkozott függőség: ötvöződik a hazárdjáték és a technológia. Számos vizsgálat kimutatta, hogy a tinédzserek akár 70-80 százaléka is kipróbálta már legalább egyszer az online szerencsejátékot.

A magatartásbeli függőség éppen olyan alattomos, mint a kémiai, mert ugyanazokat az agyi áramköröket használja. Ez az oka, hogy legyen bár szó szerencsejátékról, a közösségi média használatáról vagy kokainszippantásról, a tinédzserek kiemelten érzékenyek azokra a kellemes érzésekre, amelyeket az agy jutalomközpontjának ingerlése vált ki.

A CRC Health Group (CRC Egészségügyi Csoport), az Egyesült Államok legnagyobb speciális mentális és viselkedési egészségügyi szolgáltatója szerint igenis létezik internetfüggőség, és a weboldalukon és az általuk forgalmazott szakkönyvekben fel is sorolják a magatartásbeli és fiziológiai tüneteket:

A gyermek az iskolán kívüli idő túlnyomó részét a számítógépe mellett vagy videojátékokkal tölti:

Elalszik az iskolában
Elmarad a feladataival
Romlanak a jegyei
Nem mond igazat a számítógép vagy a videojátékok használatával kapcsolatban
A barátai helyett inkább a számítógépet vagy a videojátékokat választja
Kikerül a társas csoportokból (klubok vagy sportcsapat)
Amikor nem videojátékozik vagy számítógépezik, ingerlékeny
Alagútszindróma – ízületi fájdalom az ujjakban, a kezekben és a csuklókban – a mértéktelen billentyűzethasználattal járó ismétlődő mozgások következtében
Álmatlanság
Étkezés elmulasztása az online élet miatt
A személyes higiénia és szépségápolás elhanyagolása az online élet miatt
Fej-, hát- és nyakfájás
Szemszárazság és látási zavarok

Természetesen nem a függőség az internetmánia egyetlen veszélye. Az internet következménye az is, hogy hihetetlen mennyiségű ingert hoz az ember meghitt környezetébe, így a tizenéveseket sokkal több élmény éri a nap során, mint a korábbi nemzedékeket.

Ez visszafelé is igaz: a tinédzserek életének eseményei sokkal nagyobb közösséghez jutnak el, mint régen. A tizenévesek csínytevései hajdanában még az iskola falain belül rekedtek volna, ma viszont vírusként terjednek, ennek minden előre nem tervezett következményével.

A hírekben szinte mindennap hallhatunk cyberzaklatásról, a magánélet digitális megsértéséről, és borzasztóan félresikerült internetes kommunikációról. Valamennyien a digitális világban élünk, nem fordíthatunk hátat neki, de napi néhány órára vagy percre elszakadhatunk tőle, és minél előbb szoktatjuk erre a gyerekeinket, annál jobb.

Nem könnyű korlátozni a tinédzserek internethasználatát, de sokat segít, ha kihozzuk a számítógépet a gimnazistánk szobájából, és olyan közös helyiségben helyezzük el, ahol könnyebben ellenőrizhetjük, mivel van elfoglalva a fiunk vagy a lányunk.

Szoftverekkel nyomon követhetjük a gyerekeink által látogatott weboldalakat, bizonyos oldalakat le is tilthatunk, de a legfontosabb feladatunk, hogy beszélgessünk a tinédzsereinkkel.

Tájékozódjunk róla, hogy mit csinálnak online, milyen oldalak érdeklik őket a legjobban, és mikor látogatják ezeket – például a mateklecke megírása közben, vagy amikor lefekvéshez kellene készülődniük. Ne úgy közelítsük meg a problémát, hogy meg kell büntetnünk a tizenévesünket, hanem hogy segítségre van szüksége ahhoz, hogy kiegyensúlyozott, egészséges és kevésbé elszigetelt legyen.”

Frances E. Jensen MD és Amy Ellis Nutt(2016) A kamasz agy LibriKiadó

(1): Simone Kuhn és Jurgen Gallinat: „Amount of Lifetime Video Gaming is Positively Associated with Entorhinal, Hippocampal and Occipital Volume”, Molecular Psychiatry (2013. aug. 20.).

freepik.com/photos/social-media-people’>Social media people photo created by rawpixel.com

Kamaszok és a drogok

jún 2, 2022 | agy, agyműködés, drog, extasy, függőség, Heroin, idegsejtek, kamaszok, kokain, kutatási eredmények, Marihuana, tanulási nehézségek

Erről a témáról nem lehet eleget beszélni! Régi félelmem, hogy gyermekeimet hogyan akadályozom majd meg abban, hogy ne is próbálják ki ezeket a szereket. Sokat olvasok a témával kapcsolatban, de mivel mindig is érdekelt mindennek a működése és annak miértje, így ismét Frances E. Jensen könyvével állok elő, melyben tudományosan érthető formában elmagyarázza, amiről olyan sokat hallunk.

Rengeteg féle drog ismert már a köztudatban, ezek például a – szintetikus drogok (vagy más néven dizájnerdrogok), melyeket mesterségesen, különféle vegyi anyagokból állítanak elő.

Extasy, – Kristálymet, – Inhalánsok, – LSD, – Fájdalomcsillapítók, – Ritalin és még sorolhatnám.

Másféle megközelítésből beszélhetünk a narkotikus drogokról, – melyeket feszültségoldásra, fájdalomcsillapításra használnak leginkább (heroin, ópium, alkohol). Pszichedelikus (módosult tudatállapotot előidéző) drogok a meszkalin, LSD. Serkentő hatásúak, melyek a fizikai és szellemi teljesítőképességet képesek fokozni, ilyen pl. a kokain, metamfetamin, amfetamin, extasy), továbbá vannak még a nyugtatók.

Külön-külön nem mennék bele a tulajdonságaikba, egy-két népszerű terméket azonban kiemelnék közülük.

hu.wikipedia.org Letöltés ideje: 2022.06.07.

Ilyen az Extasy nevű tabletta. Azért népszerű a tinédzserek és a fiatal felnőttek körében, mert a közvélekedés szerint fokozza a szexuális élményt, heves érzelmeket hoz elő és közösségi élményt nyújt. Előszeretettel használják elektronikus tánczenére épülő bulikon, különösen Európában.

A tabletta kiváltotta bódultságot az elektronikus zenét hallgatók körében pörgésnek nevezik, és elsősorban hosszan tartó, eufóriás mozgást okoz, amely kéz a kézben jár az elektronikus zenével és annak folyamatosan, szinte hipnotikusan lüktető ritmusával. A kábítószer túl erős formája halálos lehet, és mivel vásárláskor az emberek nem tudják, mit kapnak, teszteszközöket is visznek a buliba.

„Az extasynak nagyon sok káros mellékhatása van – zavarodottság, túlfűtöttség, szabálytalan szívverés, görcs, alvászavar, máj- és agykárosodás, és persze halál.

Ha eltekintünk ezektől a halálos és kiszámíthatatlan hatásoktól, a kábítószer rendszeres használata akkor is árt a rövid távú memóriának és a tanulásnak, valamint gátolja a hangulat szabályozásához nélkülözhetetlen szerotonin (neurotranszmitter, vagyis ingerületátvivő anyag, amely fontos szerepet játszik a testhőmérséklet, hangulat, hányinger, szexualitás, alvás, valamint az étvágy szabályozásában, ezen hormonok jelenléte boldogságot, örömet okoz, hiánya lehangoltsághoz, depresszióhoz vezet) termelését.

[..]Egy 2008-as vizsgálatban holland kutatók észrevették, hogy az extasy még alacsony dózisban is tartós károkat okoz az emberek és az állatok fehérállományának érésében és a hippokampusz (előagy (nagyagy) részében, a halántéklebeny csúcsában elhelyezkedő képlet, mely szerepet játszik összetett információk, események memorizálásában) Miután a fehérállomány még kamaszkorban is fejlődésben van, a tinédzserek agya érzékenyebb az extasy pusztító hatásaira, mint a felnőtteké.[..]

Nap mint nap derül fény újabb tényekre abban a kutatásban, amely azt vizsgálja, miért olyan veszélyes a kamaszokra az ecstasy és a kokain. A kamaszok máshogy dolgozzák fel a kokaint, mint a felnőttek. Először is, a kokain serkentőszer, de több dopamin kibocsátására serkenti a kamasz agyát, mint a felnőttét.

A tizenévesek agyának két területe különösen érzékeny a kokain hatásaira, éppen azért szoknak rá gyorsabban és erőteljesebben a kábítószerre, mert e szerek nagy része agyuk rendkívül aktív jutalomrendszerét veszi célba. Mivel a jutalomközpont még kamaszkorban is fejlődésben van, működését a lehető legkisebb ráfordítással megszerezhető legnagyobb izgalom hajhászása jellemzi.

A kokainhoz hasonló kábítószerek igazi kísértést jelentenek az agynak. A népszerű serkentők közé tartoznak az amfetaminok és a metamfetaminok is.

[..] A kokainhoz hasonlóan az amfetaminok és a metamfetaminok is növelik az agy dopaminkoncentrációját, (dopamin: a testben termelődő vegyület, mely a szervezet mindkét jelátviteli rendszerében (a hormon-és idegrendszerben szerepet játszik.) és a kokainhoz hasonlóan euforikus élményt okoznak. Egyre több tinédzser használja a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarra (röviden ADHD) kezelésére szolgáló gyógyszereket is.

A kamaszkori függőség különösen veszélyes, mert a hosszú szerhasználat során az agy a dopaminreceptorok számának csökkentésével reagál a dopamin hiperaktivitására, a receptorok (vmely energiát tartalmazó inger) számának csökkenése pedig kevesebb ingert jelent. Az eredményt toleranciának nevezik.

[..] A függőnek egyre nagyobb adagra van szüksége ahhoz, hogy ugyanolyan eufóriát érezzen, mint első alkalommal. És mivel a jutalompályák hiperérzékenyek az ingerekre, az elvonási tünetek is gyorsabban és erőteljesebben jelentkeznek, mint a felnőtteknél, így a tinédzserkorú kábítószer-használó szorong, ingerlékeny és depressziós, ami csak növeli a késztetést az újabb adag bevitelére.

A tizenéves még képes megváltozni, meggyógyulni, de csak ha elég erőteljesen lépünk közbe. Még egy „jó” gyerek is keveredhet „rossz” társaságba, és könnyen besétálhat a szerhasználat csapdájába. Ez azt jelenti, hogy szülőként, tanárként, de még kortárs tizenévesként is árgus szemmel kell figyelnünk a kábítószer-használat jeleit.

Gyanús lehet többek között az étvágy és az alvási szokások gyökeres megváltozása, a túlzott ingerlékenység, vagy a személyes higiénia hiánya. Beszéljünk a tizenéves környezetében élő felnőttekkel, kérdezzünk rá, hogy ők is felfigyeltek-e a jelekre.

[..]Nem szívesen mondom, de gyanakvóvá kell válnunk. Ezzel a gyerekünknek teszünk szívességet. Ha detektívesdit kell játszanunk a gyerekünk szobájában, amikor iskolában van, tegyük meg… az ő kedvéért. Ha árulkodó jelet találunk, hívjuk fel a gyerekorvost, és számoljunk be róla. A függőség orvosi kérdés, nem egyszerűen „törvénybe ütköző cselekedet” – a függőség betegség, és mint ilyen, gyógyítható. Több tucat weboldal ajánl ingyenes segítséget nekünk és tizenéves gyerekünknek.

A legtöbb településen van hová fordulnunk. Ha gyanakszunk valamire, lépjünk kapcsolatba a megfelelő szervezettel – ezzel a gyermekünk életét menthetjük meg.” Frances E. Jensen MD és Amy Ellis Nutt(2016)A kamasz agy LibriKiadó

Rettentő nehéz gyermekünkkel kapcsolatban a droghasználatra gondolni, hiszen egy rakás tünet megegyezik a kamaszkorba lépés tüneteivel, például a hangulatingadozás, viselkedésbeli változások, visszahúzódás a családtagoktól, hanyag, -nemtörődöm viselkedés, csökkent személyi higénia, megváltozott alvási szokások..

Viszont néhány tünet azonban van, ami már komolyabb aggódásra adhat okot. Ilyen a vörös szemek, kitágult pupillák, állandó szipogás, orrfolyás, jelentősebb étvágycsökkenés, fogyás, izgatottság, idegesség, szokatlan izzadás, paranoia, agresszió, erőszakosság, depresszió, szédülés, akár hallucinációk, vagy mentális zavartság, szemhéj rángatózás, memóriazavar, oktalan vihogás, eufória.

Ha ilyesmit észlelünk azonnal forduljunk orvoshoz és tegyük meg a szükséges lépéseket az Ő érdekükben.

freepik.com/photos/heroin’>Heroin photo created by Waewkidja

Kamaszok és a Marihuána

jún 2, 2022 | agyműködés, idegsejtek, kamaszok, kutatási eredmények, Marihuana, memóriazavar, tanulási nehézségek

A marihuánával kapcsolatban eléggé megosztó a közvélemény. Egyesek szerint nem káros, mások fájdalomcsillapító hatása miatt engedélyeztetnék, míg van, aki kifejezetten ellene voksol, mert a kemény drogok kapudrogjának tartja.

Az idegtudomány szerint egyáltalán nem ártalmatlan ez a szer, számos szakértő szerint valóban kapudrog a komolyabb hatású szerekhez. A marihuána alapvetően azért is veszélyes, mert gátolja a koordinációt és a szellemi funkciókat.

A kamasz agy c. könyv írója egyben agykutató és orvos is, egy általa kezelt fiatalemberről ír, aki 13 éves korától 20 éves koráig rendszeresen füvezett, „hiába nem szívott el egy jointot sem az utóbbi években, még mindig úgy érzi, mintha tejüvegen át nézné a világot. Nem mer autót vezetni, mert nem bízik a figyelmében és a koncentrációjában; nehezen követi a beszélgetések fonalát; valamint szorongással, depresszióval és üldözési mániával küszködik. Állítása szerint megdöbbenti, hogy középkorú édesanyja a legkülönfélébb dolgokra emlékszik a saját életéből, ő maga azonban csak foszlányokat képes felidézni.”

Nos, ez lehet, hogy egyedi eset, de mindenképp elgondolkodtató a használata.

A tinédzserek körében a marihuána már nagyobb problémát jelent, mint az alkohol.

Nézzük meg a kannabisz, vagy más néven a marihuána alapvető tulajdonságait.

Fő pszichoaktív (idegrendszerre ható, annak funkcióját befolyásoló) összetevője, – az összesen 483 vegyület közül a tetrahidrokannabinol (THC).

A THC bizonyos kannabionid receptorokhoz (sejtmembránokba ágyazódva jelen vannak az egész testben)– ezen belül is az agyban levő kannabinoid (BC1) receptorokhoz kapcsolódik, azokban az agyi régiókban, ahol a koordináció, memória, mozgás, fájdalomérzet, időérzékelés területe található. A marihuána THC-ja stimulálja ezen receptorokat, így jelentősen befolyásolja az e területekből eredő tevékenységeket, képességeket, vagyis az emlékezetet, a mozgáskoordinációt, koncentrációs képességet, érzékszervek működését. További veszélye még a szorongás és paranoia kialakulása.

https://orvosikannabisz.com/tudomany/endokannabinoid-rendszer/kannabinoid-receptorok/Letöltés ideje: 2022.05.30.

Lássuk a jótékony hatásokat

Az USA államainak 50%-ban, 2017 óta legalizálták a marihuánát rekreációs és gyógyászati célokra egyaránt. Mára már a világszerte használt pszichoaktív szerek között előkelő helyet foglal el, az alkohol, dohányzás, koffein körében. Magyarországon a leggyakrabban használt illegális drog.

Az orvosi marihuána vagy orvosi kannabisz azt jelenti, hogy a kender virágzatával, vagy annak kivonataival többféle betegség tüneteit lehet enyhíteni. Ilyen például a sclerosis multiplex, (görcsösség, remegés, alvászavar, rendellenes hólyagműködés), daganatos betegek fájdalomcsillapító hatására, illetve a kemoterápia tüneteinek enyhítésére, továbbá az epilepsziás betegségek gyógykezelésében is használatos.

Több országában alkalmazzák gyógynövényként, vagy gyógyszeralapanyagként, néhány helyen pedig vallási vagy spirituális szertartások részeként.

Legfőbb hatásai; – hangulatjavító, – nyugtató, – szorongásoldó, – kellemetlen emlékek hatását csökkentő. Étvágyfokozó hatása miatt az AIDS betegek körében elterjedt a használata.

Térjünk vissza a kamaszokhoz

„A tizenévesek esetében az a legsúlyosabb probléma, hogy a THC megzavarja az idegpályák kialakulását. A kamaszok agyában – amely még nem fejezte be a fehérállomány előállítását, és még mindig fejlődik – ez sokkal nagyobb károkat okoz, mint a felnőttekében.

A marihuána közvetlen hatásai általában tizenöt perccel az elszívása után jelentkeznek; másoknál ez akár három-négy órába is beletelhet.

A füvezés további következménye lehet az úgynevezett „farkasétvágy”, amikor neurobiológiai okokból hirtelen megnő az étvágyunk.

Ha a marihuána belélegzésével vagy elfogyasztásával THC kerül a szervezetünkbe, akkor elárasztja az agyat, majd egyenesen a hippokampuszban, az amigdalában, a törzsdúcokban, a kisagyban és a jutalomközpontban bőségesen jelen lévő endokannabinoid receptorok felé tart, hogy bizonyos tevékenységek akadályozásával vagy serkentésével szóljon bele az agy kémiai folyamataiba.

Mivel a THC négyszer olyan hatékonyan kapcsolódik az endokannabinoid receptorokhoz, mint az agy természetesen előforduló kannabinoidjai, a THC-molekulák elárasztják a receptorhelyeket és megzavarják az agy megszokott működését.

Amikor a füvet szívók azt állítják, hogy bódult állapotban harsányabbak a színek, mélyebb a zene, és élesebbek az ízek, akkor a THC túlreagálásra késztette az amigdala (érzelmeket szabályzó agyi központ) érintett részét.

Egy nappal a fű elszívása után további problémák jelentkeznek az amigdalában. Mivel a THC már túlstimulálta, kevesebb kannabinoid receptorhellyel rendelkezik; vagyis a megszokottnál több inger szükséges ahhoz, hogy az agy érdeklődjön az új dolgok elsajátítása iránt. Mi a megoldás? Természetesen még több fű elszívása. A tinédzserek esetében a marihuána „telítődése” gyorsan függőséghez vezet.

A tízes éveik elején járók kétszeres valószínűséggel válnak függővé, akik pedig tizenhat éves koruk előtt próbálják ki a füvet, nehezebben koncentrálnak és figyelnek, és kétszer annyi hibát vétenek a tervezéssel, a rugalmassággal és az absztrakt gondolkodással összefüggő teszteken.

Még ennél is aggasztóbb a kamaszkori krónikus fűhasználat és az IQ csökkenése közti összefüggés. Az elmúlt öt évben több kutatás is bizonyította, hogy különösen a verbális IQ alacsonyabb a tizenhét éves koruk óta naponta füvet szívóknál, mint a csak később füvezőknél. A funkcionális MRI-vizsgálatok alapján máshogy aktiválódnak a döntéshozatalhoz szükséges agyi területek, ami még fontosabbá teszi az eredményeket.

A megfigyelések szerint a marihuána az agykéreg azon területeinek működését is gátolja, amelyek kritikus szerepet játszanak a hibák felismerésében, különösen saját gondolataink és viselkedésünk megértésében. A neurológusok és az idegtudomány szakemberei összefüggést fedeztek fel a hibák fel nem ismerése és bizonyos pszichikai rendellenességek, többek között a skizofrénia pszichotikus téveszméi között. Bizonyított tény, hogy a skizofréneknek kisebb a fehérállománya, mint az egészségeseknek, és ugyanez a jelenség figyelhető meg a marihuána krónikus kamaszkori felhasználóinál is.

A marihuána tizenévesek agyára gyakorolt hatásaival kapcsolatos kutatásokat minden szülőnek ismernie kellene, mert a tanulság napnál is világosabb: a kamaszok agya nem olyan rugalmasan reagál a marihuánára, mint a felnőtteké. A tinédzserek különösen érzékenyek erre a kábítószerre, mert agyuk két legkifinomultabb része – a frontális (homloki) és a prefrontális kéreg (agykéreg homlok mögötti része, a viselkedés és gondolkodásért felelős terület) – még nem fejlődött ki teljesen, márpedig a marihuána éppen ezt a két részt érinti elsősorban.

A hatás semmiképpen sem elhanyagolható vagy jelentéktelen. Az agynak ezeket a területeit nap mint nap használjuk az alapvető kognitív (tudatos) feladatok megoldásához: szükségünk van rájuk az elvont gondolkodáshoz, ahhoz a képességünkhöz, hogy a környezet változó elvárásainak láttán változtassunk a viselkedésünkön, nem beszélve a helytelen reakciók kiküszöböléséről.

Aki az 1960-as és 1970-es években nőtt fel, bizonyára kísérletezett a marihuánával, de mostanra már kiderült, hogy a mai fű nem ugyanaz, mint régen volt. Sokkal erősebb, következésképp sokkal csábítóbb és veszélyesebb.

Mielőtt tehát elmondanám, hogyan térítsük el gyermekünket a fűtől, és hogyan beszélgessünk velük a veszélyeiről, szeretném hangsúlyozni, hogy mit ne tegyünk.

! Ne bagatellizáljuk a témát – sem azért, mert meggyőződésünk szerint egy kis fű még senkinek sem ártott meg, sem azért, mert félünk rádöbbenni, hogy tinédzserkorú gyermekünk marihuánát szív.

! Ne viccelődjünk régi füves élményeinken a házastársunkkal vagy a barátainkkal, mert a gyerekek nyitott füllel járkálnak. Mindent észrevesznek. Figyelnek, és elraktározzák az információkat.

! Hacsak lehet, konkrétan és gyakorlatiasan fogalmazzunk a kábítószer használatával kapcsolatban. Mik a céljaik? Mit értékelnek legtöbbre az életben?

! Újra és újra hangsúlyozzuk, hogy a főiskola, az ösztöndíj, ösztöndíj, az egyetemi felvételi, a jogosítvány megszerzése mind-mind nehezebb, ha füveznek. Természetesen csak akkor lehetünk meggyőzőek, ha tisztában vagyunk a marihuána agyra gyakorolt hatásaival.

! Tudnunk kell válaszolni, amikor tinédzserünk azzal érvel, hogy a fű ártalmatlan, jól érzi magát tőle, nem hat rá negatívan. Ha például a fiunk szerint a fű segít neki az ellazulásban, és oldja a szorongását, emlékeztessük, hogy a szorongás mindig jelen lesz az életében, mégsem fordulhat mindig a fűhöz megkönnyebbülésért. Inkább arra kell rájönni, hogy mi okozza a szorongást; az okokat kell megszüntetni, nem ilyen „gyógyszerrel” kezelni a problémát.

! Ne hazudjunk a gyerekeinknek. Ha megkérdezik, hogy az ő korukban elbódítottuk-e magunkat fűvel vagy mással, őszintén mondjuk el, ha igen. De az őszinteséget is kezeljük értelmesen.

! Figyelmeztessük őket, hogy a mai marihuána általában erősebb, ráadásul a közösségi hálónak is köszönhetően könnyebben beszerezhető. Mondjuk el, hogy a tudósok korábban sokkal kevesebbet tudtak a fű agyra gyakorolt hatásairól, ők viszont már felhasználhatják a mai tudást a felelős döntéshez. És mivel az ismétlés jót tesz a kamaszok lelkének (még ha a tizenévesek utálják is), ne higgyük, hogy elég egyszer felvetni a témát vagy rákérdezni a fűre – mert nem elég.

Frances Jensen és Amy Ellis Nutt(2017) A kamasz agy LibriKiadó

.freepik.com/photos/thc’>Thc photo created by jcomp

Kamaszok és az alkohol

jún 2, 2022 | agy, agyműködés, alkohol, depresszió, kamaszok, kutatási eredmények, memóriazavar, tanulási nehézségek

Azt hiszem ez a téma szinte mindenki számára elkerülhetetlen. Akár a mi múltunkkal, akár növekvő gyerekeinkkel kapcsolatban, előbb-utóbb szerepe lesz az alkoholnak valamilyen formában (és mennyiségben). Eddig életemben egy embert ismerek, aki csak 50 évesen kóstolta meg életében először az alkoholt. Igazi mintakislány volt, aki már azóta igazi mintanagyi:) A fiatalok nagy részére azonban nem ez a jellemző. Úgy gondolják ettől lesznek menők, hiszen alkohol hatása alatt megváltozik a beszéd, a viselkedés, kiváló alapot szolgáltatva ezzel a társak közötti röhögésnek. Még a másnaposság sem tántorítja el legtöbbüket az ismétléstől, hiszen feloldódnak a gátlások, könnyebben ismerkednek, a népszerűségi faktor megugrik.

Sokszor hallottam azt, hogy a fiatal inkább igyon, minthogy drogozzon..hmm..azt gondolnánk, van benne valami, mert az alkohol mégiscsak kiürül a szervezetből, kevésbé ártalmas, mint a kábítószer.

Nézzük meg kicsit másképp:

„A felnőttek két tévhitet dédelgetnek a kiskorúak ivásának káros következményeivel kapcsolatban.

Először is hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a kamasz fiatal teste és agya nem olyan érett, mint a felnőtteké, ezért nem tudja olyan jól kezelni az alkohol közvetlen fiziológiai hatását.
Ugyanakkor éppen a fiatalság és a tapasztalatlanság miatt véljük úgy, hogy a tinédzser gyorsabban regenerálódik egy-egy ivászatot követően.

Hiszen a tizenévesek rugalmasak, fizikai erejük teljében vannak, nem?

Hát nem. Először is, a felnőttekéhez viszonyítva a kamaszok agya sokkal jobban kezeli az ivás bódító hatásait, a kábaságot, a másnaposságot és a koordináció hiányát.

Tudományosabban: az agyban történő folyamatok során a szinaptikus burjánzást gátló GABA ingerületátvivő anyag hatását (a központi idegrendszer legfőbb gátló ingerületátvivője) az alkohol felerősíti, és a kutatók felfedezték, hogy bizonyos agyi struktúrákban, így a kisagyban is (amely a motoros koordinációért felel), a GABA-receptorok száma nő a kamaszkor során. Mivel azonban a tizenéveseknek, különösen a fiatal tinédzsereknek kevesebb GABA-receptoruk van, mint a felnőtteknek, kevésbé tapasztalják azokat a gátló hatásokat, amelyeket a felnőttek magasabb GABA-szintje felerősít. A legfontosabb agyi struktúrák csekélyebb gátló tevékenysége folytán kisebb a nyugtató hatás, kevésbé sérülnek a motoros funkciók, és kevesebb koordinációs probléma jelentkezik. A csekélyebb gátló hatás fokozott tűrőképességet jelent, a fokozott tűrőképesség hatására pedig a tinédzser késztetést érez az ivás folytatására. Ehhez vegyük hozzá a közösségi nyomást és azt, hogy a tizenévesek sok időt töltenek társas helyzetekben, gyakrabban isznak csoportosan, és máris kezünkben az alkohollal való visszaélés receptje. (Bővebb magyarázat: Frances E. Jensen: A kamasz agy c. könyvében)

Az ivás azonnal jelentkező hatásaival szembeni tolerancia azonban elfedi azokat a hosszú távú, pusztító következményeket, amelyeket az alkohol idéz elő a kamaszok agyában.

Egyre több vizsgálat derít fényt a kognitív (tudatos), viselkedési és érzelmi funkciók sérülésére. Összefüggést találtak a tizenévesek alkoholfogyasztása és a figyelemzavar, a depresszió, a memóriaproblémák és a célirányos viselkedés gyengülése között.

Mivel a lányok agya valamivel gyorsabban fejlődik, mint a fiúké, náluk nagyobbak a károk is. A vizsgálatok szerint az alkohol befolyásolja a végrehajtó működésért felelős prefrontális (homlok elülső része) kéreg, valamint a tanulásban és emlékezetben kulcsszerepet játszó hippokampusz (tanulás és emlékezet elsődleges központja, a halánték mögött található képlet) méretét és hatékonyságát.

A kutatók közvetlen összefüggést fedeztek fel a hippokampusz mérete és az alkoholfogyasztás kezdete között. Minél korábban fogyaszt valaki először alkoholt – és minél tovább iszik –, annál kisebb a hippokampusza. Mivel az alkohol gátolja az új szinapszisok (ingerületátvivő anyag két idegsejt között) kialakításához létfontosságú glutamátreceptorokat, (idegi folyamatokban, memória, tanulás betöltött fontos szerepe van) az alkoholfüggők memóriaproblémákkal küszködnek.

A hippokampusz egyike annak a mindössze két agyi struktúrának, amely a csecsemőkortól felnőttkorig termeli az új idegsejteket. A hippokampusz neurogenezise (idegképződési folyamat) fontos a tanulás szempontjából, márpedig az alkohol befolyásolja a tanulást.

A legújabb kutatásokból az derül ki, hogy az alkohol sokkal erőteljesebben gátolja a kamaszok memóriáját, mint a felnőttekét.

A lerészegedés gyakran jár emlékezetkieséssel. Ha az alkoholfogyasztás alacsonytól közepes mértékű, csak apróságokat felejtünk el – például valakinek a nevét vagy egy beszélgetés részleteit. A laboratóriumi kísérletekben az alkohol okozta emlékezetkiesés általában abban tükröződik, hogy az illető nehezen jegyez meg szavakat, vagy nem ismer fel új arcokat. Ha a gyors vagy rohamivás filmszakadáshoz vezet – amikor az illető képtelen visszaemlékezni kulcsfontosságú információkra vagy teljes eseményekre –, a hippokampusz sérülése súlyos lehet, például megszűnhet az új hosszú távú emlékek létrehozásának képessége. (2)

Frances E.Jensen és Amy Ellis Nutt(2017) A kamasz agy Libri Kiadó

(2): Michael A. Taffe et al: „Long-Lasting Reduction in Hippocampal Neurogenesis by Alcohol Consumption in Adolescent Nonhuman Primates”, PNAS 107, no. 24 (2010. jún. 1.).

freepik.com/photos/girl-friends’>Girl friends photo created by halayalex

« Régebbi bejegyzések