Digitális függőség

Digitális függőség

jún 2, 2022 | agyműködés, digitális függőség, digitális játékok, függőség, gyerekek és kütyük, kamaszkor, kutatási eredmények

„Az internetfüggőség ugyanazt a jutalomközpontot ingerli az agyban, mint a kábítószerek. – írja a Kamasz agy című könyvében, Frances Jensen.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni a lényeget; a túlzott képernyőhasználat igenis károsan hat az idegrendszerre. Egy fejlődésben levő idegrendszerre pedig hatványozottan érvényes. Ami az idegrendszerre hatással van, az pedig hatással van mindenre. A gondolkodásunkra, a viselkedésünkre, reakcióinkra. 

A mai tizen- és huszonévesek az első olyan generáció, amelyet elképesztő mennyiségű elektronikus szórakozási lehetőség várt, ezért a legkülönfélébb új hatások érhetik őket. A technológia újabb lehetőség az újdonság hajhászásra, és mivel a tinédzserek agyát igen könnyű ingerelni, a legújabb digitális játék már elég is a kikapcsolódáshoz. 

Az agy jutalomáramkörét működésbe hozó idegi folyamatok beindulásához és az élvezetet biztosító dopamin (agyban termelődő „boldogsághormon”) felszabadulásához éppúgy elég a legújabb iPhone piacra dobása, mint az alkohol, a fű, a szex vagy egy menő autó.

„Bizonyos szempontból a technológia maga is kábítószer.” – foglalja össze röviden a lényeget Jensen. 

[…] Az okostelefon például annyira részévé vált az életünknek, hogy a rezgést már akkor is tapasztaljuk, ha nem érkezett semmilyen értesítés. Ezeket a fantomrezgéseket kiváltó biokémiai hatást úgy definiáljuk, mint egy digitális ajándékot az agynak amikor érkezik egy sms, e-mail, bármilyen hang, vagy pittyegés, – dopamint szabadít fel az agyban, ezáltal az eufórikus hatás is megérkezik. 

„Egyre több adat bizonyítja, hogy az internetfüggőség sok szempontból hasonlít a szerfüggőségre. A kamaszokon végzett legújabb funkcionális MRI-vizsgálatok alapján a kokain- és metadonfüggőség megváltoztatja az összeköttetést az agy két féltekéje, illetve az ingerületátvivő anyagként dopamint használó területek között. Érdekes módon az internetfüggők MRI-felvételei igen hasonló mintázatot mutatnak. Ebben az a megdöbbentő, hogy a kábítószerfüggőkkel ellentétben ezúttal nem valamilyen kémiai anyag váltja ki a neurobiológiai hatást – hanem az elme erősebb, mint a valóság!

A fiatalok egyik legidőigényesebb internetes mániája a videojáték.

Egy koreai vizsgálat is megerősítette, hogy a videojáték befolyásolja a kamaszok agyszerkezetét: tizenöt, játékfüggőséggel diagnosztizált kamasz fiút hasonlítottak össze nem játszókkal, és az eredmények alapján a játékosok orbitofrontális kérge (agykéreg része a szemüregek feletti terület) – a kockázatfelmérésért felelős terület – kisebb.  

Ugyanez figyelhető meg az obszesszív-kompulzív (kényszerbetegség) rendellenességben szenvedőknél is.

10 000 óra kell a szakértővé váláshoz – a videojáték vajon hoz ekkora hasznot?

Egy átlagos fiatal – különösen, ha fiú – huszonegy éves korára körülbelül tízezer órát tölt videojátékkal: vagyis rengeteg időt fordít egy olyan képesség fejlesztésére, amely sem anyagi, sem tanulási szempontból nem hoz neki közvetlen hasznot. 

Kivételesek – A siker másik oldala ( Outliers ) című könyvében Malcolm Gladwell azt állítja, hogy általában tízezer óra szükséges ahhoz, hogy valamely terület szakértőjévé váljunk. Vagyis a fiatalok mintegy mellesleg mesterfokon elsajátítanak egy olyan készséget, amely más területeken igen korlátozottan alkalmazható, kivéve persze, ha a játékiparban helyezkednek el, vagy olyan szakmát választanak, ahol sok számítógépes szimulációt kell készíteni.

Akkor tehát a normál mennyiségű videojáték jó vagy rossz az agynak? 

A válasz nem teljesen egyértelmű. Különbséget kell tennünk a megrögzött játékosok és az alkalomszerűen játszók között. Az olvasáshoz és a „kiegyensúlyozott” agyserkentés többi formájához hasonlóan a videojátékokkal kapcsolatban kialakuló magas színvonalú készségeknek is vannak előnyei. 

A németországi Max Planck Intézet vizsgálata szerint a játéktól az agy bizonyos területei megnőnek, különösen az entorhinális kéreg (a halántéklebeny belső oldalán található) a hippokampusz, a nyakszirti és a falcsonti lebeny. Ezek a területek fontos szerepet játszanak a munkamemóriában és a vizuális-térbeli készségekben. Ez az információ jó hír lehet azoknak az oktatóknak, akik egyre több játékszerű videoszimulációt használnak a tapasztalati készségek átadásához, a pilótákat oktató iskoláktól az orvos- és ápolóképzésig, ahol a betegek szívrohamát vagy stroke-ját szimulálják.

Ha azonban a kamasz megszállottan játszik, a többi tevékenysége kárára, annak már – akárcsak a függőségnek – azonnali és hosszú távú negatív hatásai vannak az agyra. 

A kínai kutatók felfedezték, hogy a napi tíz órát, heti hat napot online játékokkal töltő főiskolások agya megváltozik. Az online játékosok agyában módosulnak a szürkeállomány beszédért, memóriáért, motoros irányításért, érzelemért, céltudatosságért, valamint az impulzív és helytelen viselkedés megakadályozásáért felelős parányi területei.

Azt is észrevették, hogy ha fokozzák az online töltött időt, a kamasz agya akár 20 százalékkal is zsugorodhat. És ez még nem minden: amikor a kutatók a fehérállományra fókuszáltak a szkennerrel, ott is rendellenességekre bukkantak, különösen a fehérállomány és az agy memóriaközpontjainak összeköttetéseiben, elsősorban a jobb hippokampusz agytekervényében. 

Azt a hipotézist fogalmazták meg, hogy a megrögzött online játékosok agyának e területén megnő a fehérállomány sűrűsége, és ez problémákat okozhat az információ átmeneti tárolásában és előhívásában. (1) A többi közeli területen a fehérállomány csökkenése akadályozhatja a döntéshozatal képességét, beleértve a számítógép kikapcsolására vagy az online játékok felfüggesztésére vonatkozó döntést is! 

Mindezek a területek a kamaszok alkohol-, heroin-, kokain- és marihuánafüggőségében is szerepet játszanak.

A legijesztőbb digitális kísértés talán az online szerencsejátékok és póker képében éri a kamaszokat, hiszen itt hirtelen duplán támad az átkozott függőség: ötvöződik a hazárdjáték és a technológia. Számos vizsgálat kimutatta, hogy a tinédzserek akár 70-80 százaléka is kipróbálta már legalább egyszer az online szerencsejátékot.

A magatartásbeli függőség éppen olyan alattomos, mint a kémiai, mert ugyanazokat az agyi áramköröket használja. Ez az oka, hogy legyen bár szó szerencsejátékról, a közösségi média használatáról vagy kokainszippantásról, a tinédzserek kiemelten érzékenyek azokra a kellemes érzésekre, amelyeket az agy jutalomközpontjának ingerlése vált ki.

A CRC Health Group (CRC Egészségügyi Csoport), az Egyesült Államok legnagyobb speciális mentális és viselkedési egészségügyi szolgáltatója szerint igenis létezik internetfüggőség, és a weboldalukon és az általuk forgalmazott szakkönyvekben fel is sorolják a magatartásbeli és fiziológiai tüneteket:

A gyermek az iskolán kívüli idő túlnyomó részét a számítógépe mellett vagy videojátékokkal tölti: 

  • Elalszik az iskolában
  • Elmarad a feladataival
  • Romlanak a jegyei
  • Nem mond igazat a számítógép vagy a videojátékok használatával kapcsolatban
  • A barátai helyett inkább a számítógépet vagy a videojátékokat választja
  • Kikerül a társas csoportokból (klubok vagy sportcsapat)
  • Amikor nem videojátékozik vagy számítógépezik, ingerlékeny
  • Alagútszindróma – ízületi fájdalom az ujjakban, a kezekben és a csuklókban – a mértéktelen billentyűzethasználattal járó ismétlődő mozgások következtében
  • Álmatlanság
  • Étkezés elmulasztása az online élet miatt
  • A személyes higiénia és szépségápolás elhanyagolása az online élet miatt
  • Fej-, hát- és nyakfájás
  • Szemszárazság és látási zavarok

Természetesen nem a függőség az internetmánia egyetlen veszélye. Az internet következménye az is, hogy hihetetlen mennyiségű ingert hoz az ember meghitt környezetébe, így a tizenéveseket sokkal több élmény éri a nap során, mint a korábbi nemzedékeket. 

Ez visszafelé is igaz: a tinédzserek életének eseményei sokkal nagyobb közösséghez jutnak el, mint régen. A tizenévesek csínytevései hajdanában még az iskola falain belül rekedtek volna, ma viszont vírusként terjednek, ennek minden előre nem tervezett következményével.

A hírekben szinte mindennap hallhatunk cyberzaklatásról, a magánélet digitális megsértéséről, és borzasztóan félresikerült internetes kommunikációról.  Valamennyien a digitális világban élünk, nem fordíthatunk hátat neki, de napi néhány órára vagy percre elszakadhatunk tőle, és minél előbb szoktatjuk erre a gyerekeinket, annál jobb. 

Nem könnyű korlátozni a tinédzserek internethasználatát, de sokat segít, ha kihozzuk a számítógépet a gimnazistánk szobájából, és olyan közös helyiségben helyezzük el, ahol könnyebben ellenőrizhetjük, mivel van elfoglalva a fiunk vagy a lányunk. 

Szoftverekkel nyomon követhetjük a gyerekeink által látogatott weboldalakat, bizonyos oldalakat le is tilthatunk, de a legfontosabb feladatunk, hogy beszélgessünk a tinédzsereinkkel. 

Tájékozódjunk róla, hogy mit csinálnak online, milyen oldalak érdeklik őket a legjobban, és mikor látogatják ezeket – például a mateklecke megírása közben, vagy amikor lefekvéshez kellene készülődniük. Ne úgy közelítsük meg a problémát, hogy meg kell büntetnünk a tizenévesünket, hanem hogy segítségre van szüksége ahhoz, hogy kiegyensúlyozott, egészséges és kevésbé elszigetelt legyen.”

Frances E. Jensen MD és Amy Ellis Nutt(2016) A kamasz agy LibriKiadó

(1): Simone Kuhn és Jurgen Gallinat: „Amount of Lifetime Video Gaming is Positively Associated with Entorhinal, Hippocampal and Occipital Volume”, Molecular Psychiatry (2013. aug. 20.).

freepik.com/photos/social-media-people’>Social media people photo created by rawpixel.com

Kamaszok és a drogok

Kamaszok és a drogok

jún 2, 2022 | agy, agyműködés, drog, extasy, függőség, Heroin, idegsejtek, kamaszok, kokain, kutatási eredmények, Marihuana, tanulási nehézségek

 Erről a témáról nem lehet eleget beszélni! Régi félelmem, hogy gyermekeimet hogyan akadályozom majd meg abban, hogy ne is próbálják ki ezeket a szereket. Sokat olvasok a témával kapcsolatban, de mivel mindig is érdekelt mindennek a működése és annak miértje, így ismét Frances E. Jensen könyvével állok elő, melyben tudományosan érthető formában elmagyarázza, amiről olyan sokat hallunk.

Rengeteg féle drog ismert már a köztudatban, ezek például a – szintetikus drogok (vagy más néven dizájnerdrogok), melyeket mesterségesen, különféle vegyi anyagokból  állítanak elő.

Másféle megközelítésből beszélhetünk a narkotikus drogokról, – melyeket feszültségoldásra, fájdalomcsillapításra használnak leginkább (heroin, ópium, alkohol). Pszichedelikus (módosult tudatállapotot előidéző) drogok a meszkalin, LSD.   Serkentő hatásúak, melyek a fizikai és szellemi teljesítőképességet képesek fokozni, ilyen pl. a kokain, metamfetamin, amfetamin, extasy), továbbá vannak még a nyugtatók. 

Külön-külön nem mennék bele a tulajdonságaikba, egy-két népszerű terméket azonban kiemelnék közülük. 

hu.wikipedia.org Letöltés ideje: 2022.06.07.

Ilyen az Extasy nevű tabletta. Azért népszerű a tinédzserek és a fiatal felnőttek körében, mert a közvélekedés szerint fokozza a szexuális élményt, heves érzelmeket hoz elő és közösségi élményt nyújt. Előszeretettel használják elektronikus tánczenére épülő bulikon, különösen Európában. 

A tabletta kiváltotta bódultságot az elektronikus zenét hallgatók körében pörgésnek nevezik, és elsősorban hosszan tartó, eufóriás mozgást okoz, amely kéz a kézben jár az elektronikus zenével és annak folyamatosan, szinte hipnotikusan lüktető ritmusával. A kábítószer túl erős formája halálos lehet, és mivel vásárláskor az emberek nem tudják, mit kapnak, teszteszközöket is visznek a buliba.

„Az extasynak nagyon sok káros mellékhatása van – zavarodottság, túlfűtöttség, szabálytalan szívverés, görcs, alvászavar, máj- és agykárosodás, és persze halál.

Ha eltekintünk ezektől a halálos és kiszámíthatatlan hatásoktól, a kábítószer rendszeres használata akkor is árt a rövid távú memóriának és a tanulásnak, valamint gátolja a hangulat szabályozásához nélkülözhetetlen szerotonin (neurotranszmitter, vagyis ingerületátvivő anyag, amely fontos szerepet játszik a testhőmérséklet, hangulat, hányinger, szexualitás, alvás, valamint az étvágy szabályozásában, ezen hormonok jelenléte boldogságot, örömet okoz, hiánya lehangoltsághoz, depresszióhoz vezet) termelését.

[..]Egy 2008-as vizsgálatban holland kutatók észrevették, hogy az extasy még alacsony dózisban is tartós károkat okoz az emberek és az állatok fehérállományának érésében és a hippokampusz (előagy (nagyagy) részében, a halántéklebeny csúcsában elhelyezkedő képlet, mely  szerepet játszik összetett információk, események memorizálásában) Miután a fehérállomány még kamaszkorban is fejlődésben van, a tinédzserek agya érzékenyebb az extasy pusztító hatásaira, mint a felnőtteké.[..]

Nap mint nap derül fény újabb tényekre abban a kutatásban, amely azt vizsgálja, miért olyan veszélyes a kamaszokra az ecstasy és a kokain. A kamaszok máshogy dolgozzák fel a kokaint, mint a felnőttek. Először is, a kokain serkentőszer, de több dopamin kibocsátására serkenti a kamasz agyát, mint a felnőttét. 

A tizenévesek agyának két területe különösen érzékeny a kokain hatásaira, éppen azért szoknak rá gyorsabban és erőteljesebben a kábítószerre, mert e szerek nagy része agyuk rendkívül aktív jutalomrendszerét veszi célba. Mivel a jutalomközpont még kamaszkorban is fejlődésben van, működését a lehető legkisebb ráfordítással megszerezhető legnagyobb izgalom hajhászása jellemzi. 

A kokainhoz hasonló kábítószerek igazi kísértést jelentenek az agynak. A népszerű serkentők közé tartoznak az amfetaminok és a metamfetaminok is. 

[..] A kokainhoz hasonlóan az amfetaminok és a metamfetaminok is növelik az agy dopaminkoncentrációját, (dopamin: a testben termelődő vegyület, mely a szervezet mindkét jelátviteli rendszerében (a hormon-és idegrendszerben szerepet játszik.) és a kokainhoz hasonlóan euforikus élményt okoznak. Egyre több tinédzser használja a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarra (röviden ADHD) kezelésére szolgáló gyógyszereket is. 

A kamaszkori függőség különösen veszélyes, mert a hosszú szerhasználat során az agy a dopaminreceptorok számának csökkentésével reagál a dopamin hiperaktivitására, a receptorok (vmely energiát tartalmazó inger) számának csökkenése pedig kevesebb ingert jelent. Az eredményt toleranciának nevezik. 

[..] A függőnek egyre nagyobb adagra van szüksége ahhoz, hogy ugyanolyan eufóriát érezzen, mint első alkalommal. És mivel a jutalompályák hiperérzékenyek az ingerekre, az elvonási tünetek is gyorsabban és erőteljesebben jelentkeznek, mint a felnőtteknél, így a tinédzserkorú kábítószer-használó szorong, ingerlékeny és depressziós, ami csak növeli a késztetést az újabb adag bevitelére.

A tizenéves még képes megváltozni, meggyógyulni, de csak ha elég erőteljesen lépünk közbe. Még egy „jó” gyerek is keveredhet „rossz” társaságba, és könnyen besétálhat a szerhasználat csapdájába. Ez azt jelenti, hogy szülőként, tanárként, de még kortárs tizenévesként is árgus szemmel kell figyelnünk a kábítószer-használat jeleit. 

Gyanús lehet többek között az étvágy és az alvási szokások gyökeres megváltozása, a túlzott ingerlékenység, vagy a személyes higiénia hiánya. Beszéljünk a tizenéves környezetében élő felnőttekkel, kérdezzünk rá, hogy ők is felfigyeltek-e a jelekre. 

[..]Nem szívesen mondom, de gyanakvóvá kell válnunk. Ezzel a gyerekünknek teszünk szívességet. Ha detektívesdit kell játszanunk a gyerekünk szobájában, amikor iskolában van, tegyük meg… az ő kedvéért. Ha árulkodó jelet találunk, hívjuk fel a gyerekorvost, és számoljunk be róla. A függőség orvosi kérdés, nem egyszerűen „törvénybe ütköző cselekedet” – a függőség betegség, és mint ilyen, gyógyítható. Több tucat weboldal ajánl ingyenes segítséget nekünk és tizenéves gyerekünknek. 

A legtöbb településen van hová fordulnunk. Ha gyanakszunk valamire, lépjünk kapcsolatba a megfelelő szervezettel – ezzel a gyermekünk életét menthetjük meg.”     Frances E. Jensen MD és Amy Ellis Nutt(2016)A kamasz agy LibriKiadó

Rettentő nehéz gyermekünkkel kapcsolatban a droghasználatra gondolni, hiszen egy rakás tünet megegyezik a kamaszkorba lépés tüneteivel, például a hangulatingadozás, viselkedésbeli változások, visszahúzódás a családtagoktól, hanyag, -nemtörődöm viselkedés, csökkent személyi higénia, megváltozott alvási szokások..

Viszont néhány tünet azonban van, ami már komolyabb aggódásra adhat okot. Ilyen a vörös szemek, kitágult pupillák, állandó szipogás, orrfolyás, jelentősebb étvágycsökkenés, fogyás, izgatottság, idegesség, szokatlan izzadás, paranoia, agresszió, erőszakosság, depresszió, szédülés, akár hallucinációk, vagy mentális zavartság, szemhéj rángatózás, memóriazavar, oktalan vihogás, eufória.

Ha ilyesmit észlelünk azonnal forduljunk orvoshoz és tegyük meg a szükséges lépéseket az Ő érdekükben.

    freepik.com/photos/heroin’>Heroin photo created by Waewkidja

    Digitális drog – digitális bébiszitter és elvonókúra

    Digitális drog – digitális bébiszitter és elvonókúra

    febr 21, 2022 | agy, agyműködés, digitális függőség, függőség, kamaszkor, kutatási eredmények

     

    Ismerős helyzetek; buszon, villamoson, étteremben, várakozás közben, babakocsiban(!) gyerekek a mobiltelefont nézik teljesen megigézve. Szülőként, – a két kis eleven fiammal hazudnék ha azt mondanám, hogy velem ilyen még nem fordult elő, (a babakocsiban azért nem) volt, hogy kisegített ha már másokat is zavartunk jelenlétünkkel és például még vártunk a megrendelt ételre. Máskor egyszerűen felálltunk és eljöttünk onnan. Mára már szerencsére megtanulták irányítani a viselkedésüket, ritkán hoznak kellemetlen helyzetbe, de mikor kicsik voltak bizony előfordult. Nem azért, mert nem voltak megnevelve, hanem mert gyermekkori sajátosság, hogy feszegetik a határainkat, egy étteremben, plázában a rengeteg ingertől felpörögnek, ráadásul ketten együtt elevenebbek. A többgyerekes anyukák biztosan tudják miről beszélek:) Ilyenkor természetesen rájuk szóltam, figyelmeztettem őket, de bizony ha olyan volt a helyzet és túlfáradtak, akkor egynéhányszor kezükbe adtam a mobilt addig, amíg lenyugodtak…vagyis csak kívülről úgy tűnt, hogy ettől lenyugodtak. Ilyen kényszerhelyzet szerencsére ritka, de nem is erről lesz szó…

    Elképesztő, hogy a gyerekenél mennyire könnyen és gyorsan kialakul a függőség. Az agyban végbemenő folyamatokkal magyarázható a helyzet, milliónyi káros következménnyel számolhatunk. A felgyorsult technológiai fejlődést az emberi szervezet átalakulása nem tudja követni. Ez bizony nagy baj, mert a gyerekek a legveszélyeztetettebbek, hiszen rájuk jóval erősebben hatnak a függőség kialakulását elősegítő idegrendszeri folyamatok, mint ránk, felnőttekre. Nézzük meg a kutatások eddig mit igazolnak.     https://tudatosgeneracio.hu/digitalizacio-hatasa-az-agyi-folyamatokra-fuggoseg-kialakulasa/

    Dr.Nicholas Kardaras (író, agykutató, függőségszakértő) 2007-ben találkozott először a játék kiváltotta pszichózissal (eredeti szakkifejezése: Game Transfer Phenomena1-GTP), vagy Tetris – hatás, amely a lelki összeomlás olyan formája, melynek során az alvásmegvonással összekapcsolódó túlzott játék hatására, elmosódik a valóság és a fantázia határa. Egy amerikai kamaszfiú, – Dan, kinek Édesanyja felkereste a klinikát, napi 10-12 órát játszott egy Amerikában jól ismert World of Warcraft nevű fantasyjátékkal…és „eltévedt a mátrixban”.

    Ez a játék egy kitalált világban való szerepjáték, amely fantáziabirodalomban a Szövetség és Horda háborúja van középpontban. Akár többen is tudnak egyszerre online játszani. A gamerek több szálon kapcsolódnak a képernyőn megelevenedő világhoz, a benne mozgó szereplők érzelmi kapcsolatot alakítanak ki gombnyomogató társaikkal.

    Ezelőtt az eset előtt leginkább a pszichedelikus kábítószerek (LSD, meszkalin, angyalpor, stb) adtak munkát a pszichológusoknak, ám ezt a fiút megismerve jött rá, hogy a 21.század újfajta kábulata egy digitális drog melléktermékeként jelenhet meg.

    A srác egyértelműen rémültnek és zavarodottnak látszott. A derealizáció (nem volt benne biztos, mi a valóságos), valamint a deperszonalizáció (úgy érezte ő maga nem valóságos) pszichiátriai tünetei jelentkeztek nála. Annyira belemerült a szintetikus világba, hogy berúgott tőle. – írta könyvében.

    A fiú leírta a játékkal kapcsolatos élményeit, miután sikerült kizökkenteni a képzelet világából a valóságba. Elmondta, hogy gyakran egész éjjel nem tudta abbahagyni a játékot, nem evett, nem aludt, nem ment wc-re. Egyszerűen belevizelt az odakészített befőttesüvegbe, mert egyetlen pillanatnyi izgalomból sem akart kimaradni. Idővel kiderült, hogy ez egyáltalán nem egyedi eset, mások akár pelenkázzák is magukat a játék öröméért.

    Édesanyja elmondása szerint is túlzás az egész éjszakai játék, az asszony egy helyi áruházban dolgozott, egyedül nevelte fiát. Aggódott érte, de legalább „biztonságban” tudta otthon gyermekét.

    A kamaszfiú, – Dan, olyannyira megijedt a kialakult helyzettől, hogy sírva kért, hogy segítsek leszokni, mert nem bírja tovább.

    Egy hónapnyi kórházban töltött idő, gyógyszeres és terápiás kezelés után, végre visszatérhetett a valóságba. Biztatást kapott ahhoz, hogy dobja ki a szemétbe az összes videojátékát, tartozékokat, hogy ne essen vissza, illetve menjen kosarazni, szabad levegőre és foglalja el magát barátokkal.

    Ekkor érdekes dolog történt: az Édesanya dühösen telefonált:

    – Tudja maga mennyi pénzbe került ez a rengeteg játék és cucc, amit maga kidobatott vele?

    Igyekeztem meggyőzni, hogy a kezelését Ő maga kérte, a betegségét ezek a játékok váltották ki, vagy közük van hozzá. Nem kizárt, hogy enélkül is volnának gondjai, de azok a játékok nem váltak hasznára. – mondtam neki.

    A válasz ismét meghökkentett:

    • Igen, most viszont el akar járni itthonról és le akar járni a pályára, hogy játsszon. Isten tudja, mi baj érheti odakinn!

    Elgondolkodtató.

    Idővel megértettem. – írja Kardaras. A videojáték -jelenség lényege, hogy a gyerekek keresnek valamit, miközben a szülők tévesen azt hiszik, hogy porontyaik biztonságban vannak otthon. Vagy, ha igazán el akarják hessegetni a digitális bébiszitterrel kapcsolatos rossz érzésüket, akkor azt gondolják, hogy a képernyő tanít. Növeli a gyerekük koncentrációs képességét, esetleg javítja a szem-kéz koordinációját, vagy elér bármit, amit a doboz oldalán állítanak. 

    Több, mint 10 év elteltével a képernyőkultúra rendkívül gyorsan terjed. Ma már a 2-17 éves amerikaiak 97%-a játszik videojátékkal.

    Dr. Nicholas Kardaras (2017) A képernyő rabjai Jaffa Kiadó