Kamaszok és stressz

Kamaszok és stressz

jún 17, 2022 | agyműködés, idegsejtek, kamaszkor, kutatási eredmények, stressz

,A stressz mindenkit érint kivétel nélkül, elkerülni szinte lehetetlen. Számos betegség kialakulásáért felelős. A kisebb-nagyobb gyerekekre pedig jóval erőteljesebben hat, mint egy felnőtt szervezetre. Az iskola és család egyaránt felelős ezért, de sokszor nem számolnak vele, mert észrevenni nagyon nehéz, illetve ha bármi probléma felmerül azonnal a szervi okoknál kezdjük a vizsgálatot. Amikor ezeket kizártuk, jó idő eltelik és lehet foglalkozni a stressz okozta gondokkal. Ez is eléggé megfoghatatlan.

Népbetegség, melyet legfőképpen lelki okok irányítanak.  Stresszhelyzetben a szervezetben fokozódik az ún. stresszhormonok, az adrenalin és noradrenalin termelése.

Adrenalin: ez a hormon erős érzelmek, például harag és flelem hatására szabadul felenergiát küld az izmoknak és fokozza a szívverést, hogy felkészítse a testet a „harcolj, vagy fuss!” helyzetre, a gyomor és a bőr erei összehúzódnak és csökkentik az oda jutó vér mennyiségét, biztosítva a szív megnövekedett munkájához a tápanyagot.

Noradrenalin: hasonlóan az adrenalinhoz vészhelyzetben, stresszhelyzetben a mellékvesében termelődik, szimpatikus idegrendszerre hat. Az ereket szűkíti, csak a szív koszorúereit tágítja

Emellett egy szteroid hormon, a kortizol termelődése is fokozódik, minek hatására cukor és zsír szabadul fel a szervezet raktáraiból, energiát biztosítva az agy és az izomzat fokozott munkájához.

Kortizol: az emberi testben a mellékvese által termelt és stressz hatására kibocsátott hormon, amely energiát továbbít közvetlen fenyegetés esetén. Számos tényező befolyásolja a kortizolszintet, a koffeintől az alvásmegvonásig. A túl magas kortizolszint csökkenti az immunrendszer működését, növelheti a vérnyomást, károsíthatja ai idegsejteket, – különösen a hippokampuszban.

De hogyan vegyük észre, hogy komolyabb a baj?

Mint korábban említettem az agy hátulról – előrefelé fejlődik. Ez azt jelenti, hogy az elülső homloklebenyi rész még a kamaszoknál nem fejlett, ez okozza, hogy nem tudnak felelősségteljes döntéseket hozni, az érzelmeiket megfelelően irányítani, számolni a tettek következményeivel. https://tudatosgeneracio.hu/mi-koze-az-agynak-a-ferrarihoz/

Ezért olyan kiszámíthatalanok és szélsőségesek. A tartós stressz pedig csak ront a helyzeten. Ők máshogy reagálnak az ún. THP nevű stresszhormonra, mert esetükben nem csillapító hatást, hanem további szorongást vált ki. A homloklebeny éretlensége miatt, agyuk más terülei is képesek fura módon irányítani az érzékelést, így pl. egy külső fenyegetéstől szélsőségesebb képet alkotnak. Kevésbé tudnak uralkodni haragjukon és félelmükön.

„A zsigeri érzéseket, például a félelmet, az úgynevezett hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HPA)-tengely idézi elő. Stresszhelyzetben az amigdala reagál először, inger esetén stresszhormonokat bocsát ki, amelyek hatására az agyalapi mirigy bizonyos anyagokat szabadít fel, és ezek adrenalin előállítására késztetik a mellékvesét. A mellékvese közvetlenül a vesék fölött található, és amikor rendkívül stresszes helyzetben aktiválódik, készenléti (alarm) állapotba hozza a szervezetet: megemelkedik a szívritmus, kitágulnak az erek, megnő az oxigénszint, a vér pedig az emésztőrendszerből az izmokba és a végtagokba kerül, hogy elmenekülhessünk. Ha az ösztöneink azt diktálják, hogy maradjunk és védekezzünk, akkor kitágul a pupillánk, élesebben látunk, és kevésbé érzékeljük a fájdalmat, hogy felkészülhessünk a „harcra”.

A fokozott éberség állapotában minden egyes inger potenciális veszélyforrás, és a testünk felkészülten várakozik. A közvetlen életben maradást ma már nem fenyegeti annyi veszély, mint primitív őseink idején, de a harcolj vagy fuss reakció azóta is kódolva van a génjeinkben.”

A stressz árt a tanulásnak is. Vannak, akik ebben a helyzetben egyszeűen „lefagynak”. Ez valós jelenség, a hippokampusz beszünteti normál működését. Megnövekszik a kortizolszint, ez megzavarja a memóriát, a gondolkodás rugalmatlanabbá válik. Egy ilyen helyzet kiváltója sokszor egy dolgozat, vagy egy tanár jelenléte is lehet.

„[…] Az emberekben elsősorban a prefrontális kéreg, a hippokampusz és az amigdala szabályozza a stresszreakciót. A hippokampusz kisebb lesz (ami nem jó hír a memóriának és tanulásnak), az amigdala viszont megnő, működése fokozódik. Ez azért nem jó,  mert így fokozottabban reagál a stresszre is […].

Hippokampusz: az agynak ez a része a homloklebenyben található, és elsősorban az emlékek feldolgozásáért felelős.

Amigdala: mandula alakú terület az agy mélyén, a halántéklebeny elülső részén; itt dolgozzuk fel az érzelmeket.

Prefrontális kéreg: homlok mögötti agykéreg, a gondolkodási folyamatok összehangolását és a viselkedésért felelős terület. 

Annyi bizonyos, hogy a mai világban végtelen sok stresszforrás van jelen a kamaszok életében, és mivel a digitális technológiának köszönhetően egyre többfelől zúdulnak rájuk a hírek, lehetetlen megvédeni a gyermekeket és tizenéveseket a hírekben nap mint nap látható verekedésektől, erőszaktól és katasztrófáktól.

A tizenévesek rendkívül érzékenyek a megaláztatásra és a negatív kritikára, ezért nem feltétlenül ismerik fel, hogy mennyire értelmetlen és logikátlan vádakat fogalmaz meg a zaklató. A zaklatást az iskolának és a szülőnek is komolyan kell vennie az áldozat nehéz helyzetben van.

Fontos figyelembevenni, ha egy tinédzser nehezen nyílik meg a szülőnek, akkor legyen egy másik olyan felnőtt, aki segít kibeszélni a problémákat. Ez lehet nagymama, magypapa, egy kedvelt szomszéd, coach, vagy pszichológus.

Dr. Frances E. Jensen és Amy Ellis Nutt(2017) A kamasz agy Budapest, Libri Kiadó

                                                                                                                                                                                    freepik.com/photos/isolation’>Isolation photo created by freepik 

 

 

 

 

 

 

 

 

Idegsejtek és agyműködés kamaszkorban

Idegsejtek és agyműködés kamaszkorban

jún 16, 2022 | agy, agyműködés, felnőtté válás, idegsejtek, kamaszkor, kutatási eredmények

A kamaszok agya másképp működik, ezért meggondolatlanok, nem előrelátóak és szó szerint hajszolják a veszélyt.

A kamaszok agyával nem túl régóta foglalkozik a tudomány. Korábban leginkább a kisgyermekkori és az öregkori szakaszban lévő agyműködést, annak feljődését vagy hanyatlását vizsgálták. A kamaszokról azt gondoltuk, hogy csak a hormonok okozzák a változékony viselkedésüket. Erre most rácáfolok az alábbi cikkel.

“Az emberi test lenyűgöző, benne az agyunk a világ legcsodálatosabb és legösszetettebb része.  – írja könyvében E. Frances Jensen.

“A gyerekek és a tizenévesek agya befolyásolható, méghozzá jó okkal. Ahogy a kiscsibék az anyjuk után mennek, úgy az embergyerekek és a tizenévesek is a tapasztalataikra építenek, és ez nagyban befolyásolja, hogy felnőttként milyen szakmát választanak. Ha egy kirakóshoz hasonlítjuk, akkor ez egy olyan kirakós, ami még nincs összerakva. Az emberi test összes szerve közül az agy a legkevésbé fejlett születésünkkor, mindössze 40 százaléka a felnőttkori méretnek. Nem csak a mérete változik: a fejlődés során a belső szerkezete is átalakul. Az agy növekedése igen hosszú időt vesz igénybe.[..]

A kamaszok agyát nyugodtan nevezhetjük ellentmondásosnak. Kifejezetten sok benne a szürkeállomány (az agy alapvető építőkockáit jelentő idegsejtek), viszont kevés a fehérállomány (a fehérállományt alkotó idegrostok a csatornák, amelyek biztosítják az információáramlást az agy különböző részei között). Ezért hasonlíthatjuk a tizenévesek agyát egy vadonatúj Ferrarihoz: csillog-villog, útra kész, de még nem mentek vele tesztvezetésre.

[..] Másképpen fogalmazva: minden készen áll rajta, de még nem tudja, merre induljon. Ebből az ellentmondásból következik a zavaros kulturális üzenet. Azt feltételezzük, hogy aki felnőttnek látszik, az szellemileg is felnőtt. A kamasz fiúk borotválkoznak, a tizenéves lányok teherbe eshetnek, neurológiailag azonban egyikük sem áll még készen a főműsoridőre, vagyis a felnőttkorra.

Az is bizonyítja, hogy az agy súlyának kevés köze van a működéséhez – legalábbis az intellektus szempontjából –, hogy a női emberi agy kisebb, mint a férfi, a két nem IQ-ja azonban ugyanabba a tartományba esik. Albert Einstein, a 20. század egyik legnagyobb gondolkodójának 1,2 kilós agya például egy kicsit könnyebb volt a normálisnál. Ugyanakkor a legfrissebb kutatások szerint egygrammnyi agyállományára az átlagnál több kapcsolódás jutott.

Agyműködés, idegsejtek

[..] Az emberi agy mérete összefügg az emberi koponya méretével. Az agynak ugyanis be kell férnie a koponyába. Az emberi fej huszonkét csontjából nyolc a koponyában található, és ezek legfontosabb feladata az agy védelme. Születéskor a koponyacsontokat csak lazán tartja össze a kötőszövet, hogy a baba feje összenyomódhasson egy kicsit a szülőcsatornában. A fejcsontok lazán kapcsolódnak egymáshoz és lyuk tátong köztük: ezek egyike a kutacs, az a puha rész, amely a születéskor még megtalálható, majd az első életév során bezáródik, ahogy a csontok összeforrnak. A fej mérete a születéstől hétéves korig nő a legtöbbet.

Az agy lebenyei     wikipedia.org/wiki/nagyagy

Az agy hátulról előrefelé érik. Az agy kérge a funkciók alapján több fő területre osztható.

Az agy kapcsolódásai fokozatosan haladnak az agy hátsó része felől az első része felé. Legutoljára a homloklebenyek kapcsolódnak össze. A tinédzserek agya csak 80 százalékban érett. A 20 százalékos rés, ahol a leglazábbak az összeköttetések, kulcsfontosságú, és nagyjából meg is magyarázza a tinédzserek zavarba ejtő viselkedését – hangulatingadozásaikat, ingerlékenységüket, ösztönösségüket és lobbanékonyságukat; a koncentrációra, a kitartásra és a felnőttek megértésére való képtelenségüket; valamint a kábítószer- és alkoholfogyasztás, valamint egyéb kockázatos tevékenységek kipróbálására irányuló hajlamukat. Amikor civilizált, intelligens felnőttnek tekintjük magunkat, elsősorban az agykéreg frontális és prefrontális részének mondhatunk köszönetet.”

A szerző egy nagyon szomorú és tanulságos esetet mutat be, amin keresztül láthatjuk, hogy mennyire fejletlen agyuk azon része, amelynek funkciója a felelős döntéshozatalban keresendő.

[..] Mivel a tizenévesek még nem használják teljes erőbedobással a homloklebenyüket, nem szabad meglepődnünk a kamaszokkal kapcsolatos, nap mint nap olvasható tragikus hibákon és baleseteken. A folyamat nem ér véget a tízes évek végére – ezért aztán még a főiskolai évek is nehezek.

….Egy barátom nemrégiben mesélt nekem a fia főiskolai csoporttársáról, Danről, aki világéletében rendes gyerek volt, nem sok fejfájást okozott a szüleinek. Népszerű volt, a gimnáziumi évek alatt kiválóan hokizott, a főiskolán a pénzügyi szakirányt választotta. Nyáron a barátom fiát felhívta Dan anyukája. Elmesélte, hogy Dan az előző éjszakán vízbe fulladt. Szórakozni ment a barátaival, ivott, majd valamikor hajnali három és négy óra között hazafelé tartottak, és a csapat – nyolcan voltak – le akarta hűteni magát, ezért megálltak a helyi teniszklubnál. A klub természetesen zárva volt, de egy zárt ajtó nem foghatott ki rajtuk. Mind a nyolcan átmásztak a kerítésen, hogy beugorjanak a medencébe. Már hazaértek, amikor valakinek eszébe jutott: „Hol van Dan?” Visszarohantak a klubba, de a barátjuk már arccal lefelé lebegett a medencében. Az orvosszakértő szerint a halál oka „akut alkoholmérgezés” miatt bekövetkezett vízbefúlás volt. Az egyik újságcikk olvastán a fejemet csóváltam: „A rendőrség arra kéri a gyerekeket és a szülőket, hogy az akár halálossá is válható kockázat vállalása előtt alaposan gondolják végig a potenciális veszélyforrásokat.”

 „Alaposan gondolják végig.”

Hányszor mondtuk ugyanezt tinédzserkorú fiainknak és lányainknak? Túl sokszor. Mégis, amint meghallottam Dan történetét, felhívtam a fiaimat, hogy nekik is elmeséljem. Jól véssétek az eszetekbe, mondtam nekik. Mindig ez a vége. Nem lehet egyszerre inni és úszni. És nem szabad az éjszaka közepén átmászni a kerítésen, vagy medencébe ugrani hét ugyancsak részeg baráttal.

[..]Nagyon fontos, hogy a szülők hogyan kezelik ezeket a tragikus történeteket, hogyan beszélnek róluk a gyerekeikkel. Soha ne mondjuk, hogy „Hálistennek, nem az én gyerekem volt az”. Vagy hogy „Az én gyerekem soha nem tenne ilyet”. Mert nem tudhatjuk. Inkább előzzük meg a bajt. Tömjük tele a fejüket valós történetekkel, valós következményekkel, majd mondjuk el ezeket újra és újra – a vacsoraasztalnál, a fociedzés után, a szolfézsóra előtt, és igen, akkor is, ha jelzik, hogy már ezerszer hallották. Emlékeztessük őket: bármikor megtörténhet ilyesmi, és nagyon sok olyan helyzet van, amely bajba sodorhatja őket, és rosszul végződhet.

Feledékenység, memória

Hogy miért fontos az ismétlés, azt éppen a tinédzserek agyának fejlődéséből érthetjük meg. A homloklebeny egyik végrehajtó funkciója az úgynevezett prospektív memória, amely segít észben tartani valamely jövőbeli tevékenység elvégzésére irányuló szándékunkat – például, hogy otthon, munka után vissza kell hívnunk valakit. A kutatások tanúbizonysága szerint a prospektív memória nemcsak, hogy összefügg a homloklebennyel, hanem éppen hat- és tízéves korunk között, majd a húszas éveinkben fejlődik tovább, és fokozódik a hatékonysága. Tíz- és tizennégy éves kor között azonban nem kerül sor jelentős fejlődésre. Mintha az agynak ez a része – hogy ne felejtsünk el megtenni valamit – nem tartana lépést a tinédzserek növekedésével és fejlődésével.

[…]Multitasking – egyszerre több dologra képesek figyelni. Vagy mégsem?

A homloklebeny mögött található falcsonti lebeny felelős az asszociációkért és azért, hogy a különböző feladatok között váltani tudjunk; márpedig a kamaszok agyában ez az érés is későn következik be. A feladatok közötti váltásra folyamatos igény van a mai, információkkal túlterhelt világban, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a multitasking (figyelemmegosztás) – amikor két, kognitívan összetett tevékenységet végzünk egyszerre – valójában csak legenda. A rágózás és közben valamely más tevékenység végzése nem multitasking, mert a rágózáshoz nincs szükség kognitív (tudatos) fókuszra. Ha azonban egyszerre mobiltelefonálunk és vezetünk, az kognitív fókuszt igényel.

Mivel az emberi agy csak korlátozott mennyiségű dologra képes egyszerre koncentrálni, a kognitív jelentőségű tevékenységek végzése közben – amikor például egyszerre beszélünk és vezetünk – az agy folyamatosan kapcsolgat a két feladat között. Ez pedig azt jelenti, hogy egyik feladatot sem tudjuk tökéletesen elvégezni.

A gondolatok, érzések, mozdulatok és hangulatok voltaképpen az idegsejtek egymásnak küldött elektronikus üzenetei.

 

Elemi idegi működés, az idegrendszer szerveződése - PDF Free Download

Idegsejtek

A sejt a test legkisebb építőkockája, és minden sejtnek megvan a maga főparancsnoksága, a nagy, ovális sejtmag, amely a sejt középpontja körül található. A szervek, szövetek, izmok stb. több mint kétszázféle sejtből épülnek fel. Az agy egyedi sejttípusa az idegsejt. Az emberi agyban 100 milliárd idegsejt található, születésünkkor van a legtöbb idegsejt az agyunkban. Amikor megszületünk, a burjánzó idegsejteknek csak egészen csekély százaléka létesít egymással összeköttetést. Az idegsejt szorgos tevékenységgel, akciós potenciállal reagál az ingerre: ez tulajdonképpen egy elektromos jel, amely az inger helyétől az idegsejt nyúlványán át jut el a sejtbe. A két idegsejt közötti találkozási pontot szinapszisnak hívjuk: e terület szélessége csupán egy centiméter mintegy milliomod része. Az agy tevékenysége tulajdonképpen a szinapszisban zajlik.

Noha idegsejtjeink túlnyomó többsége már a születéskor megvan, az agykéreg szinapszisainak nagy része ekkor még nem alakul ki. A fejlődés e szakaszában a csecsemő agya döbbenetesen sok, kétmillió szinapszist hoz létre másodpercenként, így a kisbaba elérheti az olyan szellemi mérföldköveket, mint a színlátás, a fogás, az arcfelismerés és a szülői kötődés kialakulása. Az ingerlés, a tapasztalatok és az ismétlődő érzékelések mind hozzájárulnak az új idegpályák kialakulásához. Kamaszkorban ennek a „túlburjánzásnak” köszönhető, így a tizenéves fokozottan képes új dolgok gyors elsajátítására – az új távirányító kezelésétől a mandarin nyelv megtanulásáig. Ugyanakkor a szürkeállomány túltengése kognitív disszonanciát is okozhat, ami azt jelenti, hogy az agy nehezen választja ki a „hangzavarból” a megfelelő jeleket. Ezért a kamaszkor végére az agy megkezdi a fölösleges szinapszisok kigyomlálását, és ésszerűsíti a kapcsolatokat.

A leggyakoribb ingerlő ingerületátvivő anyagok közé tartozik az adrenalin, a noradrenalin és a glutamát.

(Adrenalin: a mellékvese velőállományában termelődik fizikai megterhelés vagy stressz hatására. Noradrenalin: Stresszhormonként az agynak azt a részét érinti, amely a figyelmet és a válaszreakciókat ellenőrzi. Az adrenalinhoz hasonlóan a noradrenalin is részt vesz az üss vagy fuss reakció kiváltásában. Az adrenalinnál sokkal erősebben szűkíti az ereket, közvetlenül emeli a szívfrekvenciát, glükózt szabadít fel az energiaraktárakból, és növeli az izomtónust. Glutamát: az agyban a fő serkentő neurotranszmitter (ingerületátvivő) szerepét tölti be.  energiaellátásban is központi szerepe van. (forrás: wikipedia.hu letöltés ideje: 2022.06.03.))

[…] A gátló ingerületátvivő anyagok, mint például a gamma-amino-vajsav (GABA) és a szerotonin, szorongásgátlóként működnek, megnyugtatják a testet és lassításra késztetik.A szerotoninhiány agresszivitást és depressziót okozhat. (Szerotonin: boldogsághormonnak is nevezik, főként a gyomor, – bélrendszer állítja elő, a hangulatért, koncentrációért, libidóért, emlékezetért felelős neurotranszmitter (ingerületátvivő), vagyis nem hormon, a közelnevezés helytelen)

A dopamin különleges ingerületátvivő anyag, mert ingerelni és gátolni is képes. Az adrenalinhoz és egy sor más anyaghoz hasonlóan hormon. Amikor a mellékvesére hat, hormonként működik; amikor az agyra hat, ingerületátvivő anyag. Az agy kémiai hírvivőjeként segíti az agyat a motivációban, a hajtóerőben és a koncentrálásban, mert az agy jutalmi áramkörének szerves része. Ez az úgynevezett „meg kell szereznem” anyag, amely nem csupán megerősíti a célratörő tevékenységet, hanem bizonyos körülmények között függőséget is okozhat. Minél több dopamin szabadul fel az agyban, annál jobban aktiválódnak a jutalmi áramkörök, és minél jobban aktiválódnak, annál hevesebb bennünk a vágyakozás. Ezt a vágyakozást egyaránt érzékelhetjük a vacsoránál, a kártyaasztalnál, a tanácsteremben és a hálószobában. A tudósok rájöttek például, hogy a magasabb kalóriatartalmú étel több dopamint termel az agyban. Hogy miért? Mert a több kalória növeli a túlélés esélyét. Amikor fagyira, szerencsejátékra vágyunk, nem feltétlenül édesség, pénz után vágyakozunk. Dopamint akarunk.

A fiatal agyban több az ingerlő szinapszis, mint a gátló szinapszis: a szinapszisok száma a csecsemőkortól a kamaszkorig nő, a csúcsot kora gyermekkorban éri el. A szürkeállomány a lányoknál tizenegy, a fiúknál tizennégy éves korban a legsűrűbb, majd a kamaszkor során folyamatosan felhígul. A fehérállomány, a mielin (egy vastag (zsíros anyagokból és fehérjékből álló) lipoprotein réteg, amely egyes neuronok axonjait körülveszi, kolbász vagy tekercs alakú hüvelyeket alkotva.

myelinhüvelyt építő oligodendrocita sejt

www.esem.hu Letöltés ideje: 2022.05.25.

Ezeknek a mielinhüvelyeknek nagyon fontos szerepük van idegrendszerünkben: – lehetővé teszi az idegimpulzusok gyors és hatékony továbbítását, azonban csak egyféleképpen változik a kamaszkorban: nő a mennyisége. Arra az eredményre jutottak, hogy a mielin előállítása jóval a kamaszkoron túl, akár a harmincas évek elejéig is folytatódik, így az agy egyes területei között még hatékonyabbá válhat a kommunikáció.[..]

A szigetelt összeköttetések nélkül az agy egyik területéről érkező üzenet – például az amigdalából (félelmet, érzelmeket szabályozó agyi központ) származó félelem és stressz – nem képes kapcsolódni az agy egy másik területéhez, például a homloklebeny ítélőképességéhez. A még mindig fejlődésben lévő aggyal rendelkező kamaszok esetében ez azt jelenti, hogy olykor veszélyes helyzetbe kerülnek, és nem tudják, mi legyen a következő lépés.

„[…] A tisztánlátás azon a képességünkön múlik, hogy kívülről látjuk magunkat, és mivel ez a készség a homlok- és az arccsonti lebeny része, időre van szükség a kifejlődéséhez. Az agyban zajló dinamikus változások is hozzájárulnak a kamaszévek bőségéhez. Ám a formálható, nem teljesen érett tinédzseragy ijesztő dolgokra képes. Bármi megtörténhet – és általában rossz dolgok történnek. Igaz, hogy a tinédzserek felnőttnek látszanak, sokszor még felnőttesen is gondolkodnak, és tanulási képességük megdöbbentő. Ugyanakkor rendkívül fontos tudnunk, hogy mire képtelenek a tinédzserek, hogy milyen kognitív, érzelmi és viselkedési korlátokba ütköznek. „

Frances E. Jensen és Amy Ellis Nutt(2016) A kamasz agy LibriKiadó

 

Digitális függőség

Digitális függőség

jún 2, 2022 | agyműködés, digitális függőség, digitális játékok, függőség, gyerekek és kütyük, kamaszkor, kutatási eredmények

„Az internetfüggőség ugyanazt a jutalomközpontot ingerli az agyban, mint a kábítószerek. – írja a Kamasz agy című könyvében, Frances Jensen.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni a lényeget; a túlzott képernyőhasználat igenis károsan hat az idegrendszerre. Egy fejlődésben levő idegrendszerre pedig hatványozottan érvényes. Ami az idegrendszerre hatással van, az pedig hatással van mindenre. A gondolkodásunkra, a viselkedésünkre, reakcióinkra. 

A mai tizen- és huszonévesek az első olyan generáció, amelyet elképesztő mennyiségű elektronikus szórakozási lehetőség várt, ezért a legkülönfélébb új hatások érhetik őket. A technológia újabb lehetőség az újdonság hajhászásra, és mivel a tinédzserek agyát igen könnyű ingerelni, a legújabb digitális játék már elég is a kikapcsolódáshoz. 

Az agy jutalomáramkörét működésbe hozó idegi folyamatok beindulásához és az élvezetet biztosító dopamin (agyban termelődő „boldogsághormon”) felszabadulásához éppúgy elég a legújabb iPhone piacra dobása, mint az alkohol, a fű, a szex vagy egy menő autó.

„Bizonyos szempontból a technológia maga is kábítószer.” – foglalja össze röviden a lényeget Jensen. 

[…] Az okostelefon például annyira részévé vált az életünknek, hogy a rezgést már akkor is tapasztaljuk, ha nem érkezett semmilyen értesítés. Ezeket a fantomrezgéseket kiváltó biokémiai hatást úgy definiáljuk, mint egy digitális ajándékot az agynak amikor érkezik egy sms, e-mail, bármilyen hang, vagy pittyegés, – dopamint szabadít fel az agyban, ezáltal az eufórikus hatás is megérkezik. 

„Egyre több adat bizonyítja, hogy az internetfüggőség sok szempontból hasonlít a szerfüggőségre. A kamaszokon végzett legújabb funkcionális MRI-vizsgálatok alapján a kokain- és metadonfüggőség megváltoztatja az összeköttetést az agy két féltekéje, illetve az ingerületátvivő anyagként dopamint használó területek között. Érdekes módon az internetfüggők MRI-felvételei igen hasonló mintázatot mutatnak. Ebben az a megdöbbentő, hogy a kábítószerfüggőkkel ellentétben ezúttal nem valamilyen kémiai anyag váltja ki a neurobiológiai hatást – hanem az elme erősebb, mint a valóság!

A fiatalok egyik legidőigényesebb internetes mániája a videojáték.

Egy koreai vizsgálat is megerősítette, hogy a videojáték befolyásolja a kamaszok agyszerkezetét: tizenöt, játékfüggőséggel diagnosztizált kamasz fiút hasonlítottak össze nem játszókkal, és az eredmények alapján a játékosok orbitofrontális kérge (agykéreg része a szemüregek feletti terület) – a kockázatfelmérésért felelős terület – kisebb.  

Ugyanez figyelhető meg az obszesszív-kompulzív (kényszerbetegség) rendellenességben szenvedőknél is.

10 000 óra kell a szakértővé váláshoz – a videojáték vajon hoz ekkora hasznot?

Egy átlagos fiatal – különösen, ha fiú – huszonegy éves korára körülbelül tízezer órát tölt videojátékkal: vagyis rengeteg időt fordít egy olyan képesség fejlesztésére, amely sem anyagi, sem tanulási szempontból nem hoz neki közvetlen hasznot. 

Kivételesek – A siker másik oldala ( Outliers ) című könyvében Malcolm Gladwell azt állítja, hogy általában tízezer óra szükséges ahhoz, hogy valamely terület szakértőjévé váljunk. Vagyis a fiatalok mintegy mellesleg mesterfokon elsajátítanak egy olyan készséget, amely más területeken igen korlátozottan alkalmazható, kivéve persze, ha a játékiparban helyezkednek el, vagy olyan szakmát választanak, ahol sok számítógépes szimulációt kell készíteni.

Akkor tehát a normál mennyiségű videojáték jó vagy rossz az agynak? 

A válasz nem teljesen egyértelmű. Különbséget kell tennünk a megrögzött játékosok és az alkalomszerűen játszók között. Az olvasáshoz és a „kiegyensúlyozott” agyserkentés többi formájához hasonlóan a videojátékokkal kapcsolatban kialakuló magas színvonalú készségeknek is vannak előnyei. 

A németországi Max Planck Intézet vizsgálata szerint a játéktól az agy bizonyos területei megnőnek, különösen az entorhinális kéreg (a halántéklebeny belső oldalán található) a hippokampusz, a nyakszirti és a falcsonti lebeny. Ezek a területek fontos szerepet játszanak a munkamemóriában és a vizuális-térbeli készségekben. Ez az információ jó hír lehet azoknak az oktatóknak, akik egyre több játékszerű videoszimulációt használnak a tapasztalati készségek átadásához, a pilótákat oktató iskoláktól az orvos- és ápolóképzésig, ahol a betegek szívrohamát vagy stroke-ját szimulálják.

Ha azonban a kamasz megszállottan játszik, a többi tevékenysége kárára, annak már – akárcsak a függőségnek – azonnali és hosszú távú negatív hatásai vannak az agyra. 

A kínai kutatók felfedezték, hogy a napi tíz órát, heti hat napot online játékokkal töltő főiskolások agya megváltozik. Az online játékosok agyában módosulnak a szürkeállomány beszédért, memóriáért, motoros irányításért, érzelemért, céltudatosságért, valamint az impulzív és helytelen viselkedés megakadályozásáért felelős parányi területei.

Azt is észrevették, hogy ha fokozzák az online töltött időt, a kamasz agya akár 20 százalékkal is zsugorodhat. És ez még nem minden: amikor a kutatók a fehérállományra fókuszáltak a szkennerrel, ott is rendellenességekre bukkantak, különösen a fehérállomány és az agy memóriaközpontjainak összeköttetéseiben, elsősorban a jobb hippokampusz agytekervényében. 

Azt a hipotézist fogalmazták meg, hogy a megrögzött online játékosok agyának e területén megnő a fehérállomány sűrűsége, és ez problémákat okozhat az információ átmeneti tárolásában és előhívásában. (1) A többi közeli területen a fehérállomány csökkenése akadályozhatja a döntéshozatal képességét, beleértve a számítógép kikapcsolására vagy az online játékok felfüggesztésére vonatkozó döntést is! 

Mindezek a területek a kamaszok alkohol-, heroin-, kokain- és marihuánafüggőségében is szerepet játszanak.

A legijesztőbb digitális kísértés talán az online szerencsejátékok és póker képében éri a kamaszokat, hiszen itt hirtelen duplán támad az átkozott függőség: ötvöződik a hazárdjáték és a technológia. Számos vizsgálat kimutatta, hogy a tinédzserek akár 70-80 százaléka is kipróbálta már legalább egyszer az online szerencsejátékot.

A magatartásbeli függőség éppen olyan alattomos, mint a kémiai, mert ugyanazokat az agyi áramköröket használja. Ez az oka, hogy legyen bár szó szerencsejátékról, a közösségi média használatáról vagy kokainszippantásról, a tinédzserek kiemelten érzékenyek azokra a kellemes érzésekre, amelyeket az agy jutalomközpontjának ingerlése vált ki.

A CRC Health Group (CRC Egészségügyi Csoport), az Egyesült Államok legnagyobb speciális mentális és viselkedési egészségügyi szolgáltatója szerint igenis létezik internetfüggőség, és a weboldalukon és az általuk forgalmazott szakkönyvekben fel is sorolják a magatartásbeli és fiziológiai tüneteket:

A gyermek az iskolán kívüli idő túlnyomó részét a számítógépe mellett vagy videojátékokkal tölti: 

  • Elalszik az iskolában
  • Elmarad a feladataival
  • Romlanak a jegyei
  • Nem mond igazat a számítógép vagy a videojátékok használatával kapcsolatban
  • A barátai helyett inkább a számítógépet vagy a videojátékokat választja
  • Kikerül a társas csoportokból (klubok vagy sportcsapat)
  • Amikor nem videojátékozik vagy számítógépezik, ingerlékeny
  • Alagútszindróma – ízületi fájdalom az ujjakban, a kezekben és a csuklókban – a mértéktelen billentyűzethasználattal járó ismétlődő mozgások következtében
  • Álmatlanság
  • Étkezés elmulasztása az online élet miatt
  • A személyes higiénia és szépségápolás elhanyagolása az online élet miatt
  • Fej-, hát- és nyakfájás
  • Szemszárazság és látási zavarok

Természetesen nem a függőség az internetmánia egyetlen veszélye. Az internet következménye az is, hogy hihetetlen mennyiségű ingert hoz az ember meghitt környezetébe, így a tizenéveseket sokkal több élmény éri a nap során, mint a korábbi nemzedékeket. 

Ez visszafelé is igaz: a tinédzserek életének eseményei sokkal nagyobb közösséghez jutnak el, mint régen. A tizenévesek csínytevései hajdanában még az iskola falain belül rekedtek volna, ma viszont vírusként terjednek, ennek minden előre nem tervezett következményével.

A hírekben szinte mindennap hallhatunk cyberzaklatásról, a magánélet digitális megsértéséről, és borzasztóan félresikerült internetes kommunikációról.  Valamennyien a digitális világban élünk, nem fordíthatunk hátat neki, de napi néhány órára vagy percre elszakadhatunk tőle, és minél előbb szoktatjuk erre a gyerekeinket, annál jobb. 

Nem könnyű korlátozni a tinédzserek internethasználatát, de sokat segít, ha kihozzuk a számítógépet a gimnazistánk szobájából, és olyan közös helyiségben helyezzük el, ahol könnyebben ellenőrizhetjük, mivel van elfoglalva a fiunk vagy a lányunk. 

Szoftverekkel nyomon követhetjük a gyerekeink által látogatott weboldalakat, bizonyos oldalakat le is tilthatunk, de a legfontosabb feladatunk, hogy beszélgessünk a tinédzsereinkkel. 

Tájékozódjunk róla, hogy mit csinálnak online, milyen oldalak érdeklik őket a legjobban, és mikor látogatják ezeket – például a mateklecke megírása közben, vagy amikor lefekvéshez kellene készülődniük. Ne úgy közelítsük meg a problémát, hogy meg kell büntetnünk a tizenévesünket, hanem hogy segítségre van szüksége ahhoz, hogy kiegyensúlyozott, egészséges és kevésbé elszigetelt legyen.”

Frances E. Jensen MD és Amy Ellis Nutt(2016) A kamasz agy LibriKiadó

(1): Simone Kuhn és Jurgen Gallinat: „Amount of Lifetime Video Gaming is Positively Associated with Entorhinal, Hippocampal and Occipital Volume”, Molecular Psychiatry (2013. aug. 20.).

freepik.com/photos/social-media-people’>Social media people photo created by rawpixel.com

Gyerekek, kamaszok és a net

Gyerekek, kamaszok és a net

jún 2, 2022 | digitális függőség, digitális játékok, gyerekek és kütyük, kamaszkor, kamaszok, kutatási eredmények

„Akármennyire elcsépelt a téma, hogy a net túlzott és nem megfelelő használata kiemelkedően magas kockázatokkal jár, minél többet kell tudatosítanunk bennük, hogy ez a terület jelentős veszélyeket rejt magában.

Kamaszaink védjegye mindig is a kockázatos viselkedés volt.

A magukra hagyott tinédzserek gyakran keresnek fel feszültséget okozó, nem megfelelő, vagy akár veszélyes oldalakat az interneten. [..]

Könnyen lehet, hogy a depressziós gyerekek másokat utánozva tesznek kárt magukban, például megvágják magukat, sőt öngyilkosságot kísérelnek meg. 

A tizenévesek könnyen teszik magukévá mások ötleteit, márpedig a számítógéppel számos ötlet érhető el gombnyomásra és ma már minden eddiginél egyszerűbben szerezhetők be a kábítószerek, vagy bármilyen illegális szerhez.

A tartalmakról nem is beszélve; rendkívüli kíváncsiságuknak köszönhetően prioritást élveznek a horror és szex oldalak. Mindkettőnek káros következményi lehetnek. Előbbinek többek között a félelem, ami előfordulhat rémálmok formájában, mivel álmainkban dolgozzuk fel a napi élményeinket. Nem mindig látványosak és egyértelműen beazonosíthatók, de már „csak” az alvászavar önmagában is okozhat panaszokat, vagy betegségek kialakulásához vezethet. Vannak visszatérő álmok, tartós hozadéka a stressz és szorongás, valamint ennek követkézményei például a depresszió és súlyosabb formái.  Nem beszélve az éjszaka átélt rettegésről, ami izzadással, heves szívveréssel, akár zihálással, nehézlégzéssel járhat.

„Az „irracionalitás” a kockázatos viselkedés mellett döntően felnőttek jellemzője. Tinédzserekre nem igazán használhatjuk ezeket a kifejezéseket.

Különös, sokszor őrjítő viselkedésük ellenére a tinédzserek nem irracionálisak. A bevett tévhittel ellentétben a logikus gondolkodás képessége már tizenöt éves korra nagyjából kifejlődik. Sőt, a kamaszok éppen olyan logikusan mérik fel egy-egy tevékenység veszélyességét, mint a felnőttek. Ezért érhetnek el a tizenévesek kiemelkedő eredményeket a kizárólag a logikára és a racionális következtetésekre épülő alkalmassági teszteken.

De akkor miért vetemednek mégis őrültségekre? 

A tizenévesek agya általában jobban átérzi a jutalmat, mint a felnőtteké, és amint korábban már említettem, a tizenéves agyban több dopamin (agyban termelődő vegyület, boldogsághormonnak is nevezik, az érzelmi életért és reakciókért felelős agyterületen, a felszabaduló dopamin elégedettségérzetet, illetve boldogságot vált ki) szabadul fel, és a tinédzser agya erre erőteljesebben reagál. 

Ezért éppen pubertáskorban jellemző a szenzációhajhászás, amikor kiemelten érzékenyek az izgalmat és a jutalmat szabályozó idegi rendszerek. Mivel azonban a homloklebenyek még csak lazán kapcsolódnak a tizenéves agy többi részéhez, a kamaszok nehezebben gyakorolnak kognitív (tudatos) uralmat a potenciálisan veszélyes helyzetek fölött.  (Előző cikkekből kiderült, hogy az agy hátulról-előrefelé fejlődik. Ebben a korban még nem teljes az érettség, így mivel az elülső területek felelősek leginkább ezen helyzetek megoldásáért, a fejletlenség miatt nem képesek megfelelő döntéseket hozni)

A felnőttek könnyebben hozzáférnek az agy elülső területeinek hálózatához, mint a kamaszok, akiknek agyi területei fokozott „kapcsolódással” mérik fel a kockázatot, a jutalmat és a következményeket.”

A kamaszoknak tehát sokkal nagyobb erőfeszítésbe telik ellenállni a tiltott gyümölcsnek, mint a felnőtteknek. 

Az idegsejtek általában sokkal aktívabbak a kamaszok agyában, ezért „ugrásra készen” várják a függő viselkedést.

Mitől alakul ki a függőség? A függőség tulajdonképpen az emlékezet speciális formája.

Az agy jutalomközpontjában és a ventrális tegmentális területen, (középső agyban) a jutalom áramkör legfontosabb területein zajlik a tevékenység. 

A függőségre is azért kerül sor, mert valamilyen kábítószer vagy más élvezetes inger erősen aktiválja a szinapszisokat (sejtek közötti kapcsolódási helyek). 

Az ingerlő élmények hatására még több dopamin (agyban termelődő vegyület, boldogsághormonnak is nevezik, az érzelmi életért és reakciókért felelős agyterületen, a felszabaduló dopamin elégedettségérzetet, illetve boldogságot vált ki) szabadul fel. Ezért a kamaszok agyában sokkal gyorsabban jön létre a vágyakozás, mint a felnőttekében: az idegsejtek eleve aktívabbak, és a függőségi ingerre válaszul túlzott plaszticitást (rugalmasságot) mutatnak. 

A függőség tehát sokkal erősebben van „beprogramozva” a kamaszok agyába, és ahogy a rehabilitációs intézetekben jól tudják, a tinédzsereknél a detoxikálás is nehezebb, és gyakrabban vall kudarcot. A statisztikák szerint a bentlakásos rehabilitációs intézetekben a huszonöt év alatti korcsoport száma nő a leggyorsabban.

Kiemelt jelentőséggel bír, hogy szülőként, vagy pedagógusként miként segítsünk a jutalommal kapcsolatos azonnaliságnak és érzelmeknek való ellenállásban kamaszainknak. Nagyon sokszor tudatosítanunk kell bennük a kockázatokkal járó veszélyeket, annak következményeit. Akár droghasználattal kapcsolatban, akár autóversenyzésről van szó. 

“Tegyük fel például, hogy meg szeretnénk értetni tinédzserkorú fiunkkal vagy lányunkkal, hogy a kockázatos viselkedés egyetlen lehetséges előnye sem éri meg a halálos veszedelmet. Ilyenkor szegezzük neki a kérdést: „Ha kapnál egymillió dollárt, fölemelnéd a pisztolyt, hogy kipróbáld az orosz rulettet?”

Frances E. Jensen(2017) A kamasz agy Libri Kiadó

 freepik.com/photos/digital-people

A kamaszok agya olyan, mint egy Ferrari

A kamaszok agya olyan, mint egy Ferrari

máj 24, 2022 | agy, agyműködés, felnőtté válás, idegsejtek, kamaszkor, kamaszok, kutatási eredmények

A kamaszok agyával nem túl régóta foglalkozik a tudomány. Korábban leginkább a kisgyermekkori és az öregkori szakaszban lévő agyműködést, annak feljődését vagy hanyatlását vizsgálták. A kamaszokról azt gondoltuk, hogy csak a hormonok okozzák a változékony viselkedésüket. Erre most rácáfolok az alábbi cikkel.

 

„Az emberi test lenyűgöző, benne az agyunk a világ legcsodálatosabb és legösszetettebb része.  – írja könyvében E. Frances Jensen.

„A gyerekek és a tizenévesek agya befolyásolható, méghozzá jó okkal. Ahogy a kiscsibék az anyjuk után mennek, úgy az embergyerekek és a tizenévesek is a tapasztalataikra építenek, és ez nagyban befolyásolja, hogy felnőttként milyen szakmát választanak. Ha egy kirakóshoz hasonlítjuk, akkor ez egy olyan kirakós, ami még nincs összerakva. Az emberi test összes szerve közül az agy a legkevésbé fejlett születésünkkor, mindössze 40 százaléka a felnőttkori méretnek. Nem csak a mérete változik: a fejlődés során a belső szerkezete is átalakul. Az agy növekedése igen hosszú időt vesz igénybe.[..]

A kamaszok agyát nyugodtan nevezhetjük ellentmondásosnak. Kifejezetten sok benne a szürkeállomány (az agy alapvető építőkockáit jelentő idegsejtek), viszont kevés a fehérállomány (a fehérállományt alkotó idegrostok a csatornák, amelyek biztosítják az információáramlást az agy különböző részei között). Ezért hasonlíthatjuk a tizenévesek agyát egy vadonatúj Ferrarihoz: csillog-villog, útra kész, de még nem mentek vele tesztvezetésre.

[..] Másképpen fogalmazva: minden készen áll rajta, de még nem tudja, merre induljon. Ebből az ellentmondásból következik a zavaros kulturális üzenet. Azt feltételezzük, hogy aki felnőttnek látszik, az szellemileg is felnőtt. A kamasz fiúk borotválkoznak, a tizenéves lányok teherbe eshetnek, neurológiailag azonban egyikük sem áll még készen a főműsoridőre, vagyis a felnőttkorra.

Az is bizonyítja, hogy az agy súlyának kevés köze van a működéséhez – legalábbis az intellektus szempontjából –, hogy a női emberi agy kisebb, mint a férfi, a két nem IQ-ja azonban ugyanabba a tartományba esik. Albert Einstein, a 20. század egyik legnagyobb gondolkodójának 1,2 kilós agya például egy kicsit könnyebb volt a normálisnál. Ugyanakkor a legfrissebb kutatások szerint egygrammnyi agyállományára az átlagnál több kapcsolódás jutott.

Agyműködés, idegsejtek

[..] Az emberi agy mérete összefügg az emberi koponya méretével. Az agynak ugyanis be kell férnie a koponyába. Az emberi fej huszonkét csontjából nyolc a koponyában található, és ezek legfontosabb feladata az agy védelme. Születéskor a koponyacsontokat csak lazán tartja össze a kötőszövet, hogy a baba feje összenyomódhasson egy kicsit a szülőcsatornában. A fejcsontok lazán kapcsolódnak egymáshoz és lyuk tátong köztük: ezek egyike a kutacs, az a puha rész, amely a születéskor még megtalálható, majd az első életév során bezáródik, ahogy a csontok összeforrnak. A fej mérete a születéstől hétéves korig nő a legtöbbet.

Az agy lebenyei: A. Az agy hátulról előrefelé érik. Az agy kérge a funkciók alapján több fő területre osztható.

Az agy kapcsolódásai fokozatosan haladnak az agy hátsó része felől az első része felé. Legutoljára a homloklebenyek kapcsolódnak össze. A tinédzserek agya csak 80 százalékban érett. A 20 százalékos rés, ahol a leglazábbak az összeköttetések, kulcsfontosságú, és nagyjából meg is magyarázza a tinédzserek zavarba ejtő viselkedését – hangulatingadozásaikat, ingerlékenységüket, ösztönösségüket és lobbanékonyságukat; a koncentrációra, a kitartásra és a felnőttek megértésére való képtelenségüket; valamint a kábítószer- és alkoholfogyasztás, valamint egyéb kockázatos tevékenységek kipróbálására irányuló hajlamukat. Amikor civilizált, intelligens felnőttnek tekintjük magunkat, elsősorban az agykéreg frontális és prefrontális részének mondhatunk köszönetet.”

A szerző egy nagyon szomorú és tanulságos esetet mutat be, amin keresztül láthatjuk, hogy mennyire fejletlen agyuk azon része, amelynek funkciója a felelős döntéshozatalban keresendő.

[..] Mivel a tizenévesek még nem használják teljes erőbedobással a homloklebenyüket, nem szabad meglepődnünk a kamaszokkal kapcsolatos, nap mint nap olvasható tragikus hibákon és baleseteken. A folyamat nem ér véget a tízes évek végére – ezért aztán még a főiskolai évek is nehezek.

….Egy barátom nemrégiben mesélt nekem a fia főiskolai csoporttársáról, Danről, aki világéletében rendes gyerek volt, nem sok fejfájást okozott a szüleinek. Népszerű volt, a gimnáziumi évek alatt kiválóan hokizott, a főiskolán a pénzügyi szakirányt választotta. Nyáron a barátom fiát felhívta Dan anyukája. Elmesélte, hogy Dan az előző éjszakán vízbe fulladt. Szórakozni ment a barátaival, ivott, majd valamikor hajnali három és négy óra között hazafelé tartottak, és a csapat – nyolcan voltak – le akarta hűteni magát, ezért megálltak a helyi teniszklubnál. A klub természetesen zárva volt, de egy zárt ajtó nem foghatott ki rajtuk. Mind a nyolcan átmásztak a kerítésen, hogy beugorjanak a medencébe. Már hazaértek, amikor valakinek eszébe jutott: „Hol van Dan?” Visszarohantak a klubba, de a barátjuk már arccal lefelé lebegett a medencében. Az orvosszakértő szerint a halál oka „akut alkoholmérgezés” miatt bekövetkezett vízbefúlás volt. Az egyik újságcikk olvastán a fejemet csóváltam: „A rendőrség arra kéri a gyerekeket és a szülőket, hogy az akár halálossá is válható kockázat vállalása előtt alaposan gondolják végig a potenciális veszélyforrásokat.”

 „Alaposan gondolják végig.”

Hányszor mondtuk ugyanezt tinédzserkorú fiainknak és lányainknak? Túl sokszor. Mégis, amint meghallottam Dan történetét, felhívtam a fiaimat, hogy nekik is elmeséljem. Jól véssétek az eszetekbe, mondtam nekik. Mindig ez a vége. Nem lehet egyszerre inni és úszni. És nem szabad az éjszaka közepén átmászni a kerítésen, vagy medencébe ugrani hét ugyancsak részeg baráttal.

[..]Nagyon fontos, hogy a szülők hogyan kezelik ezeket a tragikus történeteket, hogyan beszélnek róluk a gyerekeikkel. Soha ne mondjuk, hogy „Hálistennek, nem az én gyerekem volt az”. Vagy hogy „Az én gyerekem soha nem tenne ilyet”. Mert nem tudhatjuk. Inkább előzzük meg a bajt. Tömjük tele a fejüket valós történetekkel, valós következményekkel, majd mondjuk el ezeket újra és újra – a vacsoraasztalnál, a fociedzés után, a szolfézsóra előtt, és igen, akkor is, ha jelzik, hogy már ezerszer hallották. Emlékeztessük őket: bármikor megtörténhet ilyesmi, és nagyon sok olyan helyzet van, amely bajba sodorhatja őket, és rosszul végződhet.

Feledékenység, memória

Hogy miért fontos az ismétlés, azt éppen a tinédzserek agyának fejlődéséből érthetjük meg. A homloklebeny egyik végrehajtó funkciója az úgynevezett prospektív memória, amely segít észben tartani valamely jövőbeli tevékenység elvégzésére irányuló szándékunkat – például, hogy otthon, munka után vissza kell hívnunk valakit. A kutatások tanúbizonysága szerint a prospektív memória nemcsak, hogy összefügg a homloklebennyel, hanem éppen hat- és tízéves korunk között, majd a húszas éveinkben fejlődik tovább, és fokozódik a hatékonysága. Tíz- és tizennégy éves kor között azonban nem kerül sor jelentős fejlődésre. Mintha az agynak ez a része – hogy ne felejtsünk el megtenni valamit – nem tartana lépést a tinédzserek növekedésével és fejlődésével.

[…]Multitasking – egyszerre több dologra képesek figyelni. Vagy mégsem?

A homloklebeny mögött található falcsonti lebeny felelős az asszociációkért és azért, hogy a különböző feladatok között váltani tudjunk; márpedig a kamaszok agyában ez az érés is későn következik be. A feladatok közötti váltásra folyamatos igény van a mai, információkkal túlterhelt világban, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a multitasking (figyelemmegosztás) – amikor két, kognitívan összetett tevékenységet végzünk egyszerre – valójában csak legenda. A rágózás és közben valamely más tevékenység végzése nem multitasking, mert a rágózáshoz nincs szükség kognitív (tudatos) fókuszra. Ha azonban egyszerre mobiltelefonálunk és vezetünk, az kognitív fókuszt igényel.

Mivel az emberi agy csak korlátozott mennyiségű dologra képes egyszerre koncentrálni, a kognitív jelentőségű tevékenységek végzése közben – amikor például egyszerre beszélünk és vezetünk – az agy folyamatosan kapcsolgat a két feladat között. Ez pedig azt jelenti, hogy egyik feladatot sem tudjuk tökéletesen elvégezni.

A gondolatok, érzések, mozdulatok és hangulatok voltaképpen az idegsejtek egymásnak küldött elektronikus üzenetei.

 

Elemi idegi működés, az idegrendszer szerveződése - PDF Free Download

Idegsejtek

A sejt a test legkisebb építőkockája, és minden sejtnek megvan a maga főparancsnoksága, a nagy, ovális sejtmag, amely a sejt középpontja körül található. A szervek, szövetek, izmok stb. több mint kétszázféle sejtből épülnek fel. Az agy egyedi sejttípusa az idegsejt. Az emberi agyban 100 milliárd idegsejt található, születésünkkor van a legtöbb idegsejt az agyunkban. Amikor megszületünk, a burjánzó idegsejteknek csak egészen csekély százaléka létesít egymással összeköttetést. Az idegsejt szorgos tevékenységgel, akciós potenciállal reagál az ingerre: ez tulajdonképpen egy elektromos jel, amely az inger helyétől az idegsejt nyúlványán át jut el a sejtbe. A két idegsejt közötti találkozási pontot szinapszisnak hívjuk: e terület szélessége csupán egy centiméter mintegy milliomod része. Az agy tevékenysége tulajdonképpen a szinapszisban zajlik.

Noha idegsejtjeink túlnyomó többsége már a születéskor megvan, az agykéreg szinapszisainak nagy része ekkor még nem alakul ki. A fejlődés e szakaszában a csecsemő agya döbbenetesen sok, kétmillió szinapszist hoz létre másodpercenként, így a kisbaba elérheti az olyan szellemi mérföldköveket, mint a színlátás, a fogás, az arcfelismerés és a szülői kötődés kialakulása. Az ingerlés, a tapasztalatok és az ismétlődő érzékelések mind hozzájárulnak az új idegpályák kialakulásához. Kamaszkorban ennek a „túlburjánzásnak” köszönhető, így a tizenéves fokozottan képes új dolgok gyors elsajátítására – az új távirányító kezelésétől a mandarin nyelv megtanulásáig. Ugyanakkor a szürkeállomány túltengése kognitív disszonanciát is okozhat, ami azt jelenti, hogy az agy nehezen választja ki a „hangzavarból” a megfelelő jeleket. Ezért a kamaszkor végére az agy megkezdi a fölösleges szinapszisok kigyomlálását, és ésszerűsíti a kapcsolatokat.

A leggyakoribb ingerlő ingerületátvivő anyagok közé tartozik az adrenalin, a noradrenalin és a glutamát.

(Adrenalin: a mellékvese velőállományában termelődik fizikai megterhelés vagy stressz hatására. Noradrenalin: Stresszhormonként az agynak azt a részét érinti, amely a figyelmet és a válaszreakciókat ellenőrzi. Az adrenalinhoz hasonlóan a noradrenalin is részt vesz az üss vagy fuss reakció kiváltásában. Az adrenalinnál sokkal erősebben szűkíti az ereket, közvetlenül emeli a szívfrekvenciát, glükózt szabadít fel az energiaraktárakból, és növeli az izomtónust. Glutamát: az agyban a fő serkentő neurotranszmitter (ingerületátvivő) szerepét tölti be.  energiaellátásban is központi szerepe van. (forrás: wikipedia.hu letöltés ideje: 2022.06.03.))

[…] A gátló ingerületátvivő anyagok, mint például a gamma-amino-vajsav (GABA) és a szerotonin, szorongásgátlóként működnek, megnyugtatják a testet és lassításra késztetik.A szerotoninhiány agresszivitást és depressziót okozhat. (Szerotonin: boldogsághormonnak is nevezik, főként a gyomor, – bélrendszer állítja elő, legnagyobb része a vérlemezkékben és az agyban tárolódik)

A dopamin különleges ingerületátvivő anyag, mert ingerelni és gátolni is képes. Az adrenalinhoz és egy sor más anyaghoz hasonlóan hormon. Amikor a mellékvesére hat, hormonként működik; amikor az agyra hat, ingerületátvivő anyag. Az agy kémiai hírvivőjeként segíti az agyat a motivációban, a hajtóerőben és a koncentrálásban, mert az agy jutalmi áramkörének szerves része. Ez az úgynevezett „meg kell szereznem” anyag, amely nem csupán megerősíti a célratörő tevékenységet, hanem bizonyos körülmények között függőséget is okozhat. Minél több dopamin szabadul fel az agyban, annál jobban aktiválódnak a jutalmi áramkörök, és minél jobban aktiválódnak, annál hevesebb bennünk a vágyakozás. Ezt a vágyakozást egyaránt érzékelhetjük a vacsoránál, a kártyaasztalnál, a tanácsteremben és a hálószobában. A tudósok rájöttek például, hogy a magasabb kalóriatartalmú étel több dopamint termel az agyban. Hogy miért? Mert a több kalória növeli a túlélés esélyét. Amikor fagyira, szerencsejátékra vágyunk, nem feltétlenül édesség, pénz után vágyakozunk. Dopamint akarunk.

A fiatal agyban több az ingerlő szinapszis, mint a gátló szinapszis: a szinapszisok száma a csecsemőkortól a kamaszkorig nő, a csúcsot kora gyermekkorban éri el. A szürkeállomány a lányoknál tizenegy, a fiúknál tizennégy éves korban a legsűrűbb, majd a kamaszkor során folyamatosan felhígul. A fehérállomány, a mielin (egy vastag (zsíros anyagokból és fehérjékből álló) lipoprotein réteg, amely egyes neuronok axonjait körülveszi, kolbász vagy tekercs alakú hüvelyeket alkotva.

myelinhüvelyt építő oligodendrocita sejt

 

www.esem.hu Letöltés ideje: 2022.05.25.

Ezeknek a mielinhüvelyeknek nagyon fontos szerepük van idegrendszerünkben: – lehetővé teszi az idegimpulzusok gyors és hatékony továbbítását, azonban csak egyféleképpen változik a kamaszkorban: nő a mennyisége. Arra az eredményre jutottak, hogy a mielin előállítása jóval a kamaszkoron túl, akár a harmincas évek elejéig is folytatódik, így az agy egyes területei között még hatékonyabbá válhat a kommunikáció.[..]

A szigetelt összeköttetések nélkül az agy egyik területéről érkező üzenet – például az amigdalából ( származó félelem és stressz – nem képes kapcsolódni az agy egy másik területéhez, például a homloklebeny ítélőképességéhez. A még mindig fejlődésben lévő aggyal rendelkező kamaszok esetében ez azt jelenti, hogy olykor veszélyes helyzetbe kerülnek, és nem tudják, mi legyen a következő lépés.

„[..] A tisztánlátás azon a képességünkön múlik, hogy kívülről látjuk magunkat, és mivel ez a készség a homlok- és az arccsonti lebeny része, időre van szükség a kifejlődéséhez. Az agyban zajló dinamikus változások is hozzájárulnak a kamaszévek bőségéhez. Ám a formálható, nem teljesen érett tinédzseragy ijesztő dolgokra képes. Bármi megtörténhet – és általában rossz dolgok történnek. Igaz, hogy a tinédzserek felnőttnek látszanak, sokszor még felnőttesen is gondolkodnak, és tanulási képességük megdöbbentő. Ugyanakkor rendkívül fontos tudnunk, hogy mire képtelenek a tinédzserek, hogy milyen kognitív, érzelmi és viselkedési korlátokba ütköznek. „

Frances E. Jensen és Amy Ellis Nutt(2016) A kamasz agy LibriKiadó

 

Harmincéves kamaszok

Harmincéves kamaszok

máj 12, 2022 | digitális függőség, digitális játékok, felnőtté válás, kamaszkor, kamaszok, kutatási eredmények

„Mamahotel”….ezt a szót nem szeretem, mert gúnyosan utal azokra a fiatalokra, akik még harminc évesen is a szülőkkel élnek. Legtöbbször anyagiakra hivatkoznak, de a kényelem és egyszerűség, elkényeztetés, vagy éppen a szülő magánya, vagy szülői -érzelmi zsarolás az oka.

Nézzünk azért egy kicsit a jelenség mélyére. Az alaptézis az, hogy amíg a szülőkkel élünk gyerekszerepben vagyunk. Ebből kiszakadni, vagy elvonatkoztatni sehogy sem lehet. E szerep nem hagyja a gyereket, hogy önálló felnőtt lehessen, ami kihat a későbbi életére, párkapcsolataira, munkájára. Tovább is lehet rontani a helyzeten azzal, ha hagyjuk, hogy ne fizessen bele a rezsibe és elintézünk helyette dolgokat. A szülő ezzel egyértelműen megakadályozza a gyermeke felnőtté válását, azzal az üzenettel számára, hogy képtelen az önálló életre. A gyerek ezt az üzenetet veszi és rögzíti, eszerint fog élni. Ez az életvitel pedig egyenesen a mentális problémák karjaiba vezet, jöhet bármi, ami az unalmat csillapítja.

A szülői hiba súlyos akkor, ha érzelmileg zsarol; – mi lesz velem, ha magamra hagysz? Súlyos akkor is, ha gyermekére önti a saját problémáit…akár van társa, akár nincs.

Rendkívül népszerű a videojátékok által megteremtett virtuális világ, ahol számos karakter közül összerakhatja „valódi önmagát”. Azt a felnőtt világot, amiben élni szeretne és amilyenné válna, ha hagynák. Minél tovább él valaki a szülői házban, annál nehezebb a kiszakadás a való életbe. És ez még „csak” a digitális függőség, de ott van a drog, alkohol és egyebek, amelyek a felelősségmentes életet kiegészítik. Természetesen nem lehet kizárólag a szülőt hibáztatni, vannak élethelyzetek, amikor elkerülhetetlen a helyzet, de akkor sem egészséges. A kétgenerációs ingatlanok is csak akkor, ha az valóban elkülönül és egymás életét maximálisan tiszteletben tartják.

Több könyv is olvasható a témában (Dr. Szántó Szilvia: Túlélésből kitűnő; Hogyan találhatjuk meg a lelki békénket és az utat önmagunkhoz) amely a szülői leválás fontosságáról és nehézségeiről szól. 

„Gyakori az is, hogy a gyerek elköltözött, külön életet él, párja is van, de még így sem tud leválni. Anyuka átjár vasalni, főzni stb. a gyereke családjának. Ez is hasonlóan romboló hatású?” 

Dr. Szántó Szilvia (író és mentálhigiénés szakember) gondolatait idézem:

– Erről azt gondolom, hogy mérgező és kontrolláló anyáról van szó, aki nem tartja be a gyereke határait, és nem engedi a gyerekét megérkezni az új családjába. Általában itt a gyerek egy férfi, akinek már van felesége és akár gyerekei is. Tehát a feleség anyósa, az anyuka beavatkozik az életükbe. Ez a férfi (férj), az anyós/anyuka és a feleség felelőssége is. A házaspárnak tisztázni kellene, hogy anyuka milyen mértékben és mikor legyen jelen az életükben. A férjnek elsődlegesen, és aztán a feleségnek is meg kellene húznia a határokat, és azt következetesen képviselniük kellene az anyós felé. Akinek el kellene magyarázni, hogy a valódi segítség az, amit kérnek, nem az, amit, és amikor ő segítségnek gondol. A fenti probléma nagyon gyakori és a családi dinamikát erőteljesen megzavaró, főleg a feleségnek nagyon megterhelő jelenség. A történetben a férfi (férj) szerepe is meghatározó, mert ő az, aki nem húzza meg az anyjával a határokat, többnyire azért, mert nem sikerült leválnia róla. Persze olyan is lehet, hogy a lánygyermek nem válik le az anyjáról és az anya jár át hozzájuk rendszeresen – sokszor hívatlanul. Itt sem történt meg a leválás, és ezek a mérgező minták akár generációról generációra öröklődhetnek.

Hogyan lehet segíteni az egészséges leválást már kiskortól kezdve? Hogyan tudunk önállóságra, talpraesettségre nevelni? Lehet egyáltalán, vagy ez személyiségfüggő is? 

– Szerintem nem személyiségfüggő, hanem nevelésfüggő, azaz attól is függ, hogy a szülő mennyire akarja az életre nevelni a gyerekét. Érdemes már gyermekkorban bevonni a gyerekeket a család életébe: hagyjuk őket segíteni a házimunkában. Hadd terítsenek meg, jöjjenek velünk bevásárolni, legyen olyan feladat, ami az övék.  A gyerekek szeretnek segíteni. Ha ennek lehetőségét megvonjuk tőlük, akkor később miért várjuk el, hogy megmozduljanak és elvégezzenek valamit otthon vagy a ház körül? Egy kisgyereket meg lehet rá tanítani, hogy beágyazzon vagy elrakja a játékait; hogy a kistányérját, poharát elvigye a mosogatóig, a szemetet kidobja a kukába. Ha tudatosan és következetesen neveljük arra, hogy ne csak elvárja a dolgokat, hanem az életkorának megfelelően tegyen is a családért, akkor felnőttként aligha lesznek mentális problémái.

Miért fontos kérdés ebben a bizalom? „Bízom a gyerekemben, hogy képes egyedül is boldogulni.” Sokszor a szülők hibája is, hogy nem bíznak a gyerekükben. 

– Igen, teljes mértékben egyetértek. Nagyon jó meglátás a bizalom fontossága. A legtöbb szülő nem bízik a gyerekében, ahogyan önmagában sem és a világban sem, és ezt vetíti ki a gyerekére. Szorongó, önbizalomhiányos szülőnek mégis hogyan lenne mentálisan egészséges gyereke? Sehogy. Ezért fontos, hogy a szülő elsődlegesen legyen jól lelkileg, mert ha anya, apa jól van, akkor a család és a gyerek is jól van. Ha anya, apa nincs jól, az az egész családra kivetül. Egy mentálisan jó állapotban lévő szülő képes a gyerekének érzelmi biztonságot és megfelelő kereteket nyújtani.

(Jaksa Petra írása alapján; csalad.hu/csaladban-elni Dr.Szántó Szilvia -mentálhigiénés szakember 2022.08.09)

A digitalizáció hatásai és következményei 

„A mindenki számára könnyen elérhető technológia és információáradat megfosztja a gyerekeket az ártatlanságuktól és eltörli a gyerekkort, paradox módon mégis meghosszabbítja a serdülőkor idejét. […]

Gary Cross történész ezt a jelenséget „késleltetett társadalmi felnőttségnek” nevezi. Szerinte manapság a techkorszakban a kamaszkor egészen mást jelent, és a vége, – a fiatalok húszas, vagy akár a harmincas évéig kitolódik. Cross a videojátékokat hibáztatja: „2011-ben majdnem minden ötödik 25 és 34 éves közötti férfi a szüleivel élt”.

[..] Nemcsak azért mert függőséget okoz, hanem mert a videojátékok nem hozzák létre a rugalmasság és a türelem képességét. Azt az életvágyat, amit a hétköznapok világa megkíván.

Ha valaki egy valóságos sportágban marad alul, akkor a sebeit nyalogatva fel kell dolgoznia az élményt, meg kell tanulnia, hogy előbb-utóbb újra harcba kell indulnia és a következő nap újra össze kell mérnie erejét másokéval. Mindez a rugalmasság és az érzelmi fejlődés alapja.

Aki viszont egy videojátékban veszít, az csak megnyomja az „újra” gombot. Harmincéves kamaszok…tízévesek, akik már mindent láttak a You Tube-on… Hogyan váltunk a túlszexualizált felnőttszerű gyerekek és a harmincas éveikben járó kvázitinédzserek társadalmává?

Modern technika: A Jó, a Rossz és a Csúf  

2015-ben az Addiction Biology c. folyóiratban jelent meg a University of Utah orvoskara és a Chunk-Ang Egyetem közös munkájaképpen született tanulmány, amely arról számolt be, hogy képalkotó eljárással vizsgálták 200, videojáték- függősége miatt kezelt kamasz fiú agyát. (1) Ez a részletes kutatás azt tárta fel, hogy miben különbözik a mániákus videojátékosok agya a nem játszó társaitól. A különbözőségre vitathatalan bizonyítékot találtak. A túlzásba vitt videojáték összefügg az agyi hálózatok közötti fokozott hiperkonnektivitással (egyszerre több síkon jelen lenni az online térben). A hasznosnak vélt elváltozások elválaszthatatlanok lehetnek a velük járó negatív következményekkel.

Nézzük meg közelebbről.

A „jó rész”: a játékosok gyorsabban reagálnak a változásokra. Fejlettebb lehet a látottakat és hallottakat feldolgozó agyi hálózatok koordinációja a szalienciahálózaton belül. A szalienciahálózat segíti a fontos eseményekre való összpontosítást, biztosítja, hogy a cselekvés szükség esetén rövid reakcióidővel következzék be – például valaki kiugorjon a mozgó autóból. Videojáték esetén a javuló koordináció egy támadás sikeres elhárítást segítheti. Az agynak e hálózatai között kialakuló fokozott konnektivitás alaposan megnövelheti a közvetlen célra fókuszálás készségét és segít az új információ azonosításában. E változások hatékonyabb gondolkodáshoz vezetnek.

A „nem olyan jó rész”: a változások egy része figyelemzavarral és az indulatkezelés gyengülésével is összekapcsolódik. Ha e hálózatok közti kapcsolatok túlságosan megerősödnek, az figyelemzavart eredményezhet.”

Láthatjuk a mindennapokban is, hogy a gyorsan reagáló, jó reflexű emberek gyakran indulatosak és figyelmetlenek.

A „rossz rész”: a kutatók ennél is zavaróbb jelenségre figyeltek fel: két agyterület, a dorzolaterális prefrontális kéreg- hátsó-oldalsó és a homlok elülső részén (DLPFC) és a temporo- parietális -halántéki és falcsonti rész (TPJ) közötti fokozódó koordinációra: ez az agyi elváltozás pszichiátriai és fejlődési rendellenességek, pl. a skizofrénia, Down-kór és Autizmus esetén is felfedezhető.

És ez nem jó. A figyelemzavar, vagy a romló indulatkezelés a függés tipikus tünete.

Összefoglalva: megtörténhet, hogy egy gyerek játékfüggővé válik, emiatt nem eszik, nem alszik. A figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD), valamint a skizofréniára hasonló tünetek kialakulását kockáztatja, viszont cserébe gyorsabban reagál a megjelenő ellenségre, és lő rá célba, ahogy kevesen.

A kérdés az ár és a haszon arányáig egyszerűsíthető: Megéri-e?

Megéri-e, hogy az átalakuló agy hamarabb felismeri a mintákat és célpontokat, rájuk gyorsan válaszol, ha közben indulatkezelési rendellenességek, ADHD, függés fejlődik ki, a komolyabb rendellenességekről, -skizofrénia, autizmus, ne is beszéljünk?

Megoldás – egészséges technikafogyasztás = Digitális zöldségfélékkel a digitális cukorka ellen

A technológiafüggőség kezelésének területén megkülönböztetjük a képernyőhasználat egészséges és káros változatát.

Digitális cukorkák Digitális zöldségfélék
Videojátékok Egy adott téma internetes kutatása
Buta You-Tube videók E-mailezés
Internetes pornó Oktató célú You-Tube videók
Túl sok üzenőprogram túl sok használata (hipertext) Skype-olás egy baráttal
Közösségi média túlzott használata Zeneszerzés, egy sportesemény követése

Aki már valóban függővé vált, az kezdetben akár cukorkát, akár zöldségfélét sugárzó képernyővel találkozik akármilyen rövid időre, a visszaesést kockáztatja. Ezért javasolt a kezelést egy négy-hat hetes techböjttel, vagy digitális detoxszal kezdeni, a fokozatosság elvét követve. Ennyi idő alatt a szenvedélybeteg adrenalinszintje csökken, a központi idegrendszer megnyugszik, az agy túljut a képernyőfüggőséget gyakran kísérő túlizgatott, örökösen ugrásra kész állapoton.

Ezután jöhet a digitális zöldségek fokozatos visszavezetése, amely mindenkinél másképp zajlik. Van, aki böjt után viszonylag hamar képes az egészséges használatra, másoknak egy évbe, vagy még többe telik, mire eljutnak idáig.

Dr. Nicholas Kardaras (2017) A képernyő rabjai Jaffa Kiadó

Hivatkozások: 

1. Han, Doug Hyun, Kim, Sun Mi; Bae, Sujin, Renshaw, Perry F.; Anderson, Jeffrey S.: Brain Connectivity and Psychiatric Comorbidity in Adolescents with Internet Gaming Disorder. Addiction Biology, 2015.doi:10.1111%adb.12347

 

www.freepik.com/photos/gamer