Kamaszok és a drogok

Kamaszok és a drogok

 Erről a témáról nem lehet eleget beszélni! Régi félelmem, hogy gyermekeimet hogyan akadályozom majd meg abban, hogy ne is próbálják ki ezeket a szereket. Sokat olvasok a témával kapcsolatban, de mivel mindig is érdekelt mindennek a működése és annak miértje, így ismét Frances E. Jensen könyvével állok elő, melyben tudományosan érthető formában elmagyarázza, amiről olyan sokat hallunk.

Rengeteg féle drog ismert már a köztudatban, ezek például a – szintetikus drogok (vagy más néven dizájnerdrogok), melyeket mesterségesen, különféle vegyi anyagokból  állítanak elő.

Másféle megközelítésből beszélhetünk a narkotikus drogokról, – melyeket feszültségoldásra, fájdalomcsillapításra használnak leginkább (heroin, ópium, alkohol). Pszichedelikus (módosult tudatállapotot előidéző) drogok a meszkalin, LSD.   Serkentő hatásúak, melyek a fizikai és szellemi teljesítőképességet képesek fokozni, ilyen pl. a kokain, metamfetamin, amfetamin, extasy), továbbá vannak még a nyugtatók

Külön-külön nem mennék bele a tulajdonságaikba, egy-két népszerű terméket azonban kiemelnék közülük. 

hu.wikipedia.org Letöltés ideje: 2022.06.07.

Ilyen az Extasy nevű tabletta. Azért népszerű a tinédzserek és a fiatal felnőttek körében, mert a közvélekedés szerint fokozza a szexuális élményt, heves érzelmeket hoz elő és közösségi élményt nyújt. Előszeretettel használják elektronikus tánczenére épülő bulikon, különösen Európában. 

A tabletta kiváltotta bódultságot az elektronikus zenét hallgatók körében pörgésnek nevezik, és elsősorban hosszan tartó, eufóriás mozgást okoz, amely kéz a kézben jár az elektronikus zenével és annak folyamatosan, szinte hipnotikusan lüktető ritmusával. A kábítószer túl erős formája halálos lehet, és mivel vásárláskor az emberek nem tudják, mit kapnak, teszteszközöket is visznek a buliba.

„Az extasynak nagyon sok káros mellékhatása van – zavarodottság, túlfűtöttség, szabálytalan szívverés, görcs, alvászavar, máj- és agykárosodás, és persze halál.

Ha eltekintünk ezektől a halálos és kiszámíthatatlan hatásoktól, a kábítószer rendszeres használata akkor is árt a rövid távú memóriának és a tanulásnak, valamint gátolja a hangulat szabályozásához nélkülözhetetlen szerotonin (neurotranszmitter, vagyis ingerületátvivő anyag, amely fontos szerepet játszik a testhőmérséklethangulathányingerszexualitásalvás, valamint az étvágy szabályozásában, ezen hormonok jelenléte boldogságot, örömet okoz, hiánya lehangoltsághoz, depresszióhoz vezet) termelését.

[..]Egy 2008-as vizsgálatban holland kutatók észrevették, hogy az extasy még alacsony dózisban is tartós károkat okoz az emberek és az állatok fehérállományának érésében és a hippokampusz (előagy (nagyagy) részében, a halántéklebeny csúcsában elhelyezkedő képlet, mely  szerepet játszik összetett információk, események memorizálásában) Miután a fehérállomány még kamaszkorban is fejlődésben van, a tinédzserek agya érzékenyebb az extasy pusztító hatásaira, mint a felnőtteké.[..]

Nap mint nap derül fény újabb tényekre abban a kutatásban, amely azt vizsgálja, miért olyan veszélyes a kamaszokra az ecstasy és a kokain. A kamaszok máshogy dolgozzák fel a kokaint, mint a felnőttek. Először is, a kokain serkentőszer, de több dopamin kibocsátására serkenti a kamasz agyát, mint a felnőttét. 

A tizenévesek agyának két területe különösen érzékeny a kokain hatásaira, éppen azért szoknak rá gyorsabban és erőteljesebben a kábítószerre, mert e szerek nagy része agyuk rendkívül aktív jutalomrendszerét veszi célba. Mivel a jutalomközpont még kamaszkorban is fejlődésben van, működését a lehető legkisebb ráfordítással megszerezhető legnagyobb izgalom hajhászása jellemzi. 

A kokainhoz hasonló kábítószerek igazi kísértést jelentenek az agynak. A népszerű serkentők közé tartoznak az amfetaminok és a metamfetaminok is. 

[..] A kokainhoz hasonlóan az amfetaminok és a metamfetaminok is növelik az agy dopaminkoncentrációját, (dopamin: a testben termelődő vegyület, mely a szervezet mindkét jelátviteli rendszerében (a hormon-és idegrendszerben szerepet játszik.) és a kokainhoz hasonlóan euforikus élményt okoznak. Egyre több tinédzser használja a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarra (röviden ADHD) kezelésére szolgáló gyógyszereket is. 

A kamaszkori függőség különösen veszélyes, mert a hosszú szerhasználat során az agy a dopaminreceptorok számának csökkentésével reagál a dopamin hiperaktivitására, a receptorok (vmely energiát tartalmazó inger) számának csökkenése pedig kevesebb ingert jelent. Az eredményt toleranciának nevezik. 

[..] A függőnek egyre nagyobb adagra van szüksége ahhoz, hogy ugyanolyan eufóriát érezzen, mint első alkalommal. És mivel a jutalompályák hiperérzékenyek az ingerekre, az elvonási tünetek is gyorsabban és erőteljesebben jelentkeznek, mint a felnőtteknél, így a tinédzserkorú kábítószer-használó szorong, ingerlékeny és depressziós, ami csak növeli a késztetést az újabb adag bevitelére.

A tizenéves még képes megváltozni, meggyógyulni, de csak ha elég erőteljesen lépünk közbe. Még egy „jó” gyerek is keveredhet „rossz” társaságba, és könnyen besétálhat a szerhasználat csapdájába. Ez azt jelenti, hogy szülőként, tanárként, de még kortárs tizenévesként is árgus szemmel kell figyelnünk a kábítószer-használat jeleit

Gyanús lehet többek között az étvágy és az alvási szokások gyökeres megváltozása, a túlzott ingerlékenység, vagy a személyes higiénia hiánya. Beszéljünk a tizenéves környezetében élő felnőttekkel, kérdezzünk rá, hogy ők is felfigyeltek-e a jelekre. 

[..]Nem szívesen mondom, de gyanakvóvá kell válnunk. Ezzel a gyerekünknek teszünk szívességet. Ha detektívesdit kell játszanunk a gyerekünk szobájában, amikor iskolában van, tegyük meg… az ő kedvéért. Ha árulkodó jelet találunk, hívjuk fel a gyerekorvost, és számoljunk be róla. A függőség orvosi kérdés, nem egyszerűen „törvénybe ütköző cselekedet” – a függőség betegség, és mint ilyen, gyógyítható. Több tucat weboldal ajánl ingyenes segítséget nekünk és tizenéves gyerekünknek. 

A legtöbb településen van hová fordulnunk. Ha gyanakszunk valamire, lépjünk kapcsolatba a megfelelő szervezettel – ezzel a gyermekünk életét menthetjük meg.”     Frances E. Jensen MD és Amy Ellis Nutt(2016)A kamasz agy LibriKiadó

Rettentő nehéz gyermekünkkel kapcsolatban a droghasználatra gondolni, hiszen egy rakás tünet megegyezik a kamaszkorba lépés tüneteivel, például a hangulatingadozás, viselkedésbeli változások, visszahúzódás a családtagoktól, hanyag, -nemtörődöm viselkedés, csökkent személyi higénia, megváltozott alvási szokások..

Viszont néhány tünet azonban van, ami már komolyabb aggódásra adhat okot. Ilyen a vörös szemek, kitágult pupillák, állandó szipogás, orrfolyás, jelentősebb étvágycsökkenés, fogyás, izgatottság, idegesség, szokatlan izzadás, paranoia, agresszió, erőszakosság, depresszió, szédülés, akár hallucinációk, vagy mentális zavartság, szemhéj rángatózás, memóriazavar, oktalan vihogás, eufória.

Ha ilyesmit észlelünk azonnal forduljunk orvoshoz és tegyük meg a szükséges lépéseket az Ő érdekükben.

    freepik.com/photos/heroin’>Heroin photo created by Waewkidja

    Kamaszok és a Marihuána

    Kamaszok és a Marihuána

    A marihuánával kapcsolatban eléggé megosztó a közvélemény. Egyesek szerint nem káros, mások fájdalomcsillapító hatása miatt engedélyeztetnék, míg van, aki kifejezetten ellene voksol, mert a kemény drogok kapudrogjának tartja. 

    Az idegtudomány szerint egyáltalán nem ártalmatlan ez a szer, számos szakértő szerint valóban kapudrog a komolyabb hatású szerekhez. A marihuána alapvetően azért is veszélyes, mert gátolja a koordinációt és a szellemi funkciókat

    A kamasz agy c. könyv írója egyben agykutató és orvos is, egy általa kezelt fiatalemberről ír, aki 13 éves korától 20 éves koráig rendszeresen füvezett, „hiába nem szívott el egy jointot sem az utóbbi években, még mindig úgy érzi, mintha tejüvegen át nézné a világot. Nem mer autót vezetni, mert nem bízik a figyelmében és a koncentrációjában; nehezen követi a beszélgetések fonalát; valamint szorongással, depresszióval és üldözési mániával küszködik. Állítása szerint megdöbbenti, hogy középkorú édesanyja a legkülönfélébb dolgokra emlékszik a saját életéből, ő maga azonban csak foszlányokat képes felidézni.” 

    Nos, ez lehet, hogy egyedi eset, de mindenképp elgondolkodtató a használata.

    A tinédzserek körében a marihuána már nagyobb problémát jelent, mint az alkohol. 

    Nézzük meg a kannabisz, vagy más néven a marihuána alapvető tulajdonságait.

    Fő pszichoaktív (idegrendszerre ható, annak funkcióját befolyásoló) összetevője, – az összesen 483 vegyület közül a tetrahidrokannabinol (THC).

    A THC bizonyos kannabionid receptorokhoz (sejtmembránokba ágyazódva jelen vannak az egész testben)– ezen belül is az agyban levő kannabinoid (BC1) receptorokhoz kapcsolódik, azokban az agyi régiókban, ahol a koordináció, memória, mozgás, fájdalomérzet, időérzékelés területe található. A marihuána THC-ja stimulálja ezen receptorokat, így jelentősen befolyásolja az e területekből eredő tevékenységeket, képességeket, vagyis az emlékezetet, a mozgáskoordinációt, koncentrációs képességet, érzékszervek működését.  További veszélye még a szorongás és paranoia kialakulása. 

    https://orvosikannabisz.com/tudomany/endokannabinoid-rendszer/kannabinoid-receptorok/Letöltés ideje: 2022.05.30.

    Lássuk a jótékony hatásokat

    Az USA államainak 50%-ban, 2017 óta legalizálták a marihuánát rekreációs és gyógyászati célokra egyaránt. Mára már a világszerte használt pszichoaktív szerek között előkelő helyet foglal el, az alkohol, dohányzás, koffein körében. Magyarországon a leggyakrabban használt illegális drog. 

    Az orvosi marihuána vagy orvosi kannabisz azt jelenti, hogy a kender virágzatával, vagy annak kivonataival többféle betegség tüneteit lehet enyhíteni. Ilyen például a sclerosis multiplex, (görcsösség, remegés, alvászavar, rendellenes hólyagműködés), daganatos betegek fájdalomcsillapító hatására, illetve a kemoterápia tüneteinek enyhítésére, továbbá az epilepsziás betegségek gyógykezelésében is használatos. 

    Több országában alkalmazzák gyógynövényként, vagy gyógyszeralapanyagként, néhány helyen pedig vallási vagy spirituális szertartások részeként. 

    Legfőbb hatásai; – hangulatjavító, – nyugtató, – szorongásoldó, – kellemetlen emlékek hatását csökkentő. Étvágyfokozó hatása miatt az AIDS betegek körében elterjedt a használata. 

    Térjünk vissza a kamaszokhoz

    „A tizenévesek esetében az a legsúlyosabb probléma, hogy a THC megzavarja az idegpályák kialakulását. A kamaszok agyában – amely még nem fejezte be a fehérállomány előállítását, és még mindig fejlődik – ez sokkal nagyobb károkat okoz, mint a felnőttekében. 

    A marihuána közvetlen hatásai általában tizenöt perccel az elszívása után jelentkeznek; másoknál ez akár három-négy órába is beletelhet.

     A füvezés további következménye lehet az úgynevezett „farkasétvágy”, amikor neurobiológiai okokból hirtelen megnő az étvágyunk. 

    Ha a marihuána belélegzésével vagy elfogyasztásával THC kerül a szervezetünkbe, akkor elárasztja az agyat, majd egyenesen a hippokampuszban, az amigdalában, a törzsdúcokban, a kisagyban és a jutalomközpontban bőségesen jelen lévő endokannabinoid receptorok felé tart, hogy bizonyos tevékenységek akadályozásával vagy serkentésével szóljon bele az agy kémiai folyamataiba. 

    Mivel a THC négyszer olyan hatékonyan kapcsolódik az endokannabinoid receptorokhoz, mint az agy természetesen előforduló kannabinoidjai, a THC-molekulák elárasztják a receptorhelyeket és megzavarják az agy megszokott működését.

    Amikor a füvet szívók azt állítják, hogy bódult állapotban harsányabbak a színek, mélyebb a zene, és élesebbek az ízek, akkor a THC túlreagálásra késztette az amigdala (érzelmeket szabályzó agyi központ) érintett részét. 

    Egy nappal a fű elszívása után további problémák jelentkeznek az amigdalában. Mivel a THC már túlstimulálta, kevesebb kannabinoid receptorhellyel rendelkezik; vagyis a megszokottnál több inger szükséges ahhoz, hogy az agy érdeklődjön az új dolgok elsajátítása iránt. Mi a megoldás? Természetesen még több fű elszívása. A tinédzserek esetében a marihuána „telítődése” gyorsan függőséghez vezet.

    A tízes éveik elején járók kétszeres valószínűséggel válnak függővé, akik pedig tizenhat éves koruk előtt próbálják ki a füvet, nehezebben koncentrálnak és figyelnek, és kétszer annyi hibát vétenek a tervezéssel, a rugalmassággal és az absztrakt gondolkodással összefüggő teszteken. 

    Még ennél is aggasztóbb a kamaszkori krónikus fűhasználat és az IQ csökkenése közti összefüggés. Az elmúlt öt évben több kutatás is bizonyította, hogy különösen a verbális IQ alacsonyabb a tizenhét éves koruk óta naponta füvet szívóknál, mint a csak később füvezőknél. A funkcionális MRI-vizsgálatok alapján máshogy aktiválódnak a döntéshozatalhoz szükséges agyi területek, ami még fontosabbá teszi az eredményeket.

     A megfigyelések szerint a marihuána az agykéreg azon területeinek működését is gátolja, amelyek kritikus szerepet játszanak a hibák felismerésében, különösen saját gondolataink és viselkedésünk megértésében. A neurológusok és az idegtudomány szakemberei összefüggést fedeztek fel a hibák fel nem ismerése és bizonyos pszichikai rendellenességek, többek között a skizofrénia pszichotikus téveszméi között. Bizonyított tény, hogy a skizofréneknek kisebb a fehérállománya, mint az egészségeseknek, és ugyanez a jelenség figyelhető meg a marihuána krónikus kamaszkori felhasználóinál is.

    A marihuána tizenévesek agyára gyakorolt hatásaival kapcsolatos kutatásokat minden szülőnek ismernie kellene, mert a tanulság napnál is világosabb: a kamaszok agya nem olyan rugalmasan reagál a marihuánára, mint a felnőtteké. A tinédzserek különösen érzékenyek erre a kábítószerre, mert agyuk két legkifinomultabb része – a frontális (homloki) és a prefrontális kéreg (agykéreg homlok mögötti része, a viselkedés és gondolkodásért felelős terület) – még nem fejlődött ki teljesen, márpedig a marihuána éppen ezt a két részt érinti elsősorban. 

    A hatás semmiképpen sem elhanyagolható vagy jelentéktelen. Az agynak ezeket a területeit nap mint nap használjuk az alapvető kognitív (tudatos) feladatok megoldásához: szükségünk van rájuk az elvont gondolkodáshoz, ahhoz a képességünkhöz, hogy a környezet változó elvárásainak láttán változtassunk a viselkedésünkön, nem beszélve a helytelen reakciók kiküszöböléséről.

    Aki az 1960-as és 1970-es években nőtt fel, bizonyára kísérletezett a marihuánával, de mostanra már kiderült, hogy a mai fű nem ugyanaz, mint régen volt. Sokkal erősebb, következésképp sokkal csábítóbb és veszélyesebb. 

    Mielőtt tehát elmondanám, hogyan térítsük el gyermekünket a fűtől, és hogyan beszélgessünk velük a veszélyeiről, szeretném hangsúlyozni, hogy mit ne tegyünk. 

    ! Ne bagatellizáljuk a témát – sem azért, mert meggyőződésünk szerint egy kis fű még senkinek sem ártott meg, sem azért, mert félünk rádöbbenni, hogy tinédzserkorú gyermekünk marihuánát szív. 

    ! Ne viccelődjünk régi füves élményeinken a házastársunkkal vagy a barátainkkal, mert a gyerekek nyitott füllel járkálnak. Mindent észrevesznek. Figyelnek, és elraktározzák az információkat.

    ! Hacsak lehet, konkrétan és gyakorlatiasan fogalmazzunk a kábítószer használatával kapcsolatban. Mik a céljaik? Mit értékelnek legtöbbre az életben? 

    ! Újra és újra hangsúlyozzuk, hogy a főiskola, az ösztöndíj, ösztöndíj, az egyetemi felvételi, a jogosítvány megszerzése mind-mind nehezebb, ha füveznek. Természetesen csak akkor lehetünk meggyőzőek, ha tisztában vagyunk a marihuána agyra gyakorolt hatásaival. 

    ! Tudnunk kell válaszolni, amikor tinédzserünk azzal érvel, hogy a fű ártalmatlan, jól érzi magát tőle, nem hat rá negatívan. Ha például a fiunk szerint a fű segít neki az ellazulásban, és oldja a szorongását, emlékeztessük, hogy a szorongás mindig jelen lesz az életében, mégsem fordulhat mindig a fűhöz megkönnyebbülésért. Inkább arra kell rájönni, hogy mi okozza a szorongást; az okokat kell megszüntetni, nem ilyen „gyógyszerrel” kezelni a problémát.

    ! Ne hazudjunk a gyerekeinknek. Ha megkérdezik, hogy az ő korukban elbódítottuk-e magunkat fűvel vagy mással, őszintén mondjuk el, ha igen. De az őszinteséget is kezeljük értelmesen. 

    ! Figyelmeztessük őket, hogy a mai marihuána általában erősebb, ráadásul a közösségi hálónak is köszönhetően könnyebben beszerezhető. Mondjuk el, hogy a tudósok korábban sokkal kevesebbet tudtak a fű agyra gyakorolt hatásairól, ők viszont már felhasználhatják a mai tudást a felelős döntéshez. És mivel az ismétlés jót tesz a kamaszok lelkének (még ha a tizenévesek utálják is), ne higgyük, hogy elég egyszer felvetni a témát vagy rákérdezni a fűre – mert nem elég.

    Frances Jensen és Amy Ellis Nutt(2017) A kamasz agy LibriKiadó

    .freepik.com/photos/thc’>Thc photo created by jcomp