Digitális függőség

Digitális függőség

jún 2, 2022 | agyműködés, digitális függőség, digitális játékok, függőség, gyerekek és kütyük, kamaszkor, kutatási eredmények

„Az internetfüggőség ugyanazt a jutalomközpontot ingerli az agyban, mint a kábítószerek. – írja a Kamasz agy című könyvében, Frances Jensen.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni a lényeget; a túlzott képernyőhasználat igenis károsan hat az idegrendszerre. Egy fejlődésben levő idegrendszerre pedig hatványozottan érvényes. Ami az idegrendszerre hatással van, az pedig hatással van mindenre. A gondolkodásunkra, a viselkedésünkre, reakcióinkra. 

A mai tizen- és huszonévesek az első olyan generáció, amelyet elképesztő mennyiségű elektronikus szórakozási lehetőség várt, ezért a legkülönfélébb új hatások érhetik őket. A technológia újabb lehetőség az újdonság hajhászásra, és mivel a tinédzserek agyát igen könnyű ingerelni, a legújabb digitális játék már elég is a kikapcsolódáshoz. 

Az agy jutalomáramkörét működésbe hozó idegi folyamatok beindulásához és az élvezetet biztosító dopamin (agyban termelődő „boldogsághormon”) felszabadulásához éppúgy elég a legújabb iPhone piacra dobása, mint az alkohol, a fű, a szex vagy egy menő autó.

„Bizonyos szempontból a technológia maga is kábítószer.” – foglalja össze röviden a lényeget Jensen. 

[…] Az okostelefon például annyira részévé vált az életünknek, hogy a rezgést már akkor is tapasztaljuk, ha nem érkezett semmilyen értesítés. Ezeket a fantomrezgéseket kiváltó biokémiai hatást úgy definiáljuk, mint egy digitális ajándékot az agynak amikor érkezik egy sms, e-mail, bármilyen hang, vagy pittyegés, – dopamint szabadít fel az agyban, ezáltal az eufórikus hatás is megérkezik. 

„Egyre több adat bizonyítja, hogy az internetfüggőség sok szempontból hasonlít a szerfüggőségre. A kamaszokon végzett legújabb funkcionális MRI-vizsgálatok alapján a kokain- és metadonfüggőség megváltoztatja az összeköttetést az agy két féltekéje, illetve az ingerületátvivő anyagként dopamint használó területek között. Érdekes módon az internetfüggők MRI-felvételei igen hasonló mintázatot mutatnak. Ebben az a megdöbbentő, hogy a kábítószerfüggőkkel ellentétben ezúttal nem valamilyen kémiai anyag váltja ki a neurobiológiai hatást – hanem az elme erősebb, mint a valóság!

A fiatalok egyik legidőigényesebb internetes mániája a videojáték.

Egy koreai vizsgálat is megerősítette, hogy a videojáték befolyásolja a kamaszok agyszerkezetét: tizenöt, játékfüggőséggel diagnosztizált kamasz fiút hasonlítottak össze nem játszókkal, és az eredmények alapján a játékosok orbitofrontális kérge (agykéreg része a szemüregek feletti terület) – a kockázatfelmérésért felelős terület – kisebb.  

Ugyanez figyelhető meg az obszesszív-kompulzív (kényszerbetegség) rendellenességben szenvedőknél is.

10 000 óra kell a szakértővé váláshoz – a videojáték vajon hoz ekkora hasznot?

Egy átlagos fiatal – különösen, ha fiú – huszonegy éves korára körülbelül tízezer órát tölt videojátékkal: vagyis rengeteg időt fordít egy olyan képesség fejlesztésére, amely sem anyagi, sem tanulási szempontból nem hoz neki közvetlen hasznot. 

Kivételesek – A siker másik oldala ( Outliers ) című könyvében Malcolm Gladwell azt állítja, hogy általában tízezer óra szükséges ahhoz, hogy valamely terület szakértőjévé váljunk. Vagyis a fiatalok mintegy mellesleg mesterfokon elsajátítanak egy olyan készséget, amely más területeken igen korlátozottan alkalmazható, kivéve persze, ha a játékiparban helyezkednek el, vagy olyan szakmát választanak, ahol sok számítógépes szimulációt kell készíteni.

Akkor tehát a normál mennyiségű videojáték jó vagy rossz az agynak? 

A válasz nem teljesen egyértelmű. Különbséget kell tennünk a megrögzött játékosok és az alkalomszerűen játszók között. Az olvasáshoz és a „kiegyensúlyozott” agyserkentés többi formájához hasonlóan a videojátékokkal kapcsolatban kialakuló magas színvonalú készségeknek is vannak előnyei. 

A németországi Max Planck Intézet vizsgálata szerint a játéktól az agy bizonyos területei megnőnek, különösen az entorhinális kéreg (a halántéklebeny belső oldalán található) a hippokampusz, a nyakszirti és a falcsonti lebeny. Ezek a területek fontos szerepet játszanak a munkamemóriában és a vizuális-térbeli készségekben. Ez az információ jó hír lehet azoknak az oktatóknak, akik egyre több játékszerű videoszimulációt használnak a tapasztalati készségek átadásához, a pilótákat oktató iskoláktól az orvos- és ápolóképzésig, ahol a betegek szívrohamát vagy stroke-ját szimulálják.

Ha azonban a kamasz megszállottan játszik, a többi tevékenysége kárára, annak már – akárcsak a függőségnek – azonnali és hosszú távú negatív hatásai vannak az agyra. 

A kínai kutatók felfedezték, hogy a napi tíz órát, heti hat napot online játékokkal töltő főiskolások agya megváltozik. Az online játékosok agyában módosulnak a szürkeállomány beszédért, memóriáért, motoros irányításért, érzelemért, céltudatosságért, valamint az impulzív és helytelen viselkedés megakadályozásáért felelős parányi területei.

Azt is észrevették, hogy ha fokozzák az online töltött időt, a kamasz agya akár 20 százalékkal is zsugorodhat. És ez még nem minden: amikor a kutatók a fehérállományra fókuszáltak a szkennerrel, ott is rendellenességekre bukkantak, különösen a fehérállomány és az agy memóriaközpontjainak összeköttetéseiben, elsősorban a jobb hippokampusz agytekervényében. 

Azt a hipotézist fogalmazták meg, hogy a megrögzött online játékosok agyának e területén megnő a fehérállomány sűrűsége, és ez problémákat okozhat az információ átmeneti tárolásában és előhívásában. (1) A többi közeli területen a fehérállomány csökkenése akadályozhatja a döntéshozatal képességét, beleértve a számítógép kikapcsolására vagy az online játékok felfüggesztésére vonatkozó döntést is! 

Mindezek a területek a kamaszok alkohol-, heroin-, kokain- és marihuánafüggőségében is szerepet játszanak.

A legijesztőbb digitális kísértés talán az online szerencsejátékok és póker képében éri a kamaszokat, hiszen itt hirtelen duplán támad az átkozott függőség: ötvöződik a hazárdjáték és a technológia. Számos vizsgálat kimutatta, hogy a tinédzserek akár 70-80 százaléka is kipróbálta már legalább egyszer az online szerencsejátékot.

A magatartásbeli függőség éppen olyan alattomos, mint a kémiai, mert ugyanazokat az agyi áramköröket használja. Ez az oka, hogy legyen bár szó szerencsejátékról, a közösségi média használatáról vagy kokainszippantásról, a tinédzserek kiemelten érzékenyek azokra a kellemes érzésekre, amelyeket az agy jutalomközpontjának ingerlése vált ki.

A CRC Health Group (CRC Egészségügyi Csoport), az Egyesült Államok legnagyobb speciális mentális és viselkedési egészségügyi szolgáltatója szerint igenis létezik internetfüggőség, és a weboldalukon és az általuk forgalmazott szakkönyvekben fel is sorolják a magatartásbeli és fiziológiai tüneteket:

A gyermek az iskolán kívüli idő túlnyomó részét a számítógépe mellett vagy videojátékokkal tölti: 

  • Elalszik az iskolában
  • Elmarad a feladataival
  • Romlanak a jegyei
  • Nem mond igazat a számítógép vagy a videojátékok használatával kapcsolatban
  • A barátai helyett inkább a számítógépet vagy a videojátékokat választja
  • Kikerül a társas csoportokból (klubok vagy sportcsapat)
  • Amikor nem videojátékozik vagy számítógépezik, ingerlékeny
  • Alagútszindróma – ízületi fájdalom az ujjakban, a kezekben és a csuklókban – a mértéktelen billentyűzethasználattal járó ismétlődő mozgások következtében
  • Álmatlanság
  • Étkezés elmulasztása az online élet miatt
  • A személyes higiénia és szépségápolás elhanyagolása az online élet miatt
  • Fej-, hát- és nyakfájás
  • Szemszárazság és látási zavarok

Természetesen nem a függőség az internetmánia egyetlen veszélye. Az internet következménye az is, hogy hihetetlen mennyiségű ingert hoz az ember meghitt környezetébe, így a tizenéveseket sokkal több élmény éri a nap során, mint a korábbi nemzedékeket. 

Ez visszafelé is igaz: a tinédzserek életének eseményei sokkal nagyobb közösséghez jutnak el, mint régen. A tizenévesek csínytevései hajdanában még az iskola falain belül rekedtek volna, ma viszont vírusként terjednek, ennek minden előre nem tervezett következményével.

A hírekben szinte mindennap hallhatunk cyberzaklatásról, a magánélet digitális megsértéséről, és borzasztóan félresikerült internetes kommunikációról.  Valamennyien a digitális világban élünk, nem fordíthatunk hátat neki, de napi néhány órára vagy percre elszakadhatunk tőle, és minél előbb szoktatjuk erre a gyerekeinket, annál jobb. 

Nem könnyű korlátozni a tinédzserek internethasználatát, de sokat segít, ha kihozzuk a számítógépet a gimnazistánk szobájából, és olyan közös helyiségben helyezzük el, ahol könnyebben ellenőrizhetjük, mivel van elfoglalva a fiunk vagy a lányunk. 

Szoftverekkel nyomon követhetjük a gyerekeink által látogatott weboldalakat, bizonyos oldalakat le is tilthatunk, de a legfontosabb feladatunk, hogy beszélgessünk a tinédzsereinkkel. 

Tájékozódjunk róla, hogy mit csinálnak online, milyen oldalak érdeklik őket a legjobban, és mikor látogatják ezeket – például a mateklecke megírása közben, vagy amikor lefekvéshez kellene készülődniük. Ne úgy közelítsük meg a problémát, hogy meg kell büntetnünk a tizenévesünket, hanem hogy segítségre van szüksége ahhoz, hogy kiegyensúlyozott, egészséges és kevésbé elszigetelt legyen.”

Frances E. Jensen MD és Amy Ellis Nutt(2016) A kamasz agy LibriKiadó

(1): Simone Kuhn és Jurgen Gallinat: „Amount of Lifetime Video Gaming is Positively Associated with Entorhinal, Hippocampal and Occipital Volume”, Molecular Psychiatry (2013. aug. 20.).

freepik.com/photos/social-media-people’>Social media people photo created by rawpixel.com

Kamaszok és a drogok

Kamaszok és a drogok

jún 2, 2022 | agy, agyműködés, drog, extasy, függőség, Heroin, idegsejtek, kamaszok, kokain, kutatási eredmények, Marihuana, tanulási nehézségek

 Erről a témáról nem lehet eleget beszélni! Régi félelmem, hogy gyermekeimet hogyan akadályozom majd meg abban, hogy ne is próbálják ki ezeket a szereket. Sokat olvasok a témával kapcsolatban, de mivel mindig is érdekelt mindennek a működése és annak miértje, így ismét Frances E. Jensen könyvével állok elő, melyben tudományosan érthető formában elmagyarázza, amiről olyan sokat hallunk.

Rengeteg féle drog ismert már a köztudatban, ezek például a – szintetikus drogok (vagy más néven dizájnerdrogok), melyeket mesterségesen, különféle vegyi anyagokból  állítanak elő.

Másféle megközelítésből beszélhetünk a narkotikus drogokról, – melyeket feszültségoldásra, fájdalomcsillapításra használnak leginkább (heroin, ópium, alkohol). Pszichedelikus (módosult tudatállapotot előidéző) drogok a meszkalin, LSD.   Serkentő hatásúak, melyek a fizikai és szellemi teljesítőképességet képesek fokozni, ilyen pl. a kokain, metamfetamin, amfetamin, extasy), továbbá vannak még a nyugtatók. 

Külön-külön nem mennék bele a tulajdonságaikba, egy-két népszerű terméket azonban kiemelnék közülük. 

hu.wikipedia.org Letöltés ideje: 2022.06.07.

Ilyen az Extasy nevű tabletta. Azért népszerű a tinédzserek és a fiatal felnőttek körében, mert a közvélekedés szerint fokozza a szexuális élményt, heves érzelmeket hoz elő és közösségi élményt nyújt. Előszeretettel használják elektronikus tánczenére épülő bulikon, különösen Európában. 

A tabletta kiváltotta bódultságot az elektronikus zenét hallgatók körében pörgésnek nevezik, és elsősorban hosszan tartó, eufóriás mozgást okoz, amely kéz a kézben jár az elektronikus zenével és annak folyamatosan, szinte hipnotikusan lüktető ritmusával. A kábítószer túl erős formája halálos lehet, és mivel vásárláskor az emberek nem tudják, mit kapnak, teszteszközöket is visznek a buliba.

„Az extasynak nagyon sok káros mellékhatása van – zavarodottság, túlfűtöttség, szabálytalan szívverés, görcs, alvászavar, máj- és agykárosodás, és persze halál.

Ha eltekintünk ezektől a halálos és kiszámíthatatlan hatásoktól, a kábítószer rendszeres használata akkor is árt a rövid távú memóriának és a tanulásnak, valamint gátolja a hangulat szabályozásához nélkülözhetetlen szerotonin (neurotranszmitter, vagyis ingerületátvivő anyag, amely fontos szerepet játszik a testhőmérséklet, hangulat, hányinger, szexualitás, alvás, valamint az étvágy szabályozásában, ezen hormonok jelenléte boldogságot, örömet okoz, hiánya lehangoltsághoz, depresszióhoz vezet) termelését.

[..]Egy 2008-as vizsgálatban holland kutatók észrevették, hogy az extasy még alacsony dózisban is tartós károkat okoz az emberek és az állatok fehérállományának érésében és a hippokampusz (előagy (nagyagy) részében, a halántéklebeny csúcsában elhelyezkedő képlet, mely  szerepet játszik összetett információk, események memorizálásában) Miután a fehérállomány még kamaszkorban is fejlődésben van, a tinédzserek agya érzékenyebb az extasy pusztító hatásaira, mint a felnőtteké.[..]

Nap mint nap derül fény újabb tényekre abban a kutatásban, amely azt vizsgálja, miért olyan veszélyes a kamaszokra az ecstasy és a kokain. A kamaszok máshogy dolgozzák fel a kokaint, mint a felnőttek. Először is, a kokain serkentőszer, de több dopamin kibocsátására serkenti a kamasz agyát, mint a felnőttét. 

A tizenévesek agyának két területe különösen érzékeny a kokain hatásaira, éppen azért szoknak rá gyorsabban és erőteljesebben a kábítószerre, mert e szerek nagy része agyuk rendkívül aktív jutalomrendszerét veszi célba. Mivel a jutalomközpont még kamaszkorban is fejlődésben van, működését a lehető legkisebb ráfordítással megszerezhető legnagyobb izgalom hajhászása jellemzi. 

A kokainhoz hasonló kábítószerek igazi kísértést jelentenek az agynak. A népszerű serkentők közé tartoznak az amfetaminok és a metamfetaminok is. 

[..] A kokainhoz hasonlóan az amfetaminok és a metamfetaminok is növelik az agy dopaminkoncentrációját, (dopamin: a testben termelődő vegyület, mely a szervezet mindkét jelátviteli rendszerében (a hormon-és idegrendszerben szerepet játszik.) és a kokainhoz hasonlóan euforikus élményt okoznak. Egyre több tinédzser használja a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarra (röviden ADHD) kezelésére szolgáló gyógyszereket is. 

A kamaszkori függőség különösen veszélyes, mert a hosszú szerhasználat során az agy a dopaminreceptorok számának csökkentésével reagál a dopamin hiperaktivitására, a receptorok (vmely energiát tartalmazó inger) számának csökkenése pedig kevesebb ingert jelent. Az eredményt toleranciának nevezik. 

[..] A függőnek egyre nagyobb adagra van szüksége ahhoz, hogy ugyanolyan eufóriát érezzen, mint első alkalommal. És mivel a jutalompályák hiperérzékenyek az ingerekre, az elvonási tünetek is gyorsabban és erőteljesebben jelentkeznek, mint a felnőtteknél, így a tinédzserkorú kábítószer-használó szorong, ingerlékeny és depressziós, ami csak növeli a késztetést az újabb adag bevitelére.

A tizenéves még képes megváltozni, meggyógyulni, de csak ha elég erőteljesen lépünk közbe. Még egy „jó” gyerek is keveredhet „rossz” társaságba, és könnyen besétálhat a szerhasználat csapdájába. Ez azt jelenti, hogy szülőként, tanárként, de még kortárs tizenévesként is árgus szemmel kell figyelnünk a kábítószer-használat jeleit. 

Gyanús lehet többek között az étvágy és az alvási szokások gyökeres megváltozása, a túlzott ingerlékenység, vagy a személyes higiénia hiánya. Beszéljünk a tizenéves környezetében élő felnőttekkel, kérdezzünk rá, hogy ők is felfigyeltek-e a jelekre. 

[..]Nem szívesen mondom, de gyanakvóvá kell válnunk. Ezzel a gyerekünknek teszünk szívességet. Ha detektívesdit kell játszanunk a gyerekünk szobájában, amikor iskolában van, tegyük meg… az ő kedvéért. Ha árulkodó jelet találunk, hívjuk fel a gyerekorvost, és számoljunk be róla. A függőség orvosi kérdés, nem egyszerűen „törvénybe ütköző cselekedet” – a függőség betegség, és mint ilyen, gyógyítható. Több tucat weboldal ajánl ingyenes segítséget nekünk és tizenéves gyerekünknek. 

A legtöbb településen van hová fordulnunk. Ha gyanakszunk valamire, lépjünk kapcsolatba a megfelelő szervezettel – ezzel a gyermekünk életét menthetjük meg.”     Frances E. Jensen MD és Amy Ellis Nutt(2016)A kamasz agy LibriKiadó

Rettentő nehéz gyermekünkkel kapcsolatban a droghasználatra gondolni, hiszen egy rakás tünet megegyezik a kamaszkorba lépés tüneteivel, például a hangulatingadozás, viselkedésbeli változások, visszahúzódás a családtagoktól, hanyag, -nemtörődöm viselkedés, csökkent személyi higénia, megváltozott alvási szokások..

Viszont néhány tünet azonban van, ami már komolyabb aggódásra adhat okot. Ilyen a vörös szemek, kitágult pupillák, állandó szipogás, orrfolyás, jelentősebb étvágycsökkenés, fogyás, izgatottság, idegesség, szokatlan izzadás, paranoia, agresszió, erőszakosság, depresszió, szédülés, akár hallucinációk, vagy mentális zavartság, szemhéj rángatózás, memóriazavar, oktalan vihogás, eufória.

Ha ilyesmit észlelünk azonnal forduljunk orvoshoz és tegyük meg a szükséges lépéseket az Ő érdekükben.

    freepik.com/photos/heroin’>Heroin photo created by Waewkidja

    Kamaszok és a Marihuána

    Kamaszok és a Marihuána

    jún 2, 2022 | agyműködés, idegsejtek, kamaszok, kutatási eredmények, Marihuana, memóriazavar, tanulási nehézségek

    A marihuánával kapcsolatban eléggé megosztó a közvélemény. Egyesek szerint nem káros, mások fájdalomcsillapító hatása miatt engedélyeztetnék, míg van, aki kifejezetten ellene voksol, mert a kemény drogok kapudrogjának tartja. 

    Az idegtudomány szerint egyáltalán nem ártalmatlan ez a szer, számos szakértő szerint valóban kapudrog a komolyabb hatású szerekhez. A marihuána alapvetően azért is veszélyes, mert gátolja a koordinációt és a szellemi funkciókat. 

    A kamasz agy c. könyv írója egyben agykutató és orvos is, egy általa kezelt fiatalemberről ír, aki 13 éves korától 20 éves koráig rendszeresen füvezett, „hiába nem szívott el egy jointot sem az utóbbi években, még mindig úgy érzi, mintha tejüvegen át nézné a világot. Nem mer autót vezetni, mert nem bízik a figyelmében és a koncentrációjában; nehezen követi a beszélgetések fonalát; valamint szorongással, depresszióval és üldözési mániával küszködik. Állítása szerint megdöbbenti, hogy középkorú édesanyja a legkülönfélébb dolgokra emlékszik a saját életéből, ő maga azonban csak foszlányokat képes felidézni.” 

    Nos, ez lehet, hogy egyedi eset, de mindenképp elgondolkodtató a használata.

    A tinédzserek körében a marihuána már nagyobb problémát jelent, mint az alkohol. 

    Nézzük meg a kannabisz, vagy más néven a marihuána alapvető tulajdonságait.

    Fő pszichoaktív (idegrendszerre ható, annak funkcióját befolyásoló) összetevője, – az összesen 483 vegyület közül a tetrahidrokannabinol (THC).

    A THC bizonyos kannabionid receptorokhoz (sejtmembránokba ágyazódva jelen vannak az egész testben)– ezen belül is az agyban levő kannabinoid (BC1) receptorokhoz kapcsolódik, azokban az agyi régiókban, ahol a koordináció, memória, mozgás, fájdalomérzet, időérzékelés területe található. A marihuána THC-ja stimulálja ezen receptorokat, így jelentősen befolyásolja az e területekből eredő tevékenységeket, képességeket, vagyis az emlékezetet, a mozgáskoordinációt, koncentrációs képességet, érzékszervek működését.  További veszélye még a szorongás és paranoia kialakulása. 

    https://orvosikannabisz.com/tudomany/endokannabinoid-rendszer/kannabinoid-receptorok/Letöltés ideje: 2022.05.30.

    Lássuk a jótékony hatásokat

    Az USA államainak 50%-ban, 2017 óta legalizálták a marihuánát rekreációs és gyógyászati célokra egyaránt. Mára már a világszerte használt pszichoaktív szerek között előkelő helyet foglal el, az alkohol, dohányzás, koffein körében. Magyarországon a leggyakrabban használt illegális drog. 

    Az orvosi marihuána vagy orvosi kannabisz azt jelenti, hogy a kender virágzatával, vagy annak kivonataival többféle betegség tüneteit lehet enyhíteni. Ilyen például a sclerosis multiplex, (görcsösség, remegés, alvászavar, rendellenes hólyagműködés), daganatos betegek fájdalomcsillapító hatására, illetve a kemoterápia tüneteinek enyhítésére, továbbá az epilepsziás betegségek gyógykezelésében is használatos. 

    Több országában alkalmazzák gyógynövényként, vagy gyógyszeralapanyagként, néhány helyen pedig vallási vagy spirituális szertartások részeként. 

    Legfőbb hatásai; – hangulatjavító, – nyugtató, – szorongásoldó, – kellemetlen emlékek hatását csökkentő. Étvágyfokozó hatása miatt az AIDS betegek körében elterjedt a használata. 

    Térjünk vissza a kamaszokhoz

    „A tizenévesek esetében az a legsúlyosabb probléma, hogy a THC megzavarja az idegpályák kialakulását. A kamaszok agyában – amely még nem fejezte be a fehérállomány előállítását, és még mindig fejlődik – ez sokkal nagyobb károkat okoz, mint a felnőttekében. 

    A marihuána közvetlen hatásai általában tizenöt perccel az elszívása után jelentkeznek; másoknál ez akár három-négy órába is beletelhet.

     A füvezés további következménye lehet az úgynevezett „farkasétvágy”, amikor neurobiológiai okokból hirtelen megnő az étvágyunk. 

    Ha a marihuána belélegzésével vagy elfogyasztásával THC kerül a szervezetünkbe, akkor elárasztja az agyat, majd egyenesen a hippokampuszban, az amigdalában, a törzsdúcokban, a kisagyban és a jutalomközpontban bőségesen jelen lévő endokannabinoid receptorok felé tart, hogy bizonyos tevékenységek akadályozásával vagy serkentésével szóljon bele az agy kémiai folyamataiba. 

    Mivel a THC négyszer olyan hatékonyan kapcsolódik az endokannabinoid receptorokhoz, mint az agy természetesen előforduló kannabinoidjai, a THC-molekulák elárasztják a receptorhelyeket és megzavarják az agy megszokott működését.

    Amikor a füvet szívók azt állítják, hogy bódult állapotban harsányabbak a színek, mélyebb a zene, és élesebbek az ízek, akkor a THC túlreagálásra késztette az amigdala (érzelmeket szabályzó agyi központ) érintett részét. 

    Egy nappal a fű elszívása után további problémák jelentkeznek az amigdalában. Mivel a THC már túlstimulálta, kevesebb kannabinoid receptorhellyel rendelkezik; vagyis a megszokottnál több inger szükséges ahhoz, hogy az agy érdeklődjön az új dolgok elsajátítása iránt. Mi a megoldás? Természetesen még több fű elszívása. A tinédzserek esetében a marihuána „telítődése” gyorsan függőséghez vezet.

    A tízes éveik elején járók kétszeres valószínűséggel válnak függővé, akik pedig tizenhat éves koruk előtt próbálják ki a füvet, nehezebben koncentrálnak és figyelnek, és kétszer annyi hibát vétenek a tervezéssel, a rugalmassággal és az absztrakt gondolkodással összefüggő teszteken. 

    Még ennél is aggasztóbb a kamaszkori krónikus fűhasználat és az IQ csökkenése közti összefüggés. Az elmúlt öt évben több kutatás is bizonyította, hogy különösen a verbális IQ alacsonyabb a tizenhét éves koruk óta naponta füvet szívóknál, mint a csak később füvezőknél. A funkcionális MRI-vizsgálatok alapján máshogy aktiválódnak a döntéshozatalhoz szükséges agyi területek, ami még fontosabbá teszi az eredményeket.

     A megfigyelések szerint a marihuána az agykéreg azon területeinek működését is gátolja, amelyek kritikus szerepet játszanak a hibák felismerésében, különösen saját gondolataink és viselkedésünk megértésében. A neurológusok és az idegtudomány szakemberei összefüggést fedeztek fel a hibák fel nem ismerése és bizonyos pszichikai rendellenességek, többek között a skizofrénia pszichotikus téveszméi között. Bizonyított tény, hogy a skizofréneknek kisebb a fehérállománya, mint az egészségeseknek, és ugyanez a jelenség figyelhető meg a marihuána krónikus kamaszkori felhasználóinál is.

    A marihuána tizenévesek agyára gyakorolt hatásaival kapcsolatos kutatásokat minden szülőnek ismernie kellene, mert a tanulság napnál is világosabb: a kamaszok agya nem olyan rugalmasan reagál a marihuánára, mint a felnőtteké. A tinédzserek különösen érzékenyek erre a kábítószerre, mert agyuk két legkifinomultabb része – a frontális (homloki) és a prefrontális kéreg (agykéreg homlok mögötti része, a viselkedés és gondolkodásért felelős terület) – még nem fejlődött ki teljesen, márpedig a marihuána éppen ezt a két részt érinti elsősorban. 

    A hatás semmiképpen sem elhanyagolható vagy jelentéktelen. Az agynak ezeket a területeit nap mint nap használjuk az alapvető kognitív (tudatos) feladatok megoldásához: szükségünk van rájuk az elvont gondolkodáshoz, ahhoz a képességünkhöz, hogy a környezet változó elvárásainak láttán változtassunk a viselkedésünkön, nem beszélve a helytelen reakciók kiküszöböléséről.

    Aki az 1960-as és 1970-es években nőtt fel, bizonyára kísérletezett a marihuánával, de mostanra már kiderült, hogy a mai fű nem ugyanaz, mint régen volt. Sokkal erősebb, következésképp sokkal csábítóbb és veszélyesebb. 

    Mielőtt tehát elmondanám, hogyan térítsük el gyermekünket a fűtől, és hogyan beszélgessünk velük a veszélyeiről, szeretném hangsúlyozni, hogy mit ne tegyünk. 

    ! Ne bagatellizáljuk a témát – sem azért, mert meggyőződésünk szerint egy kis fű még senkinek sem ártott meg, sem azért, mert félünk rádöbbenni, hogy tinédzserkorú gyermekünk marihuánát szív. 

    ! Ne viccelődjünk régi füves élményeinken a házastársunkkal vagy a barátainkkal, mert a gyerekek nyitott füllel járkálnak. Mindent észrevesznek. Figyelnek, és elraktározzák az információkat.

    ! Hacsak lehet, konkrétan és gyakorlatiasan fogalmazzunk a kábítószer használatával kapcsolatban. Mik a céljaik? Mit értékelnek legtöbbre az életben? 

    ! Újra és újra hangsúlyozzuk, hogy a főiskola, az ösztöndíj, ösztöndíj, az egyetemi felvételi, a jogosítvány megszerzése mind-mind nehezebb, ha füveznek. Természetesen csak akkor lehetünk meggyőzőek, ha tisztában vagyunk a marihuána agyra gyakorolt hatásaival. 

    ! Tudnunk kell válaszolni, amikor tinédzserünk azzal érvel, hogy a fű ártalmatlan, jól érzi magát tőle, nem hat rá negatívan. Ha például a fiunk szerint a fű segít neki az ellazulásban, és oldja a szorongását, emlékeztessük, hogy a szorongás mindig jelen lesz az életében, mégsem fordulhat mindig a fűhöz megkönnyebbülésért. Inkább arra kell rájönni, hogy mi okozza a szorongást; az okokat kell megszüntetni, nem ilyen „gyógyszerrel” kezelni a problémát.

    ! Ne hazudjunk a gyerekeinknek. Ha megkérdezik, hogy az ő korukban elbódítottuk-e magunkat fűvel vagy mással, őszintén mondjuk el, ha igen. De az őszinteséget is kezeljük értelmesen. 

    ! Figyelmeztessük őket, hogy a mai marihuána általában erősebb, ráadásul a közösségi hálónak is köszönhetően könnyebben beszerezhető. Mondjuk el, hogy a tudósok korábban sokkal kevesebbet tudtak a fű agyra gyakorolt hatásairól, ők viszont már felhasználhatják a mai tudást a felelős döntéshez. És mivel az ismétlés jót tesz a kamaszok lelkének (még ha a tizenévesek utálják is), ne higgyük, hogy elég egyszer felvetni a témát vagy rákérdezni a fűre – mert nem elég.

    Frances Jensen és Amy Ellis Nutt(2017) A kamasz agy LibriKiadó

    .freepik.com/photos/thc’>Thc photo created by jcomp

    Kamaszok és az alkohol

    Kamaszok és az alkohol

    jún 2, 2022 | agy, agyműködés, alkohol, depresszió, kamaszok, kutatási eredmények, memóriazavar, tanulási nehézségek

    Azt hiszem ez a téma szinte mindenki számára elkerülhetetlen. Akár a mi múltunkkal, akár növekvő gyerekeinkkel kapcsolatban, előbb-utóbb szerepe lesz az alkoholnak valamilyen formában (és mennyiségben). Eddig életemben egy embert ismerek, aki csak 50 évesen kóstolta meg életében először az alkoholt. Igazi mintakislány volt, aki már azóta igazi mintanagyi:) A fiatalok nagy részére azonban nem ez a jellemző. Úgy gondolják ettől lesznek menők, hiszen alkohol hatása alatt megváltozik a beszéd, a viselkedés, kiváló alapot szolgáltatva ezzel a társak közötti röhögésnek. Még a másnaposság sem tántorítja el legtöbbüket az ismétléstől, hiszen feloldódnak a gátlások, könnyebben ismerkednek, a népszerűségi faktor megugrik.

    Sokszor hallottam azt, hogy a fiatal inkább igyon, minthogy drogozzon..hmm..azt gondolnánk, van benne valami, mert az alkohol mégiscsak kiürül a szervezetből, kevésbé ártalmas, mint a kábítószer.

    Nézzük meg kicsit másképp:

    „A felnőttek két tévhitet dédelgetnek a kiskorúak ivásának káros következményeivel kapcsolatban. 

    • Először is hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a kamasz fiatal teste és agya nem olyan érett, mint a felnőtteké, ezért nem tudja olyan jól kezelni az alkohol közvetlen fiziológiai hatását. 
    • Ugyanakkor éppen a fiatalság és a tapasztalatlanság miatt véljük úgy, hogy a tinédzser gyorsabban regenerálódik egy-egy ivászatot követően. 

    Hiszen a tizenévesek rugalmasak, fizikai erejük teljében vannak, nem?

    Hát nem. Először is, a felnőttekéhez viszonyítva a kamaszok agya sokkal jobban kezeli az ivás bódító hatásait, a kábaságot, a másnaposságot és a koordináció hiányát.

    Tudományosabban: az agyban történő folyamatok során a szinaptikus burjánzást gátló GABA ingerületátvivő anyag hatását (a központi idegrendszer legfőbb gátló ingerületátvivője) az alkohol felerősíti, és a kutatók felfedezték, hogy bizonyos agyi struktúrákban, így a kisagyban is (amely a motoros koordinációért felel), a GABA-receptorok száma nő a kamaszkor során. Mivel azonban a tizenéveseknek, különösen a fiatal tinédzsereknek kevesebb GABA-receptoruk van, mint a felnőtteknek, kevésbé tapasztalják azokat a gátló hatásokat, amelyeket a felnőttek magasabb GABA-szintje felerősít. A legfontosabb agyi struktúrák csekélyebb gátló tevékenysége folytán kisebb a nyugtató hatás, kevésbé sérülnek a motoros funkciók, és kevesebb koordinációs probléma jelentkezik. A csekélyebb gátló hatás fokozott tűrőképességet jelent, a fokozott tűrőképesség hatására pedig a tinédzser késztetést érez az ivás folytatására. Ehhez vegyük hozzá a közösségi nyomást és azt, hogy a tizenévesek sok időt töltenek társas helyzetekben, gyakrabban isznak csoportosan, és máris kezünkben az alkohollal való visszaélés receptje. (Bővebb magyarázat: Frances E. Jensen: A kamasz agy c. könyvében)

    Az ivás azonnal jelentkező hatásaival szembeni tolerancia azonban elfedi azokat a hosszú távú, pusztító következményeket, amelyeket az alkohol idéz elő a kamaszok agyában. 

    Egyre több vizsgálat derít fényt a kognitív (tudatos), viselkedési és érzelmi funkciók sérülésére. Összefüggést találtak a tizenévesek alkoholfogyasztása és a figyelemzavar, a depresszió, a memóriaproblémák és a célirányos viselkedés gyengülése között. 

    Mivel a lányok agya valamivel gyorsabban fejlődik, mint a fiúké, náluk nagyobbak a károk is. A vizsgálatok szerint az alkohol befolyásolja a végrehajtó működésért felelős prefrontális (homlok elülső része) kéreg, valamint a tanulásban és emlékezetben kulcsszerepet játszó hippokampusz (tanulás és emlékezet elsődleges központja, a halánték mögött található képlet) méretét és hatékonyságát. 

    A kutatók közvetlen összefüggést fedeztek fel a hippokampusz mérete és az alkoholfogyasztás kezdete között. Minél korábban fogyaszt valaki először alkoholt – és minél tovább iszik –, annál kisebb a hippokampusza. Mivel az alkohol gátolja az új szinapszisok (ingerületátvivő anyag két idegsejt között) kialakításához létfontosságú glutamátreceptorokat, (idegi folyamatokban, memória, tanulás betöltött fontos szerepe van) az alkoholfüggők memóriaproblémákkal küszködnek.

    A hippokampusz egyike annak a mindössze két agyi struktúrának, amely a csecsemőkortól felnőttkorig termeli az új idegsejteket. A hippokampusz neurogenezise (idegképződési folyamat) fontos a tanulás szempontjából, márpedig az alkohol befolyásolja a tanulást.

    A legújabb kutatásokból az derül ki, hogy az alkohol sokkal erőteljesebben gátolja a kamaszok memóriáját, mint a felnőttekét.

    A lerészegedés gyakran jár emlékezetkieséssel. Ha az alkoholfogyasztás alacsonytól közepes mértékű, csak apróságokat felejtünk el – például valakinek a nevét vagy egy beszélgetés részleteit. A laboratóriumi kísérletekben az alkohol okozta emlékezetkiesés általában abban tükröződik, hogy az illető nehezen jegyez meg szavakat, vagy nem ismer fel új arcokat. Ha a gyors vagy rohamivás filmszakadáshoz vezet – amikor az illető képtelen visszaemlékezni kulcsfontosságú információkra vagy teljes eseményekre –, a hippokampusz sérülése súlyos lehet, például megszűnhet az új hosszú távú emlékek létrehozásának képessége. (2)

    Frances E.Jensen és Amy Ellis Nutt(2017) A kamasz agy Libri Kiadó

    (2): Michael A. Taffe et al: „Long-Lasting Reduction in Hippocampal Neurogenesis by Alcohol Consumption in Adolescent Nonhuman Primates”, PNAS 107, no. 24 (2010. jún. 1.).

    freepik.com/photos/girl-friends’>Girl friends photo created by halayalex

    Kamaszok és a dohányzás

    Kamaszok és a dohányzás

    jún 2, 2022 | agyműködés, cigaretta, dohányzás, e-cigi, kamaszok, kutatási eredmények

    Miért veszélyesebb, ha a kamasz dohányzik, mint a felnőtt?

    Azt már tudjuk, hogy a kamaszok és a felnőttek agya különböző. Életciklusuknak megfelelő alvásmegvonás is fokozott dohányzást von maga után, amely különféle kognitív (tudatos) és viselkedésbeli problémához vezet. Például ADHD, (figyelemhiányos hiperaktivitás), emlékezetzavar, sőt az alacsonyabb IQ is jellemző. 

    Az elmúlt időszakban a dohányzás ugyan valamelyest csökkent, de ha mégis szokássá vált, a kamaszoknak sokkal nehezebb leszokni róla, erre magyarázat az előző cikkben – https://tudatosgeneracio.hu/gyerekek-kamaszok-es-a-net/  a függőségre való hajlam kialakulásáról szóló agyi-kémiai összefüggések. 

    Frances Jensen: A kamasz agy c. könyvében ír arról, mely kutatások bizonyítják az alacsonyabb IQ és dohányzás közötti kapcsolatot, valamint azokét is vizsgálták, akik ugyan nem dohányoztak, de dohányzó környezetben nőttek fel, passzív dohányosként. „Tüdő és idegrendszeri károsodás mellett megfigyelték a rosszabb olvasási, matematikai, térérzékelési eredményeket is.  Kamasz és felnőtt patkányokon vizsgálták az agyi aktivitást a nikotin beadása után. SA kamaszok agya azonnal működésbe lépett, míg a felnőttek minimális mértékben reagáltak.

    Mi lehet ennek az oka? Az egyik fontos tényező, hogy a növekedésben lévő agyra ható anyagok korai megismerése megváltoztathatja az ingerületátvivő anyagok és szinapszisaik kialakulását. A Duke kutatói kimutatták, hogy a patkányoknál a nikotin kamaszkori kipróbálása károsítja az agyban szerotonint előállító pályákat. Ennek következtében csökken a szerotonin mennyisége, és mivel a szerotoninhiány a depresszió egyik legfontosabb velejárója, ez magyarázhatja, hogy a tizenévesként erős dohányosoknál gyakrabban jelentkezik depresszió. 

    A kamasz agya már néhány cigaretta elszívása után is átalakulásba kezd, új nikotinreceptorokat hoz létre, még nehezebbé téve a leszokást.”

    A nikotinfüggőség kiemelten jellemző a hangulatzavaros emberekre. 

    Sőt, a legújabb kutatások szerint a dohányzás és a függőség kifejezetten előidézheti a hangulatzavarokat, különösen a depressziót.

    Aki kamaszkorban szokik rá a dohányzásra, az alkohollal is háromszoros valószínűséggel ismerkedik meg, és mivel a nikotin hosszú távú bevitele növeli az alkohollal kapcsolatos ingerküszöböt, több alkoholra van szükség ugyanazon hatás eléréséhez. Nem meglepő tehát, hogy a dohányosokból tízszeres valószínűséggel válik alkoholista. 

    Ha a tizenéves már régóta elindult ezen az úton, sokkal komolyabb hatást vált ki nála az alkohol, és sokkal nagyobb a késztetés az újbóli kipróbálásra, mint az e szokásba éppen csak belekóstoló felnőtteknél. Sajnos e késztetés a tinédzserek éretlen agykérgével párosulva katasztrofális következményekhez vezethet.

    Akkor hogyan téríthetjük le erről az útról tinédzserkorú fiainkat és lányainkat? 

    Először is ismerjük el, hogy a dohányzás vonzó a kamaszok szemében. 

    Valószínűleg magunk is kipróbáltuk, és remélhetőleg még az elején megálltunk és nem kísérleteztünk tovább. 

    A tinédzserkori dohányzás az 1950-es évek óta a szülőkkel szembeni lázadás jelképe, és a barátkozást is megkönnyíti. Ráadásul újdonságot jelent, valami mást, és már csak ezért is csábító. 

    Mielőtt dohányzással gyanúsítjuk tinédzser gyerekeinket, beszélgessünk el velük. Higgadtan kérdezzük meg, hogy dohányzik-e valamelyik barátjuk. Meséljük el nekik, hogy hogyan hat a dohány fejlődésben lévő agyukra, ezzel is hangsúlyozva, hogy a dohányzás elkerülése a józan döntés. 

    Mondjuk el, hogy minden egyes cigaretta arra készteti az agyukat, hogy többet és többet akarjon. Az a legfontosabb, hogy tisztelettel bánjunk velük, higgyük el, hogy képesek bizonyos tények megértésére. 

    Emlékeztessük őket, hogy a dohány megsárgítja a fogukat, bűzlik tőle a hajuk, a ruhájuk és a leheletük, krónikus köhögést okoz, sportolásnál pedig zihálnak majd tőle. Említsünk meg olyan hírességet, rokont vagy barátot, aki a dohányzás közvetlen következményeként küzdött súlyos egészségügyi problémákkal.

     A tinédzserek nehezen gondolnak a jövőre, mert az agyuk még nem képes a hosszú távú következmények megfontolására, de ettől még emlegessük csak a hatásokat, újra és újra ismételgessük nekik. Lehet, hogy legyintenek, lehet, hogy befogott füllel kisétálnak a szobából, de bizton állíthatom, hogy mondanivalónk eljut a tudatukig. Hiszen mondtam már, ebben a korban semmit nem engednek el a fülük mellett.

    Ha már nincs mit tenni, mert tinédzserünk már rászokott a dohányzásra, kérjük meg, hogy legalább fontolja meg a füstmentes dohány, az elektronikus cigaretta vagy a szegfűszeges cigaretta használatát. Persze ezek sem ártalmatlanok, de mégiscsak jobbak, mint az eredeti. És mindennél fontosabb, hogy jó példával járjunk elöl. Ha magunk is dohányzunk, ne prédikáljunk füstmentességről.”

    Frances E.Jensen és íamy Ellis Nutt(2017) A kamasz agy Libri Kiadó

    E-cigeretta, Elf Bar

    Az e-cigeretta nikotinmentes változatával kapcsolatban elég ellentmondásosak voltak a vélemények. Ezek ösztönözték a houstoni Baylor College of Medicine szakembereit, hogy megvizsgálják az e-cigaretta gőzének és a hagyományos dohányfüst tartós belélegzésének a tüdőfunkcióra gyakorolt hatásait. A Journal of Clinical Investigation folyóiratban közölt tanulmányuk megállapította, hogy egereken végzett megfigyelésük alapján, az e-cigaretta gőzének tartós belélegzése – még nikotin nélkül is – negatív hatással lehet a tüdő normál működésére.

    A kutatók a tüdőben a lipidek rendellenes felhalmozódását fedezték fel. Ez a zsíros felhalmozódás nem az e-cigarettában található összetevőből – például oldószerből vagy olajból – ered, hanem a szervezet reakciójaként jelentkezett, a gőz belélegzésének hatására alakult ki. A kutatók megállapították, hogy a lipidek túlzott mértékben halmozódnak fel a makrofágokban, azokban a sejtekben, amelyek feladata, hogy felismerjék és elpusztítsák a tüdőbe kerülő káros organizmusokat. Ez a felhalmozódás megakadályozta, hogy a makrofágok megfelelően reagáljanak a fertőzésekre. Az emberekre nézve ez azt jelentheti, hogy egy betegségnek nagyobb valószínűséggel lesz negatív hatása, mint egészséges makrofág populáció esetén lenne.

    A makrofágok az első védelmi vonalat képviselik a vírusfertőzések, például az influenzavírus által okozott fertőzések ellen – magyarázza dr. Hidvégi Edit. Az egereken végzett kísérlet eredményei tehát azt mutatják, hogy a nikotintól függetlenül az e-cigaretta gőzének tartós belélegzése rontja a tüdő működését és károsítják a védekező képességét.

    tudokozpont.hu/hirek/a-nikotinmentes-e-cigaretta-is-artalmas

    Az Elf Bar a dohányzás legújabb felfedezése. Magyaroszágon tiltott a használata, de nagyon könnyen lehet neten rendelni. Ez egy akkumulátorral ellátott, eldobható,  folyadékkal feltöltött e-cigaretta, mely többféle ízben rendelhető. Fume, Magic Bar, Manórúd néven is ismert termék. Egyelőre nem tudni milyen összetevőket tartalmaz pontosan, de a vizsgálatok során már kiderült, hogy nikotintartalma akár 16 doboznyi cigarettának is megfelel. – mondta a NAV ellenőrzési szakfőigazgatója. 

    portfolio.hu/gazdasag/20220615/az-elf-bar-birtoklasa-is-torvenyellenes-550785

     freepik.com/photos/street-fashion’>Street fashion photo created by wirestock