Kamaszok és a dohányzás

Kamaszok és a dohányzás

jún 2, 2022 | agyműködés, cigaretta, dohányzás, e-cigi, kamaszok, kutatási eredmények

Miért veszélyesebb, ha a kamasz dohányzik, mint a felnőtt?

Azt már tudjuk, hogy a kamaszok és a felnőttek agya különböző. Életciklusuknak megfelelő alvásmegvonás is fokozott dohányzást von maga után, amely különféle kognitív (tudatos) és viselkedésbeli problémához vezet. Például ADHD, (figyelemhiányos hiperaktivitás), emlékezetzavar, sőt az alacsonyabb IQ is jellemző. 

Az elmúlt időszakban a dohányzás ugyan valamelyest csökkent, de ha mégis szokássá vált, a kamaszoknak sokkal nehezebb leszokni róla, erre magyarázat az előző cikkben – https://tudatosgeneracio.hu/gyerekek-kamaszok-es-a-net/  a függőségre való hajlam kialakulásáról szóló agyi-kémiai összefüggések. 

Frances Jensen: A kamasz agy c. könyvében ír arról, mely kutatások bizonyítják az alacsonyabb IQ és dohányzás közötti kapcsolatot, valamint azokét is vizsgálták, akik ugyan nem dohányoztak, de dohányzó környezetben nőttek fel, passzív dohányosként. „Tüdő és idegrendszeri károsodás mellett megfigyelték a rosszabb olvasási, matematikai, térérzékelési eredményeket is.  Kamasz és felnőtt patkányokon vizsgálták az agyi aktivitást a nikotin beadása után. SA kamaszok agya azonnal működésbe lépett, míg a felnőttek minimális mértékben reagáltak.

Mi lehet ennek az oka? Az egyik fontos tényező, hogy a növekedésben lévő agyra ható anyagok korai megismerése megváltoztathatja az ingerületátvivő anyagok és szinapszisaik kialakulását. A Duke kutatói kimutatták, hogy a patkányoknál a nikotin kamaszkori kipróbálása károsítja az agyban szerotonint előállító pályákat. Ennek következtében csökken a szerotonin mennyisége, és mivel a szerotoninhiány a depresszió egyik legfontosabb velejárója, ez magyarázhatja, hogy a tizenévesként erős dohányosoknál gyakrabban jelentkezik depresszió. 

A kamasz agya már néhány cigaretta elszívása után is átalakulásba kezd, új nikotinreceptorokat hoz létre, még nehezebbé téve a leszokást.”

A nikotinfüggőség kiemelten jellemző a hangulatzavaros emberekre. 

Sőt, a legújabb kutatások szerint a dohányzás és a függőség kifejezetten előidézheti a hangulatzavarokat, különösen a depressziót.

Aki kamaszkorban szokik rá a dohányzásra, az alkohollal is háromszoros valószínűséggel ismerkedik meg, és mivel a nikotin hosszú távú bevitele növeli az alkohollal kapcsolatos ingerküszöböt, több alkoholra van szükség ugyanazon hatás eléréséhez. Nem meglepő tehát, hogy a dohányosokból tízszeres valószínűséggel válik alkoholista. 

Ha a tizenéves már régóta elindult ezen az úton, sokkal komolyabb hatást vált ki nála az alkohol, és sokkal nagyobb a késztetés az újbóli kipróbálásra, mint az e szokásba éppen csak belekóstoló felnőtteknél. Sajnos e késztetés a tinédzserek éretlen agykérgével párosulva katasztrofális következményekhez vezethet.

Akkor hogyan téríthetjük le erről az útról tinédzserkorú fiainkat és lányainkat? 

Először is ismerjük el, hogy a dohányzás vonzó a kamaszok szemében. 

Valószínűleg magunk is kipróbáltuk, és remélhetőleg még az elején megálltunk és nem kísérleteztünk tovább. 

A tinédzserkori dohányzás az 1950-es évek óta a szülőkkel szembeni lázadás jelképe, és a barátkozást is megkönnyíti. Ráadásul újdonságot jelent, valami mást, és már csak ezért is csábító. 

Mielőtt dohányzással gyanúsítjuk tinédzser gyerekeinket, beszélgessünk el velük. Higgadtan kérdezzük meg, hogy dohányzik-e valamelyik barátjuk. Meséljük el nekik, hogy hogyan hat a dohány fejlődésben lévő agyukra, ezzel is hangsúlyozva, hogy a dohányzás elkerülése a józan döntés. 

Mondjuk el, hogy minden egyes cigaretta arra készteti az agyukat, hogy többet és többet akarjon. Az a legfontosabb, hogy tisztelettel bánjunk velük, higgyük el, hogy képesek bizonyos tények megértésére. 

Emlékeztessük őket, hogy a dohány megsárgítja a fogukat, bűzlik tőle a hajuk, a ruhájuk és a leheletük, krónikus köhögést okoz, sportolásnál pedig zihálnak majd tőle. Említsünk meg olyan hírességet, rokont vagy barátot, aki a dohányzás közvetlen következményeként küzdött súlyos egészségügyi problémákkal.

 A tinédzserek nehezen gondolnak a jövőre, mert az agyuk még nem képes a hosszú távú következmények megfontolására, de ettől még emlegessük csak a hatásokat, újra és újra ismételgessük nekik. Lehet, hogy legyintenek, lehet, hogy befogott füllel kisétálnak a szobából, de bizton állíthatom, hogy mondanivalónk eljut a tudatukig. Hiszen mondtam már, ebben a korban semmit nem engednek el a fülük mellett.

Ha már nincs mit tenni, mert tinédzserünk már rászokott a dohányzásra, kérjük meg, hogy legalább fontolja meg a füstmentes dohány, az elektronikus cigaretta vagy a szegfűszeges cigaretta használatát. Persze ezek sem ártalmatlanok, de mégiscsak jobbak, mint az eredeti. És mindennél fontosabb, hogy jó példával járjunk elöl. Ha magunk is dohányzunk, ne prédikáljunk füstmentességről.”

Frances E.Jensen és íamy Ellis Nutt(2017) A kamasz agy Libri Kiadó

E-cigeretta, Elf Bar

Az e-cigeretta nikotinmentes változatával kapcsolatban elég ellentmondásosak voltak a vélemények. Ezek ösztönözték a houstoni Baylor College of Medicine szakembereit, hogy megvizsgálják az e-cigaretta gőzének és a hagyományos dohányfüst tartós belélegzésének a tüdőfunkcióra gyakorolt hatásait. A Journal of Clinical Investigation folyóiratban közölt tanulmányuk megállapította, hogy egereken végzett megfigyelésük alapján, az e-cigaretta gőzének tartós belélegzése – még nikotin nélkül is – negatív hatással lehet a tüdő normál működésére.

A kutatók a tüdőben a lipidek rendellenes felhalmozódását fedezték fel. Ez a zsíros felhalmozódás nem az e-cigarettában található összetevőből – például oldószerből vagy olajból – ered, hanem a szervezet reakciójaként jelentkezett, a gőz belélegzésének hatására alakult ki. A kutatók megállapították, hogy a lipidek túlzott mértékben halmozódnak fel a makrofágokban, azokban a sejtekben, amelyek feladata, hogy felismerjék és elpusztítsák a tüdőbe kerülő káros organizmusokat. Ez a felhalmozódás megakadályozta, hogy a makrofágok megfelelően reagáljanak a fertőzésekre. Az emberekre nézve ez azt jelentheti, hogy egy betegségnek nagyobb valószínűséggel lesz negatív hatása, mint egészséges makrofág populáció esetén lenne.

A makrofágok az első védelmi vonalat képviselik a vírusfertőzések, például az influenzavírus által okozott fertőzések ellen – magyarázza dr. Hidvégi Edit. Az egereken végzett kísérlet eredményei tehát azt mutatják, hogy a nikotintól függetlenül az e-cigaretta gőzének tartós belélegzése rontja a tüdő működését és károsítják a védekező képességét.

tudokozpont.hu/hirek/a-nikotinmentes-e-cigaretta-is-artalmas

Az Elf Bar a dohányzás legújabb felfedezése. Magyaroszágon tiltott a használata, de nagyon könnyen lehet neten rendelni. Ez egy akkumulátorral ellátott, eldobható,  folyadékkal feltöltött e-cigaretta, mely többféle ízben rendelhető. Fume, Magic Bar, Manórúd néven is ismert termék. Egyelőre nem tudni milyen összetevőket tartalmaz pontosan, de a vizsgálatok során már kiderült, hogy nikotintartalma akár 16 doboznyi cigarettának is megfelel. – mondta a NAV ellenőrzési szakfőigazgatója. 

portfolio.hu/gazdasag/20220615/az-elf-bar-birtoklasa-is-torvenyellenes-550785

 freepik.com/photos/street-fashion’>Street fashion photo created by wirestock

Gyerekek, kamaszok és a net

Gyerekek, kamaszok és a net

jún 2, 2022 | digitális függőség, digitális játékok, gyerekek és kütyük, kamaszkor, kamaszok, kutatási eredmények

„Akármennyire elcsépelt a téma, hogy a net túlzott és nem megfelelő használata kiemelkedően magas kockázatokkal jár, minél többet kell tudatosítanunk bennük, hogy ez a terület jelentős veszélyeket rejt magában.

Kamaszaink védjegye mindig is a kockázatos viselkedés volt.

A magukra hagyott tinédzserek gyakran keresnek fel feszültséget okozó, nem megfelelő, vagy akár veszélyes oldalakat az interneten. [..]

Könnyen lehet, hogy a depressziós gyerekek másokat utánozva tesznek kárt magukban, például megvágják magukat, sőt öngyilkosságot kísérelnek meg. 

A tizenévesek könnyen teszik magukévá mások ötleteit, márpedig a számítógéppel számos ötlet érhető el gombnyomásra és ma már minden eddiginél egyszerűbben szerezhetők be a kábítószerek, vagy bármilyen illegális szerhez.

A tartalmakról nem is beszélve; rendkívüli kíváncsiságuknak köszönhetően prioritást élveznek a horror és szex oldalak. Mindkettőnek káros következményi lehetnek. Előbbinek többek között a félelem, ami előfordulhat rémálmok formájában, mivel álmainkban dolgozzuk fel a napi élményeinket. Nem mindig látványosak és egyértelműen beazonosíthatók, de már „csak” az alvászavar önmagában is okozhat panaszokat, vagy betegségek kialakulásához vezethet. Vannak visszatérő álmok, tartós hozadéka a stressz és szorongás, valamint ennek követkézményei például a depresszió és súlyosabb formái.  Nem beszélve az éjszaka átélt rettegésről, ami izzadással, heves szívveréssel, akár zihálással, nehézlégzéssel járhat.

„Az „irracionalitás” a kockázatos viselkedés mellett döntően felnőttek jellemzője. Tinédzserekre nem igazán használhatjuk ezeket a kifejezéseket.

Különös, sokszor őrjítő viselkedésük ellenére a tinédzserek nem irracionálisak. A bevett tévhittel ellentétben a logikus gondolkodás képessége már tizenöt éves korra nagyjából kifejlődik. Sőt, a kamaszok éppen olyan logikusan mérik fel egy-egy tevékenység veszélyességét, mint a felnőttek. Ezért érhetnek el a tizenévesek kiemelkedő eredményeket a kizárólag a logikára és a racionális következtetésekre épülő alkalmassági teszteken.

De akkor miért vetemednek mégis őrültségekre? 

A tizenévesek agya általában jobban átérzi a jutalmat, mint a felnőtteké, és amint korábban már említettem, a tizenéves agyban több dopamin (agyban termelődő vegyület, boldogsághormonnak is nevezik, az érzelmi életért és reakciókért felelős agyterületen, a felszabaduló dopamin elégedettségérzetet, illetve boldogságot vált ki) szabadul fel, és a tinédzser agya erre erőteljesebben reagál. 

Ezért éppen pubertáskorban jellemző a szenzációhajhászás, amikor kiemelten érzékenyek az izgalmat és a jutalmat szabályozó idegi rendszerek. Mivel azonban a homloklebenyek még csak lazán kapcsolódnak a tizenéves agy többi részéhez, a kamaszok nehezebben gyakorolnak kognitív (tudatos) uralmat a potenciálisan veszélyes helyzetek fölött.  (Előző cikkekből kiderült, hogy az agy hátulról-előrefelé fejlődik. Ebben a korban még nem teljes az érettség, így mivel az elülső területek felelősek leginkább ezen helyzetek megoldásáért, a fejletlenség miatt nem képesek megfelelő döntéseket hozni)

A felnőttek könnyebben hozzáférnek az agy elülső területeinek hálózatához, mint a kamaszok, akiknek agyi területei fokozott „kapcsolódással” mérik fel a kockázatot, a jutalmat és a következményeket.”

A kamaszoknak tehát sokkal nagyobb erőfeszítésbe telik ellenállni a tiltott gyümölcsnek, mint a felnőtteknek. 

Az idegsejtek általában sokkal aktívabbak a kamaszok agyában, ezért „ugrásra készen” várják a függő viselkedést.

Mitől alakul ki a függőség? A függőség tulajdonképpen az emlékezet speciális formája.

Az agy jutalomközpontjában és a ventrális tegmentális területen, (középső agyban) a jutalom áramkör legfontosabb területein zajlik a tevékenység. 

A függőségre is azért kerül sor, mert valamilyen kábítószer vagy más élvezetes inger erősen aktiválja a szinapszisokat (sejtek közötti kapcsolódási helyek). 

Az ingerlő élmények hatására még több dopamin (agyban termelődő vegyület, boldogsághormonnak is nevezik, az érzelmi életért és reakciókért felelős agyterületen, a felszabaduló dopamin elégedettségérzetet, illetve boldogságot vált ki) szabadul fel. Ezért a kamaszok agyában sokkal gyorsabban jön létre a vágyakozás, mint a felnőttekében: az idegsejtek eleve aktívabbak, és a függőségi ingerre válaszul túlzott plaszticitást (rugalmasságot) mutatnak. 

A függőség tehát sokkal erősebben van „beprogramozva” a kamaszok agyába, és ahogy a rehabilitációs intézetekben jól tudják, a tinédzsereknél a detoxikálás is nehezebb, és gyakrabban vall kudarcot. A statisztikák szerint a bentlakásos rehabilitációs intézetekben a huszonöt év alatti korcsoport száma nő a leggyorsabban.

Kiemelt jelentőséggel bír, hogy szülőként, vagy pedagógusként miként segítsünk a jutalommal kapcsolatos azonnaliságnak és érzelmeknek való ellenállásban kamaszainknak. Nagyon sokszor tudatosítanunk kell bennük a kockázatokkal járó veszélyeket, annak következményeit. Akár droghasználattal kapcsolatban, akár autóversenyzésről van szó. 

“Tegyük fel például, hogy meg szeretnénk értetni tinédzserkorú fiunkkal vagy lányunkkal, hogy a kockázatos viselkedés egyetlen lehetséges előnye sem éri meg a halálos veszedelmet. Ilyenkor szegezzük neki a kérdést: „Ha kapnál egymillió dollárt, fölemelnéd a pisztolyt, hogy kipróbáld az orosz rulettet?”

Frances E. Jensen(2017) A kamasz agy Libri Kiadó

 freepik.com/photos/digital-people

A kamaszok agya olyan, mint egy Ferrari

A kamaszok agya olyan, mint egy Ferrari

máj 24, 2022 | agy, agyműködés, felnőtté válás, idegsejtek, kamaszkor, kamaszok, kutatási eredmények

A kamaszok agyával nem túl régóta foglalkozik a tudomány. Korábban leginkább a kisgyermekkori és az öregkori szakaszban lévő agyműködést, annak feljődését vagy hanyatlását vizsgálták. A kamaszokról azt gondoltuk, hogy csak a hormonok okozzák a változékony viselkedésüket. Erre most rácáfolok az alábbi cikkel.

 

„Az emberi test lenyűgöző, benne az agyunk a világ legcsodálatosabb és legösszetettebb része.  – írja könyvében E. Frances Jensen.

„A gyerekek és a tizenévesek agya befolyásolható, méghozzá jó okkal. Ahogy a kiscsibék az anyjuk után mennek, úgy az embergyerekek és a tizenévesek is a tapasztalataikra építenek, és ez nagyban befolyásolja, hogy felnőttként milyen szakmát választanak. Ha egy kirakóshoz hasonlítjuk, akkor ez egy olyan kirakós, ami még nincs összerakva. Az emberi test összes szerve közül az agy a legkevésbé fejlett születésünkkor, mindössze 40 százaléka a felnőttkori méretnek. Nem csak a mérete változik: a fejlődés során a belső szerkezete is átalakul. Az agy növekedése igen hosszú időt vesz igénybe.[..]

A kamaszok agyát nyugodtan nevezhetjük ellentmondásosnak. Kifejezetten sok benne a szürkeállomány (az agy alapvető építőkockáit jelentő idegsejtek), viszont kevés a fehérállomány (a fehérállományt alkotó idegrostok a csatornák, amelyek biztosítják az információáramlást az agy különböző részei között). Ezért hasonlíthatjuk a tizenévesek agyát egy vadonatúj Ferrarihoz: csillog-villog, útra kész, de még nem mentek vele tesztvezetésre.

[..] Másképpen fogalmazva: minden készen áll rajta, de még nem tudja, merre induljon. Ebből az ellentmondásból következik a zavaros kulturális üzenet. Azt feltételezzük, hogy aki felnőttnek látszik, az szellemileg is felnőtt. A kamasz fiúk borotválkoznak, a tizenéves lányok teherbe eshetnek, neurológiailag azonban egyikük sem áll még készen a főműsoridőre, vagyis a felnőttkorra.

Az is bizonyítja, hogy az agy súlyának kevés köze van a működéséhez – legalábbis az intellektus szempontjából –, hogy a női emberi agy kisebb, mint a férfi, a két nem IQ-ja azonban ugyanabba a tartományba esik. Albert Einstein, a 20. század egyik legnagyobb gondolkodójának 1,2 kilós agya például egy kicsit könnyebb volt a normálisnál. Ugyanakkor a legfrissebb kutatások szerint egygrammnyi agyállományára az átlagnál több kapcsolódás jutott.

Agyműködés, idegsejtek

[..] Az emberi agy mérete összefügg az emberi koponya méretével. Az agynak ugyanis be kell férnie a koponyába. Az emberi fej huszonkét csontjából nyolc a koponyában található, és ezek legfontosabb feladata az agy védelme. Születéskor a koponyacsontokat csak lazán tartja össze a kötőszövet, hogy a baba feje összenyomódhasson egy kicsit a szülőcsatornában. A fejcsontok lazán kapcsolódnak egymáshoz és lyuk tátong köztük: ezek egyike a kutacs, az a puha rész, amely a születéskor még megtalálható, majd az első életév során bezáródik, ahogy a csontok összeforrnak. A fej mérete a születéstől hétéves korig nő a legtöbbet.

Az agy lebenyei: A. Az agy hátulról előrefelé érik. Az agy kérge a funkciók alapján több fő területre osztható.

Az agy kapcsolódásai fokozatosan haladnak az agy hátsó része felől az első része felé. Legutoljára a homloklebenyek kapcsolódnak össze. A tinédzserek agya csak 80 százalékban érett. A 20 százalékos rés, ahol a leglazábbak az összeköttetések, kulcsfontosságú, és nagyjából meg is magyarázza a tinédzserek zavarba ejtő viselkedését – hangulatingadozásaikat, ingerlékenységüket, ösztönösségüket és lobbanékonyságukat; a koncentrációra, a kitartásra és a felnőttek megértésére való képtelenségüket; valamint a kábítószer- és alkoholfogyasztás, valamint egyéb kockázatos tevékenységek kipróbálására irányuló hajlamukat. Amikor civilizált, intelligens felnőttnek tekintjük magunkat, elsősorban az agykéreg frontális és prefrontális részének mondhatunk köszönetet.”

A szerző egy nagyon szomorú és tanulságos esetet mutat be, amin keresztül láthatjuk, hogy mennyire fejletlen agyuk azon része, amelynek funkciója a felelős döntéshozatalban keresendő.

[..] Mivel a tizenévesek még nem használják teljes erőbedobással a homloklebenyüket, nem szabad meglepődnünk a kamaszokkal kapcsolatos, nap mint nap olvasható tragikus hibákon és baleseteken. A folyamat nem ér véget a tízes évek végére – ezért aztán még a főiskolai évek is nehezek.

….Egy barátom nemrégiben mesélt nekem a fia főiskolai csoporttársáról, Danről, aki világéletében rendes gyerek volt, nem sok fejfájást okozott a szüleinek. Népszerű volt, a gimnáziumi évek alatt kiválóan hokizott, a főiskolán a pénzügyi szakirányt választotta. Nyáron a barátom fiát felhívta Dan anyukája. Elmesélte, hogy Dan az előző éjszakán vízbe fulladt. Szórakozni ment a barátaival, ivott, majd valamikor hajnali három és négy óra között hazafelé tartottak, és a csapat – nyolcan voltak – le akarta hűteni magát, ezért megálltak a helyi teniszklubnál. A klub természetesen zárva volt, de egy zárt ajtó nem foghatott ki rajtuk. Mind a nyolcan átmásztak a kerítésen, hogy beugorjanak a medencébe. Már hazaértek, amikor valakinek eszébe jutott: „Hol van Dan?” Visszarohantak a klubba, de a barátjuk már arccal lefelé lebegett a medencében. Az orvosszakértő szerint a halál oka „akut alkoholmérgezés” miatt bekövetkezett vízbefúlás volt. Az egyik újságcikk olvastán a fejemet csóváltam: „A rendőrség arra kéri a gyerekeket és a szülőket, hogy az akár halálossá is válható kockázat vállalása előtt alaposan gondolják végig a potenciális veszélyforrásokat.”

 „Alaposan gondolják végig.”

Hányszor mondtuk ugyanezt tinédzserkorú fiainknak és lányainknak? Túl sokszor. Mégis, amint meghallottam Dan történetét, felhívtam a fiaimat, hogy nekik is elmeséljem. Jól véssétek az eszetekbe, mondtam nekik. Mindig ez a vége. Nem lehet egyszerre inni és úszni. És nem szabad az éjszaka közepén átmászni a kerítésen, vagy medencébe ugrani hét ugyancsak részeg baráttal.

[..]Nagyon fontos, hogy a szülők hogyan kezelik ezeket a tragikus történeteket, hogyan beszélnek róluk a gyerekeikkel. Soha ne mondjuk, hogy „Hálistennek, nem az én gyerekem volt az”. Vagy hogy „Az én gyerekem soha nem tenne ilyet”. Mert nem tudhatjuk. Inkább előzzük meg a bajt. Tömjük tele a fejüket valós történetekkel, valós következményekkel, majd mondjuk el ezeket újra és újra – a vacsoraasztalnál, a fociedzés után, a szolfézsóra előtt, és igen, akkor is, ha jelzik, hogy már ezerszer hallották. Emlékeztessük őket: bármikor megtörténhet ilyesmi, és nagyon sok olyan helyzet van, amely bajba sodorhatja őket, és rosszul végződhet.

Feledékenység, memória

Hogy miért fontos az ismétlés, azt éppen a tinédzserek agyának fejlődéséből érthetjük meg. A homloklebeny egyik végrehajtó funkciója az úgynevezett prospektív memória, amely segít észben tartani valamely jövőbeli tevékenység elvégzésére irányuló szándékunkat – például, hogy otthon, munka után vissza kell hívnunk valakit. A kutatások tanúbizonysága szerint a prospektív memória nemcsak, hogy összefügg a homloklebennyel, hanem éppen hat- és tízéves korunk között, majd a húszas éveinkben fejlődik tovább, és fokozódik a hatékonysága. Tíz- és tizennégy éves kor között azonban nem kerül sor jelentős fejlődésre. Mintha az agynak ez a része – hogy ne felejtsünk el megtenni valamit – nem tartana lépést a tinédzserek növekedésével és fejlődésével.

[…]Multitasking – egyszerre több dologra képesek figyelni. Vagy mégsem?

A homloklebeny mögött található falcsonti lebeny felelős az asszociációkért és azért, hogy a különböző feladatok között váltani tudjunk; márpedig a kamaszok agyában ez az érés is későn következik be. A feladatok közötti váltásra folyamatos igény van a mai, információkkal túlterhelt világban, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a multitasking (figyelemmegosztás) – amikor két, kognitívan összetett tevékenységet végzünk egyszerre – valójában csak legenda. A rágózás és közben valamely más tevékenység végzése nem multitasking, mert a rágózáshoz nincs szükség kognitív (tudatos) fókuszra. Ha azonban egyszerre mobiltelefonálunk és vezetünk, az kognitív fókuszt igényel.

Mivel az emberi agy csak korlátozott mennyiségű dologra képes egyszerre koncentrálni, a kognitív jelentőségű tevékenységek végzése közben – amikor például egyszerre beszélünk és vezetünk – az agy folyamatosan kapcsolgat a két feladat között. Ez pedig azt jelenti, hogy egyik feladatot sem tudjuk tökéletesen elvégezni.

A gondolatok, érzések, mozdulatok és hangulatok voltaképpen az idegsejtek egymásnak küldött elektronikus üzenetei.

 

Elemi idegi működés, az idegrendszer szerveződése - PDF Free Download

Idegsejtek

A sejt a test legkisebb építőkockája, és minden sejtnek megvan a maga főparancsnoksága, a nagy, ovális sejtmag, amely a sejt középpontja körül található. A szervek, szövetek, izmok stb. több mint kétszázféle sejtből épülnek fel. Az agy egyedi sejttípusa az idegsejt. Az emberi agyban 100 milliárd idegsejt található, születésünkkor van a legtöbb idegsejt az agyunkban. Amikor megszületünk, a burjánzó idegsejteknek csak egészen csekély százaléka létesít egymással összeköttetést. Az idegsejt szorgos tevékenységgel, akciós potenciállal reagál az ingerre: ez tulajdonképpen egy elektromos jel, amely az inger helyétől az idegsejt nyúlványán át jut el a sejtbe. A két idegsejt közötti találkozási pontot szinapszisnak hívjuk: e terület szélessége csupán egy centiméter mintegy milliomod része. Az agy tevékenysége tulajdonképpen a szinapszisban zajlik.

Noha idegsejtjeink túlnyomó többsége már a születéskor megvan, az agykéreg szinapszisainak nagy része ekkor még nem alakul ki. A fejlődés e szakaszában a csecsemő agya döbbenetesen sok, kétmillió szinapszist hoz létre másodpercenként, így a kisbaba elérheti az olyan szellemi mérföldköveket, mint a színlátás, a fogás, az arcfelismerés és a szülői kötődés kialakulása. Az ingerlés, a tapasztalatok és az ismétlődő érzékelések mind hozzájárulnak az új idegpályák kialakulásához. Kamaszkorban ennek a „túlburjánzásnak” köszönhető, így a tizenéves fokozottan képes új dolgok gyors elsajátítására – az új távirányító kezelésétől a mandarin nyelv megtanulásáig. Ugyanakkor a szürkeállomány túltengése kognitív disszonanciát is okozhat, ami azt jelenti, hogy az agy nehezen választja ki a „hangzavarból” a megfelelő jeleket. Ezért a kamaszkor végére az agy megkezdi a fölösleges szinapszisok kigyomlálását, és ésszerűsíti a kapcsolatokat.

A leggyakoribb ingerlő ingerületátvivő anyagok közé tartozik az adrenalin, a noradrenalin és a glutamát.

(Adrenalin: a mellékvese velőállományában termelődik fizikai megterhelés vagy stressz hatására. Noradrenalin: Stresszhormonként az agynak azt a részét érinti, amely a figyelmet és a válaszreakciókat ellenőrzi. Az adrenalinhoz hasonlóan a noradrenalin is részt vesz az üss vagy fuss reakció kiváltásában. Az adrenalinnál sokkal erősebben szűkíti az ereket, közvetlenül emeli a szívfrekvenciát, glükózt szabadít fel az energiaraktárakból, és növeli az izomtónust. Glutamát: az agyban a fő serkentő neurotranszmitter (ingerületátvivő) szerepét tölti be.  energiaellátásban is központi szerepe van. (forrás: wikipedia.hu letöltés ideje: 2022.06.03.))

[…] A gátló ingerületátvivő anyagok, mint például a gamma-amino-vajsav (GABA) és a szerotonin, szorongásgátlóként működnek, megnyugtatják a testet és lassításra késztetik.A szerotoninhiány agresszivitást és depressziót okozhat. (Szerotonin: boldogsághormonnak is nevezik, főként a gyomor, – bélrendszer állítja elő, legnagyobb része a vérlemezkékben és az agyban tárolódik)

A dopamin különleges ingerületátvivő anyag, mert ingerelni és gátolni is képes. Az adrenalinhoz és egy sor más anyaghoz hasonlóan hormon. Amikor a mellékvesére hat, hormonként működik; amikor az agyra hat, ingerületátvivő anyag. Az agy kémiai hírvivőjeként segíti az agyat a motivációban, a hajtóerőben és a koncentrálásban, mert az agy jutalmi áramkörének szerves része. Ez az úgynevezett „meg kell szereznem” anyag, amely nem csupán megerősíti a célratörő tevékenységet, hanem bizonyos körülmények között függőséget is okozhat. Minél több dopamin szabadul fel az agyban, annál jobban aktiválódnak a jutalmi áramkörök, és minél jobban aktiválódnak, annál hevesebb bennünk a vágyakozás. Ezt a vágyakozást egyaránt érzékelhetjük a vacsoránál, a kártyaasztalnál, a tanácsteremben és a hálószobában. A tudósok rájöttek például, hogy a magasabb kalóriatartalmú étel több dopamint termel az agyban. Hogy miért? Mert a több kalória növeli a túlélés esélyét. Amikor fagyira, szerencsejátékra vágyunk, nem feltétlenül édesség, pénz után vágyakozunk. Dopamint akarunk.

A fiatal agyban több az ingerlő szinapszis, mint a gátló szinapszis: a szinapszisok száma a csecsemőkortól a kamaszkorig nő, a csúcsot kora gyermekkorban éri el. A szürkeállomány a lányoknál tizenegy, a fiúknál tizennégy éves korban a legsűrűbb, majd a kamaszkor során folyamatosan felhígul. A fehérállomány, a mielin (egy vastag (zsíros anyagokból és fehérjékből álló) lipoprotein réteg, amely egyes neuronok axonjait körülveszi, kolbász vagy tekercs alakú hüvelyeket alkotva.

myelinhüvelyt építő oligodendrocita sejt

 

www.esem.hu Letöltés ideje: 2022.05.25.

Ezeknek a mielinhüvelyeknek nagyon fontos szerepük van idegrendszerünkben: – lehetővé teszi az idegimpulzusok gyors és hatékony továbbítását, azonban csak egyféleképpen változik a kamaszkorban: nő a mennyisége. Arra az eredményre jutottak, hogy a mielin előállítása jóval a kamaszkoron túl, akár a harmincas évek elejéig is folytatódik, így az agy egyes területei között még hatékonyabbá válhat a kommunikáció.[..]

A szigetelt összeköttetések nélkül az agy egyik területéről érkező üzenet – például az amigdalából ( származó félelem és stressz – nem képes kapcsolódni az agy egy másik területéhez, például a homloklebeny ítélőképességéhez. A még mindig fejlődésben lévő aggyal rendelkező kamaszok esetében ez azt jelenti, hogy olykor veszélyes helyzetbe kerülnek, és nem tudják, mi legyen a következő lépés.

„[..] A tisztánlátás azon a képességünkön múlik, hogy kívülről látjuk magunkat, és mivel ez a készség a homlok- és az arccsonti lebeny része, időre van szükség a kifejlődéséhez. Az agyban zajló dinamikus változások is hozzájárulnak a kamaszévek bőségéhez. Ám a formálható, nem teljesen érett tinédzseragy ijesztő dolgokra képes. Bármi megtörténhet – és általában rossz dolgok történnek. Igaz, hogy a tinédzserek felnőttnek látszanak, sokszor még felnőttesen is gondolkodnak, és tanulási képességük megdöbbentő. Ugyanakkor rendkívül fontos tudnunk, hogy mire képtelenek a tinédzserek, hogy milyen kognitív, érzelmi és viselkedési korlátokba ütköznek. „

Frances E. Jensen és Amy Ellis Nutt(2016) A kamasz agy LibriKiadó

 

Harmincéves kamaszok

Harmincéves kamaszok

máj 12, 2022 | digitális függőség, digitális játékok, felnőtté válás, kamaszkor, kamaszok, kutatási eredmények

„Mamahotel”….ezt a szót nem szeretem, mert gúnyosan utal azokra a fiatalokra, akik még harminc évesen is a szülőkkel élnek. Legtöbbször anyagiakra hivatkoznak, de a kényelem és egyszerűség, elkényeztetés, vagy éppen a szülő magánya, vagy szülői -érzelmi zsarolás az oka.

Nézzünk azért egy kicsit a jelenség mélyére. Az alaptézis az, hogy amíg a szülőkkel élünk gyerekszerepben vagyunk. Ebből kiszakadni, vagy elvonatkoztatni sehogy sem lehet. E szerep nem hagyja a gyereket, hogy önálló felnőtt lehessen, ami kihat a későbbi életére, párkapcsolataira, munkájára. Tovább is lehet rontani a helyzeten azzal, ha hagyjuk, hogy ne fizessen bele a rezsibe és elintézünk helyette dolgokat. A szülő ezzel egyértelműen megakadályozza a gyermeke felnőtté válását, azzal az üzenettel számára, hogy képtelen az önálló életre. A gyerek ezt az üzenetet veszi és rögzíti, eszerint fog élni. Ez az életvitel pedig egyenesen a mentális problémák karjaiba vezet, jöhet bármi, ami az unalmat csillapítja.

A szülői hiba súlyos akkor, ha érzelmileg zsarol; – mi lesz velem, ha magamra hagysz? Súlyos akkor is, ha gyermekére önti a saját problémáit…akár van társa, akár nincs.

Rendkívül népszerű a videojátékok által megteremtett virtuális világ, ahol számos karakter közül összerakhatja „valódi önmagát”. Azt a felnőtt világot, amiben élni szeretne és amilyenné válna, ha hagynák. Minél tovább él valaki a szülői házban, annál nehezebb a kiszakadás a való életbe. És ez még „csak” a digitális függőség, de ott van a drog, alkohol és egyebek, amelyek a felelősségmentes életet kiegészítik. Természetesen nem lehet kizárólag a szülőt hibáztatni, vannak élethelyzetek, amikor elkerülhetetlen a helyzet, de akkor sem egészséges. A kétgenerációs ingatlanok is csak akkor, ha az valóban elkülönül és egymás életét maximálisan tiszteletben tartják.

Több könyv is olvasható a témában (Dr. Szántó Szilvia: Túlélésből kitűnő; Hogyan találhatjuk meg a lelki békénket és az utat önmagunkhoz) amely a szülői leválás fontosságáról és nehézségeiről szól. 

„Gyakori az is, hogy a gyerek elköltözött, külön életet él, párja is van, de még így sem tud leválni. Anyuka átjár vasalni, főzni stb. a gyereke családjának. Ez is hasonlóan romboló hatású?” 

Dr. Szántó Szilvia (író és mentálhigiénés szakember) gondolatait idézem:

– Erről azt gondolom, hogy mérgező és kontrolláló anyáról van szó, aki nem tartja be a gyereke határait, és nem engedi a gyerekét megérkezni az új családjába. Általában itt a gyerek egy férfi, akinek már van felesége és akár gyerekei is. Tehát a feleség anyósa, az anyuka beavatkozik az életükbe. Ez a férfi (férj), az anyós/anyuka és a feleség felelőssége is. A házaspárnak tisztázni kellene, hogy anyuka milyen mértékben és mikor legyen jelen az életükben. A férjnek elsődlegesen, és aztán a feleségnek is meg kellene húznia a határokat, és azt következetesen képviselniük kellene az anyós felé. Akinek el kellene magyarázni, hogy a valódi segítség az, amit kérnek, nem az, amit, és amikor ő segítségnek gondol. A fenti probléma nagyon gyakori és a családi dinamikát erőteljesen megzavaró, főleg a feleségnek nagyon megterhelő jelenség. A történetben a férfi (férj) szerepe is meghatározó, mert ő az, aki nem húzza meg az anyjával a határokat, többnyire azért, mert nem sikerült leválnia róla. Persze olyan is lehet, hogy a lánygyermek nem válik le az anyjáról és az anya jár át hozzájuk rendszeresen – sokszor hívatlanul. Itt sem történt meg a leválás, és ezek a mérgező minták akár generációról generációra öröklődhetnek.

Hogyan lehet segíteni az egészséges leválást már kiskortól kezdve? Hogyan tudunk önállóságra, talpraesettségre nevelni? Lehet egyáltalán, vagy ez személyiségfüggő is? 

– Szerintem nem személyiségfüggő, hanem nevelésfüggő, azaz attól is függ, hogy a szülő mennyire akarja az életre nevelni a gyerekét. Érdemes már gyermekkorban bevonni a gyerekeket a család életébe: hagyjuk őket segíteni a házimunkában. Hadd terítsenek meg, jöjjenek velünk bevásárolni, legyen olyan feladat, ami az övék.  A gyerekek szeretnek segíteni. Ha ennek lehetőségét megvonjuk tőlük, akkor később miért várjuk el, hogy megmozduljanak és elvégezzenek valamit otthon vagy a ház körül? Egy kisgyereket meg lehet rá tanítani, hogy beágyazzon vagy elrakja a játékait; hogy a kistányérját, poharát elvigye a mosogatóig, a szemetet kidobja a kukába. Ha tudatosan és következetesen neveljük arra, hogy ne csak elvárja a dolgokat, hanem az életkorának megfelelően tegyen is a családért, akkor felnőttként aligha lesznek mentális problémái.

Miért fontos kérdés ebben a bizalom? „Bízom a gyerekemben, hogy képes egyedül is boldogulni.” Sokszor a szülők hibája is, hogy nem bíznak a gyerekükben. 

– Igen, teljes mértékben egyetértek. Nagyon jó meglátás a bizalom fontossága. A legtöbb szülő nem bízik a gyerekében, ahogyan önmagában sem és a világban sem, és ezt vetíti ki a gyerekére. Szorongó, önbizalomhiányos szülőnek mégis hogyan lenne mentálisan egészséges gyereke? Sehogy. Ezért fontos, hogy a szülő elsődlegesen legyen jól lelkileg, mert ha anya, apa jól van, akkor a család és a gyerek is jól van. Ha anya, apa nincs jól, az az egész családra kivetül. Egy mentálisan jó állapotban lévő szülő képes a gyerekének érzelmi biztonságot és megfelelő kereteket nyújtani.

(Jaksa Petra írása alapján; csalad.hu/csaladban-elni Dr.Szántó Szilvia -mentálhigiénés szakember 2022.08.09)

A digitalizáció hatásai és következményei 

„A mindenki számára könnyen elérhető technológia és információáradat megfosztja a gyerekeket az ártatlanságuktól és eltörli a gyerekkort, paradox módon mégis meghosszabbítja a serdülőkor idejét. […]

Gary Cross történész ezt a jelenséget „késleltetett társadalmi felnőttségnek” nevezi. Szerinte manapság a techkorszakban a kamaszkor egészen mást jelent, és a vége, – a fiatalok húszas, vagy akár a harmincas évéig kitolódik. Cross a videojátékokat hibáztatja: „2011-ben majdnem minden ötödik 25 és 34 éves közötti férfi a szüleivel élt”.

[..] Nemcsak azért mert függőséget okoz, hanem mert a videojátékok nem hozzák létre a rugalmasság és a türelem képességét. Azt az életvágyat, amit a hétköznapok világa megkíván.

Ha valaki egy valóságos sportágban marad alul, akkor a sebeit nyalogatva fel kell dolgoznia az élményt, meg kell tanulnia, hogy előbb-utóbb újra harcba kell indulnia és a következő nap újra össze kell mérnie erejét másokéval. Mindez a rugalmasság és az érzelmi fejlődés alapja.

Aki viszont egy videojátékban veszít, az csak megnyomja az „újra” gombot. Harmincéves kamaszok…tízévesek, akik már mindent láttak a You Tube-on… Hogyan váltunk a túlszexualizált felnőttszerű gyerekek és a harmincas éveikben járó kvázitinédzserek társadalmává?

Modern technika: A Jó, a Rossz és a Csúf  

2015-ben az Addiction Biology c. folyóiratban jelent meg a University of Utah orvoskara és a Chunk-Ang Egyetem közös munkájaképpen született tanulmány, amely arról számolt be, hogy képalkotó eljárással vizsgálták 200, videojáték- függősége miatt kezelt kamasz fiú agyát. (1) Ez a részletes kutatás azt tárta fel, hogy miben különbözik a mániákus videojátékosok agya a nem játszó társaitól. A különbözőségre vitathatalan bizonyítékot találtak. A túlzásba vitt videojáték összefügg az agyi hálózatok közötti fokozott hiperkonnektivitással (egyszerre több síkon jelen lenni az online térben). A hasznosnak vélt elváltozások elválaszthatatlanok lehetnek a velük járó negatív következményekkel.

Nézzük meg közelebbről.

A „jó rész”: a játékosok gyorsabban reagálnak a változásokra. Fejlettebb lehet a látottakat és hallottakat feldolgozó agyi hálózatok koordinációja a szalienciahálózaton belül. A szalienciahálózat segíti a fontos eseményekre való összpontosítást, biztosítja, hogy a cselekvés szükség esetén rövid reakcióidővel következzék be – például valaki kiugorjon a mozgó autóból. Videojáték esetén a javuló koordináció egy támadás sikeres elhárítást segítheti. Az agynak e hálózatai között kialakuló fokozott konnektivitás alaposan megnövelheti a közvetlen célra fókuszálás készségét és segít az új információ azonosításában. E változások hatékonyabb gondolkodáshoz vezetnek.

A „nem olyan jó rész”: a változások egy része figyelemzavarral és az indulatkezelés gyengülésével is összekapcsolódik. Ha e hálózatok közti kapcsolatok túlságosan megerősödnek, az figyelemzavart eredményezhet.”

Láthatjuk a mindennapokban is, hogy a gyorsan reagáló, jó reflexű emberek gyakran indulatosak és figyelmetlenek.

A „rossz rész”: a kutatók ennél is zavaróbb jelenségre figyeltek fel: két agyterület, a dorzolaterális prefrontális kéreg- hátsó-oldalsó és a homlok elülső részén (DLPFC) és a temporo- parietális -halántéki és falcsonti rész (TPJ) közötti fokozódó koordinációra: ez az agyi elváltozás pszichiátriai és fejlődési rendellenességek, pl. a skizofrénia, Down-kór és Autizmus esetén is felfedezhető.

És ez nem jó. A figyelemzavar, vagy a romló indulatkezelés a függés tipikus tünete.

Összefoglalva: megtörténhet, hogy egy gyerek játékfüggővé válik, emiatt nem eszik, nem alszik. A figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD), valamint a skizofréniára hasonló tünetek kialakulását kockáztatja, viszont cserébe gyorsabban reagál a megjelenő ellenségre, és lő rá célba, ahogy kevesen.

A kérdés az ár és a haszon arányáig egyszerűsíthető: Megéri-e?

Megéri-e, hogy az átalakuló agy hamarabb felismeri a mintákat és célpontokat, rájuk gyorsan válaszol, ha közben indulatkezelési rendellenességek, ADHD, függés fejlődik ki, a komolyabb rendellenességekről, -skizofrénia, autizmus, ne is beszéljünk?

Megoldás – egészséges technikafogyasztás = Digitális zöldségfélékkel a digitális cukorka ellen

A technológiafüggőség kezelésének területén megkülönböztetjük a képernyőhasználat egészséges és káros változatát.

Digitális cukorkák Digitális zöldségfélék
Videojátékok Egy adott téma internetes kutatása
Buta You-Tube videók E-mailezés
Internetes pornó Oktató célú You-Tube videók
Túl sok üzenőprogram túl sok használata (hipertext) Skype-olás egy baráttal
Közösségi média túlzott használata Zeneszerzés, egy sportesemény követése

Aki már valóban függővé vált, az kezdetben akár cukorkát, akár zöldségfélét sugárzó képernyővel találkozik akármilyen rövid időre, a visszaesést kockáztatja. Ezért javasolt a kezelést egy négy-hat hetes techböjttel, vagy digitális detoxszal kezdeni, a fokozatosság elvét követve. Ennyi idő alatt a szenvedélybeteg adrenalinszintje csökken, a központi idegrendszer megnyugszik, az agy túljut a képernyőfüggőséget gyakran kísérő túlizgatott, örökösen ugrásra kész állapoton.

Ezután jöhet a digitális zöldségek fokozatos visszavezetése, amely mindenkinél másképp zajlik. Van, aki böjt után viszonylag hamar képes az egészséges használatra, másoknak egy évbe, vagy még többe telik, mire eljutnak idáig.

Dr. Nicholas Kardaras (2017) A képernyő rabjai Jaffa Kiadó

Hivatkozások: 

1. Han, Doug Hyun, Kim, Sun Mi; Bae, Sujin, Renshaw, Perry F.; Anderson, Jeffrey S.: Brain Connectivity and Psychiatric Comorbidity in Adolescents with Internet Gaming Disorder. Addiction Biology, 2015.doi:10.1111%adb.12347

 

www.freepik.com/photos/gamer

Digitalizáció általános iskolában

Digitalizáció általános iskolában

máj 12, 2022 | agyműködés, digitális függőség, digitális játékok, gyerekek és kütyük, kutatási eredmények

Nem szeretem az olyan mondatok kezdetét, hogy „bezzeg az én időmben…” Az én időmben csak TV és rádió volt, a szabadban nőttünk fel, a tv-ben is csak a 10 perces esti mese érdekelt. Más készségek és képességek fejlődtek ki bennünk, mint a mostani gyerekekben, hiszen a digitalizáció fejlődése igencsak hatással van az idegrendszerre. Élmények és tapasztalatok hiánya miatt (erre később kitérek, miért olyan fontosak a hagyományos játékok), viszont a sokszorosan több ingerhatás következtében az agyi folyamatok is változnak. A képernyő nem engedi kibontakoztatni a képzeletet, és még sorolhatnám mennyi negatív hatása van, így egészen más fejlődési szakaszokat különböztethetünk meg a mostani gyerekeknél, mint nálunk régen.

Nem ellenzem a modern technológiát, de a mi felelősségünk tudatosan irányítani a használatát, mert a gyerekek és kamaszok idegrendszere hatványozottabban fogadja be annak hatásait.

„De mit tudunk tenni, ha már az iskolában is eszközöket használnak a tanuláshoz? Aztán hazaérnek, kikapcsolódnának egy kis tévézéssel, majd utána a házi feladathoz is szintén eszközökre van szükség? Kissé irreális törekvésnek tűnik az online idő korlátozása”

Nézzük meg, mit mond a szakértő, milyen hatásokkal jár a sok kütyüzés. Néhány példa, ami szerintem ismerősnek tűnik.

Átlagos kertvárosi iskola, 8 éves diákok, előttük fiatal, kedves pedagógus

[…] Olvasás következik, az pedig iPadet jelent! Mindenki nagy örömmel áll sorba a táblagépért, tanítónéni kiosztja azokat. Rákattintanak a már jól ismert Raz-Kids oldalra (kezdő olvasók számára létrehozott honlap) és megkeresik a következő tananyagot. Mindenki magában elkezdi az olvasást. Lelkes diákok, segítőkész vezetéssel, -tanár, diák és technika pont olyan harmóniában működik együtt, ahogy azt elvárják tőle.
Csakhogy néhány perc múlva, néhány fiú izegni-mozogni kezd és lábával dobol. Másik két srác kilép a Raz-Kids-ből és Minecraftozni kezd. 15 perccel később, amikor végetér az olvasási idő és le kell tenni a készüléket, a két fiú, aki minecraftozott, egyértelműen feszült és engedetlenné vált, a tanító néninek oda kellett lépni, hogy külön fegyelmezze őket. Az egyik engedelmeskedik, a másik felkiált, hogy: – Nem! – Nem akarom! A tanár később úgy számol be az esetről: “amikor megkérem őket, hogy tegyék le a tabletet, páran mindig durcássá és engedetlenné válnak. Igazából az kavar fel, hogy mekkora haragot képes kiváltani belőlük, és valaki mindig nagyon kiakad[…]”.

Egy 3.osztályos tanárnéni így mesél

Egyik nap a kedves és okos kisfiút kérdeztem valamiről, és csak üres tekintettel bámult maga elé. Komolyan megijedtem és kérdeztem tőle, min gondolkodik ennyire?  – Nem megy ki a fejemből a PlayStation4!  Egy másik osztályba járó kisfiú pedig azt magyarázta, hogy a Minecraft kockái kísértik és amikor felébred, maga előtt látja őket.

Ezt a jelenséget a 80-as években jól ismert játékról nevezték el, melyben négyszögletes formákat, “tetrominókat” lehetett egymásra pakolni. Akkoriban sokan számoltak be arról, hogy kockaformákat vizionálnak, vagy ezekben a formákban látják a való világot. Ez az az állapot, amikor a túlságosan szenvedélyes videojátékosok szeme elé ébren/és/vagy álmukban formák, mintázatok tolakodnak, sokszor órákkal, akár napokkal később is. Többek szerint a hangokkal is hasonló a helyzet, utólag vélik hallani a különböző hangeffektusokat. A kísérletben résztvevők közül többen, ijesztőnek vélték a jelenséget, volt aki attól felt, hogy összekeveri a valóságot az általa vizionalizált világgal. Ezek a “pszeudohallucinációk” lehetnek ártalmatlanok, de ugyanakkor veszélyesek is.

Agyi folyamatok a képernyő hatására                

A hiperéberséget okozó képernyők és videojátékok képei súlyosan befolyásolják és károsítják a pszichét és a lelki egészséget, de emellett neurobiológiai szempontból is hatnak az agyra. Számos olyan agyi képalkotáson alapuló kutatás létezik, amely párhuzamot mutat a képernyőtől és a vegyi anyagoktól való függőségek között.

Egy 2016-os vizsgálat során, amelyről a molecular Pszychiatry c. folyóiratban jelent meg beszámoló, az derült ki, hogy a videojátékok befolyásolják az agy negatív pszichológiai jelenségekért felelős részéhez tartozó mikrostruktúrák fejlődését. (Takeuchi, H. et al.: Molecular Psychiatry advace online publication (jan.5,2016)  http:/dx.doi.org/10.1038/mp2015.193 (accessed February 29, 2016))

A kutatók 114 videojátékos fiú és 126 videojátékos lány agyát vizsgálták. Mágneses rezonancia képalkotó eljárással (MRI) segítségével mérték az átlagos diffúziót. (MD – anyagi részecskék -elektronok, atomok, molekulák, ionok, kolloid részecskék áramlása, melyet a részecskék helytől függően változó koncentrációja okoz), az agy különféle részeinek mikrostrukturális tulajdonságait és arra a következtetésre jutottak, hogy a „videojátékok használata közvetlenül, vagy közvetetten rongálja az idegrendszer verbális intelligenciához kötődő részének fejlődését. Összefüggést találtak a túlzott videojáték használat és az agy más, kiterjedt területeinek mikrostrukturális fejlődése, valamint a verbális (szóbeli) intelligencia között is.

Röviden összefoglalva, a minél több videojáték használata, annál inkább változik a diffúzió (MD- áramlás, keveredés) az agyunk legfontosabb területein, ami az agyszövet térfogatának és a sejtstruktúrák számának csökkenésével egyenlő. Ez pedig semmi jót nem ígér. Az agy lassan alkalmazkodik az evolúciós változásokhoz, e legfontosabb szervünk alapvetően ma sem különbözik a vadászó-gyűjtögető őseinkétől, nem arra a vizuális ingerlésre tervezték, amellyel a legújabb kori technológia ostromolja.

Mivel igen hatékonyan aktiválja a dopamintermelést, (dopamin: a testben termelődő vegyület, mely a szervezet mindkét jelátviteli rendszerében (a hormon- és idegrendszerben) szerepet játszik. A dopaminnak több funkciója van az agyban. Pszichológiailag egyik legérdekesebb hatása a jutalmazásban betöltött szerepe. Akkor aktiválódik, ha valamilyen pozitív hatás éri az élőlényt, vagy az előlény egy jelző inger megjelenését követően jutalomra számít (predikció). wikipedia.hu)

mint a televízió, ezért nagyon könnyű rászokni.Emiatt egyre gyakoribbak az olyan pszichiátriai kórállapotok, mint a figyelemhiányos-hiperaktivitás zavar (ADHD), az agresszió, a kedélybetegség, illetve az elmezavar.

Mi teszi a Minecraftot függőséget előidéző kábítószerré?

Minecraft creates a virtual world in which kids build what they need to survive. gannett-cdn.com Letöltés ideje:2022.06.03.

A játék egyre növekvő és soha véget nem érő „korlátlan lehetőségei” hipnotikus hatást” gyakorolnak a gyerekre. Ez a vonzás, valamint a hiperéberséget okozó inger növeli a dopaminszintet, melynek megugrása a rászokás ősi dinamikájának alapvető összetevője.

Agyunk legprimitívebb részei, – a nyúltvelő és a kisagy – fogják közre az ősi dopaminpályát. Amikor egy cselekvés kellemes érzést vált ki, – akár ennivalóra találunk, akár valami újdonságot fedezünk fel az interneten, vagy egy videojátékban-, dopamin (boldogsághormonként is ismert) szabadul fel, ami jó érzést okoz, vagyis megteremti az élmény újbóli átélése iránti vágyat, és ezzel máris kialakul az addikció (függőség) körforgása.

A hormonális serkentő szempontokról még nem is beszéltünk. A kutatások szerint az agy ingerlésekor az izgalmi mechanizmus a hipotalamuszon keresztül az agyalapi mirigyet is stimulálja. Így a hipotalamusz-agyalapi mirigy tengely is ingerlődik és innen indul a játékszenvedélyhez nélkülözhetetlen adrenalintúltermelés.

A gyerekek vérnyomása felmegy, tenyerük izzadni kezd, pupillájuk összeszűkül, – felpörögnek, feltámadnak bennük az ősi, harcias ösztönök. A dopaminpályán keresztül a dopamin is megadja a maga válaszát, ennek hatására a srácok máris újabb adrenalinfröccsre vágynak.

Az adrenalin és a dopamin olyan koktél, amely könnyen hat, és még könnyebb rászokni. A tartós adrenalinstressz nem jó. Árt az immunrendszernek, gyulladást, valamint kortizolszint és vérnyomás hirtelen megugrását okozza, továbbá viselkedésbeli következményekkel jár.

Adrenalin: a mellékvese velőállományában termelődő hormon, amely stressz, vagy fizikai megterhelés hatására keletkezik. Vészhelyzetben szintje fokozódik, felgyorsítja az izmok és az egész szervezet működését.

Dopamin: az agyban, a hipotalamusz által termelt vegyület, neurotranszmitter -kémiai hírvivő, boldogsághormonnak is nevezik, a jutalmazási rendszer alapvető eleme. Magasabb szintje hatással lesz a viselkedési és fizikai funkciókra. Kényszeresség, függőség kialakulhat. Alacsonyabb szintje pedig szintén mentális problémákat okozhat, pl. depresszió, koncentrációs készség csökkenése, szorongás,  motiválatlanság, hangulatváltozások.

A videojátékokra épülő, ravasz, sokmilliárd dolláros ipar védtelen gyerekeket és fiatalokat célzó, függőséget okozó termékekkel foglalkozik – nincs is túl nehéz dolguk. Mivel ezzel a jelenséggel nem tudunk mit tenni, így rajtunk, szülőkön múlik, mennyire engedjük be a játékokat otthonunkba. Tudunk-e szabályokat állítani és betartatni azokat?

Dr.Nicholas Kardaras(2017)A képernyő rabjai Jaffa Kiadó

Mítoszok kellenek…függőség, menekülés

Mítoszok kellenek…függőség, menekülés

márc 21, 2022 | agyműködés, démonok, digitális függőség, kamaszok, kutatási eredmények, mítoszok, szellemek

Gyerekként elhittem mindent, amit a nagymamáink meséltek, hiszen ők is úgy tudták, hogy vannak boszorkányok, vannak gonosz szellemek és sok-sok babonát hallottam. A legtöbb hiedelem bizonyos napokhoz, vagy ünnepekhez kapcsolódott. Hittünk a jósok, látók létezésében, azokban is, akik képesek voltak „elűzni a gonoszt”. Kislányként a barátnőmmel egy könyvbe kötözött kulcsot tartottunk a kisujjunkkal, miközben kérdéseket tettünk fel a jövőnkkel kapcsolatban. Már nem emlékszem pontosan a szabályokra, de azt hiszem, ha jobbra fordult a könyv, igen volt a válasz, ha balra akkor nem, „melyet egy szellem irányított”. Hátborzongatóan jó érzés volt hinni ezekben a láthatalan erőkben, mára azonban a tudomány felülírta létezésüket.

A mai digitális világban is vannak efféle igényeik a gyerekeknek, csak ezt már különféle videojátékok formájában kapják, látják. Mi szülők pedig félünk attól, hogy az, amit mi gyerekként elképzeltünk mennyire van más hatással arra, amit most a mi gyerekeink a szemükkel valóságosnak látnak? Mennyivel félelmetesebb ez nekik, milyen hatással van  idegrendszerükre, viselkedésükre? Miért kergetik a félelmetesebbnél-félelmetesebb látnivalókat? Nem csak a túlzott játék, hanem maga a látvány mennyire okoz bennük valós félelmet?

„A lövöldözős játékoktól felmegy az adrenalin, azt szeretik a gyerekek.

 De mi lehet a mitológikus fantasyjátékok gyerekek tízmillióira gyakorolt hatásával?

(adrenalin: hormon, mely a mellékvesevelőben termelődik stressz, vagy fizikai megterhelés hatására. Felgyorsítja az izmok és a szív működését. Hatására emelkedik a vérnyomás, pupilla kitágul, nő az idegrendszer ébrenléti állapota. Összességében a szervezet készenléti állapotba kerül: ez az úgynevezett „Fuss vagy Harcolj”-állapot )

[..] El kellett fogadnom, – írja Kardaras, hogy a vonzerő mélyebb és lényegesebb, mint csak az adrenalin. Lehet, hogy a mitologikus élmény iránti igény az emberi psziché alapvető része. Carl Jung, a legendás svájci pszichológus és tanítványa, a vallástörténész és esszéista Joseph Campbell is sokat írt a mítoszok iránti emberi igényről és az archetipikus (ősi) élmények lelket tápláló szerepéről.”

Mélyen szükségünk van a mítoszokra – teremtés és hőstörténetekre, parabolákra és tanmesékre.

[..] Modern korunkban mégis elvesztettük őket. A tudomány elvette a mítoszainkat: azt állítja, hogy nincsenek istenek, vagy démonok, nincs menny és nincs pokol. A tudomány szerint hideg, gépiesen működő világban élünk, amelynek sem titka, sem jelentése – pedig az emberi lélek számára ezek éltető elemek. A Hős útját eljátszani pedig van igény; akadályokat legyőzni, beavatási szertartáson átesni, stb.

[..] A többszáz videójátékossal folytatott munka során világossá vált, hogy sokuk mélyebb kapcsolatokra vágyik, a hasznosság érzését keresi. A digitális fantáziavilágban találják meg önmagukat, ahol hősként, szörnyeket pusztítanak, versenytársakat győzhetnek le. Mindezt célt és lelki nyugalmat jelent, ráadásul ha többen játszanak; közös célt. Ezen a ponton egy másik hívószó is előkerült. A menekülés.

[..]Képzelje el magát mindenhonnan kilógó kamaszként. Nem elégedett a kinézetével, rosszul működő családjával, magányosnak érzi magát és üresnek, gyakran rosszkedvűnek. Utálja az iskolát, nincsenek barátai. Az iskolai menzán nem férhet mindenki oda, a jófejek asztala köré. Ha tehetné, elmenekülne ebből az életből?

[..] Ha pedig nem a menekülés a fő motiváció, – mert a népszerűek között nem feltétlen a videojáték a menő (minek az, ha a világ is örömet okoz?), viszont a közösségi média már egészen más történet. Ha pedig egy ilyen eszköz a rendlekezésünkre áll, a gonoszkodás is felerősödik.

Ez a baj: egy elidegenedett srác videojátéka és a legmenőbb tornászlány szociális médiahasználata egyaránt úgy működik, mint a kábítószerfüggő heroinja. Minden virtuális pisztolypárbaj, sms, vagy tweet egy kis dopaminfröccs, ami megbirizgálja az agyi folyamatokban részt vevő neurotranszmittereket (ingerület-átvivő anyagok).  Mindig lesznek fiatalok, akik genetikus, vagy lelki okokból hajlamosabbak az addiktív (függőséget okozó) személyiségjegyek kialakítására és emiatt kiszolgáltatottabbak valamelyik digitalis dopaminnövelő eszköznek.

Munkám során viszont megtanultam egy fontos leckét: még az átlagos felnőtt, vagy gyerek is horogra kerülhet – sem örömtelen otthonra, sem belső démonokra nincs szükség ahhoz, hogy valaki a szenvedély csapdájába essen. Ha az ember túl sokat iszik, vagy reggeltől estig dopaminingerlő videojátékokkal játszik, akkor beszippanthatja az örvény.

Talán meglepő, de a digitalis kábítószer alattomosabb lehet és nagyobb bajt okozhat a hagyományos, tiltott változatainál; hiszen a többség kevésbé óvatos velük. Széles körben használatosak, folyamatos támogatást kapnak, társadalmilag elismertebbek, mint a por alakban kapható elátkozott variációjuk, hozzáférni is könnyebb.

Az igazi kábítószerek nincsenek jelen az osztályteremben. Bezzeg a tabletet, az okostelefont senki nem találja szégyenletesnek, pedig ezek is kiválthatják a függőséget, ráadásul a gondolkodást is átalakítják.”

Dr. Nicholas Kardaras (2017) A képernyő rabjai Jaffa Kiadó