,A stressz mindenkit érint kivétel nélkül, elkerülni szinte lehetetlen. Számos betegség kialakulásáért felelős. A kisebb-nagyobb gyerekekre pedig jóval erőteljesebben hat, mint egy felnőtt szervezetre. Az iskola és család egyaránt felelős ezért, de sokszor nem számolnak vele, mert észrevenni nagyon nehéz, illetve ha bármi probléma felmerül azonnal a szervi okoknál kezdjük a vizsgálatot. Amikor ezeket kizártuk, jó idő eltelik és lehet foglalkozni a stressz okozta gondokkal. Ez is eléggé megfoghatatlan.

Népbetegség, melyet legfőképpen lelki okok irányítanak.  Stresszhelyzetben a szervezetben fokozódik az ún. stresszhormonok, az adrenalin és noradrenalin termelése.

Adrenalin: ez a hormon erős érzelmek, például harag és flelem hatására szabadul felenergiát küld az izmoknak és fokozza a szívverést, hogy felkészítse a testet a „harcolj, vagy fuss!” helyzetre, a gyomor és a bőr erei összehúzódnak és csökkentik az oda jutó vér mennyiségét, biztosítva a szív megnövekedett munkájához a tápanyagot.

Noradrenalin: hasonlóan az adrenalinhoz vészhelyzetben, stresszhelyzetben a mellékvesében termelődik, szimpatikus idegrendszerre hat. Az ereket szűkíti, csak a szív koszorúereit tágítja

Emellett egy szteroid hormon, a kortizol termelődése is fokozódik, minek hatására cukor és zsír szabadul fel a szervezet raktáraiból, energiát biztosítva az agy és az izomzat fokozott munkájához.

Kortizol: az emberi testben a mellékvese által termelt és stressz hatására kibocsátott hormon, amely energiát továbbít közvetlen fenyegetés esetén. Számos tényező befolyásolja a kortizolszintet, a koffeintől az alvásmegvonásig. A túl magas kortizolszint csökkenti az immunrendszer működését, növelheti a vérnyomást, károsíthatja ai idegsejteket, – különösen a hippokampuszban.

De hogyan vegyük észre, hogy komolyabb a baj?

Mint korábban említettem az agy hátulról – előrefelé fejlődik. Ez azt jelenti, hogy az elülső homloklebenyi rész még a kamaszoknál nem fejlett, ez okozza, hogy nem tudnak felelősségteljes döntéseket hozni, az érzelmeiket megfelelően irányítani, számolni a tettek következményeivel. https://tudatosgeneracio.hu/mi-koze-az-agynak-a-ferrarihoz/

Ezért olyan kiszámíthatalanok és szélsőségesek. A tartós stressz pedig csak ront a helyzeten. Ők máshogy reagálnak az ún. THP nevű stresszhormonra, mert esetükben nem csillapító hatást, hanem további szorongást vált ki. A homloklebeny éretlensége miatt, agyuk más terülei is képesek fura módon irányítani az érzékelést, így pl. egy külső fenyegetéstől szélsőségesebb képet alkotnak. Kevésbé tudnak uralkodni haragjukon és félelmükön.

„A zsigeri érzéseket, például a félelmet, az úgynevezett hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HPA)-tengely idézi elő. Stresszhelyzetben az amigdala reagál először, inger esetén stresszhormonokat bocsát ki, amelyek hatására az agyalapi mirigy bizonyos anyagokat szabadít fel, és ezek adrenalin előállítására késztetik a mellékvesét. A mellékvese közvetlenül a vesék fölött található, és amikor rendkívül stresszes helyzetben aktiválódik, készenléti (alarm) állapotba hozza a szervezetet: megemelkedik a szívritmus, kitágulnak az erek, megnő az oxigénszint, a vér pedig az emésztőrendszerből az izmokba és a végtagokba kerül, hogy elmenekülhessünk. Ha az ösztöneink azt diktálják, hogy maradjunk és védekezzünk, akkor kitágul a pupillánk, élesebben látunk, és kevésbé érzékeljük a fájdalmat, hogy felkészülhessünk a „harcra”.

A fokozott éberség állapotában minden egyes inger potenciális veszélyforrás, és a testünk felkészülten várakozik. A közvetlen életben maradást ma már nem fenyegeti annyi veszély, mint primitív őseink idején, de a harcolj vagy fuss reakció azóta is kódolva van a génjeinkben.”

A stressz árt a tanulásnak is. Vannak, akik ebben a helyzetben egyszeűen „lefagynak”. Ez valós jelenség, a hippokampusz beszünteti normál működését. Megnövekszik a kortizolszint, ez megzavarja a memóriát, a gondolkodás rugalmatlanabbá válik. Egy ilyen helyzet kiváltója sokszor egy dolgozat, vagy egy tanár jelenléte is lehet.

„[…] Az emberekben elsősorban a prefrontális kéreg, a hippokampusz és az amigdala szabályozza a stresszreakciót. A hippokampusz kisebb lesz (ami nem jó hír a memóriának és tanulásnak), az amigdala viszont megnő, működése fokozódik. Ez azért nem jó,  mert így fokozottabban reagál a stresszre is […].

Hippokampusz: az agynak ez a része a homloklebenyben található, és elsősorban az emlékek feldolgozásáért felelős.

Amigdala: mandula alakú terület az agy mélyén, a halántéklebeny elülső részén; itt dolgozzuk fel az érzelmeket.

Prefrontális kéreg: homlok mögötti agykéreg, a gondolkodási folyamatok összehangolását és a viselkedésért felelős terület. 

Annyi bizonyos, hogy a mai világban végtelen sok stresszforrás van jelen a kamaszok életében, és mivel a digitális technológiának köszönhetően egyre többfelől zúdulnak rájuk a hírek, lehetetlen megvédeni a gyermekeket és tizenéveseket a hírekben nap mint nap látható verekedésektől, erőszaktól és katasztrófáktól.

A tizenévesek rendkívül érzékenyek a megaláztatásra és a negatív kritikára, ezért nem feltétlenül ismerik fel, hogy mennyire értelmetlen és logikátlan vádakat fogalmaz meg a zaklató. A zaklatást az iskolának és a szülőnek is komolyan kell vennie az áldozat nehéz helyzetben van.

Fontos figyelembevenni, ha egy tinédzser nehezen nyílik meg a szülőnek, akkor legyen egy másik olyan felnőtt, aki segít kibeszélni a problémákat. Ez lehet nagymama, magypapa, egy kedvelt szomszéd, coach, vagy pszichológus.

Dr. Frances E. Jensen és Amy Ellis Nutt(2017) A kamasz agy Budapest, Libri Kiadó

                                                                                                                                                                                    freepik.com/photos/isolation’>Isolation photo created by freepik