Azt hiszem ez a téma szinte mindenki számára elkerülhetetlen. Akár a mi múltunkkal, akár növekvő gyerekeinkkel kapcsolatban, előbb-utóbb szerepe lesz az alkoholnak valamilyen formában (és mennyiségben). Eddig életemben egy embert ismerek, aki csak 50 évesen kóstolta meg életében először az alkoholt. Igazi mintakislány volt, aki már azóta igazi mintanagyi:) A fiatalok nagy részére azonban nem ez a jellemző. Úgy gondolják ettől lesznek menők, hiszen alkohol hatása alatt megváltozik a beszéd, a viselkedés, kiváló alapot szolgáltatva ezzel a társak közötti röhögésnek. Még a másnaposság sem tántorítja el legtöbbüket az ismétléstől, hiszen feloldódnak a gátlások, könnyebben ismerkednek, a népszerűségi faktor megugrik.

Sokszor hallottam azt, hogy a fiatal inkább igyon, minthogy drogozzon..hmm..azt gondolnánk, van benne valami, mert az alkohol mégiscsak kiürül a szervezetből, kevésbé ártalmas, mint a kábítószer.

Nézzük meg kicsit másképp:

„A felnőttek két tévhitet dédelgetnek a kiskorúak ivásának káros következményeivel kapcsolatban. 

• Először is hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a kamasz fiatal teste és agya nem olyan érett, mint a felnőtteké, ezért nem tudja olyan jól kezelni az alkohol közvetlen fiziológiai hatását. 
• Ugyanakkor éppen a fiatalság és a tapasztalatlanság miatt véljük úgy, hogy a tinédzser gyorsabban regenerálódik egy-egy ivászatot követően. 

Hiszen a tizenévesek rugalmasak, fizikai erejük teljében vannak, nem?

Hát nem. Először is, a felnőttekéhez viszonyítva a kamaszok agya sokkal jobban kezeli az ivás bódító hatásait, a kábaságot, a másnaposságot és a koordináció hiányát.

Tudományosabban: az agyban történő folyamatok során a szinaptikus burjánzást gátló GABA ingerületátvivő anyag hatását (a központi idegrendszer legfőbb gátló ingerületátvivője) az alkohol felerősíti, és a kutatók felfedezték, hogy bizonyos agyi struktúrákban, így a kisagyban is (amely a motoros koordinációért felel), a GABA-receptorok száma nő a kamaszkor során. Mivel azonban a tizenéveseknek, különösen a fiatal tinédzsereknek kevesebb GABA-receptoruk van, mint a felnőtteknek, kevésbé tapasztalják azokat a gátló hatásokat, amelyeket a felnőttek magasabb GABA-szintje felerősít. A legfontosabb agyi struktúrák csekélyebb gátló tevékenysége folytán kisebb a nyugtató hatás, kevésbé sérülnek a motoros funkciók, és kevesebb koordinációs probléma jelentkezik. A csekélyebb gátló hatás fokozott tűrőképességet jelent, a fokozott tűrőképesség hatására pedig a tinédzser késztetést érez az ivás folytatására. Ehhez vegyük hozzá a közösségi nyomást és azt, hogy a tizenévesek sok időt töltenek társas helyzetekben, gyakrabban isznak csoportosan, és máris kezünkben az alkohollal való visszaélés receptje. (Bővebb magyarázat: Frances E. Jensen: A kamasz agy c. könyvében)

Az ivás azonnal jelentkező hatásaival szembeni tolerancia azonban elfedi azokat a hosszú távú, pusztító következményeket, amelyeket az alkohol idéz elő a kamaszok agyában. 

Egyre több vizsgálat derít fényt a kognitív (tudatos), viselkedési és érzelmi funkciók sérülésére. Összefüggést találtak a tizenévesek alkoholfogyasztása és a figyelemzavar, a depresszió, a memóriaproblémák és a célirányos viselkedés gyengülése között. 

Mivel a lányok agya valamivel gyorsabban fejlődik, mint a fiúké, náluk nagyobbak a károk is. A vizsgálatok szerint az alkohol befolyásolja a végrehajtó működésért felelős prefrontális (homlok elülső része) kéreg, valamint a tanulásban és emlékezetben kulcsszerepet játszó hippokampusz (tanulás és emlékezet elsődleges központja, a halánték mögött található képlet) méretét és hatékonyságát. 

A kutatók közvetlen összefüggést fedeztek fel a hippokampusz mérete és az alkoholfogyasztás kezdete között. Minél korábban fogyaszt valaki először alkoholt – és minél tovább iszik –, annál kisebb a hippokampusza. Mivel az alkohol gátolja az új szinapszisok (ingerületátvivő anyag két idegsejt között) kialakításához létfontosságú glutamátreceptorokat, (idegi folyamatokban, memória, tanulás betöltött fontos szerepe van) az alkoholfüggők memóriaproblémákkal küszködnek.

A hippokampusz egyike annak a mindössze két agyi struktúrának, amely a csecsemőkortól felnőttkorig termeli az új idegsejteket. A hippokampusz neurogenezise (idegképződési folyamat) fontos a tanulás szempontjából, márpedig az alkohol befolyásolja a tanulást.

A legújabb kutatásokból az derül ki, hogy az alkohol sokkal erőteljesebben gátolja a kamaszok memóriáját, mint a felnőttekét.

A lerészegedés gyakran jár emlékezetkieséssel. Ha az alkoholfogyasztás alacsonytól közepes mértékű, csak apróságokat felejtünk el – például valakinek a nevét vagy egy beszélgetés részleteit. A laboratóriumi kísérletekben az alkohol okozta emlékezetkiesés általában abban tükröződik, hogy az illető nehezen jegyez meg szavakat, vagy nem ismer fel új arcokat. Ha a gyors vagy rohamivás filmszakadáshoz vezet – amikor az illető képtelen visszaemlékezni kulcsfontosságú információkra vagy teljes eseményekre –, a hippokampusz sérülése súlyos lehet, például megszűnhet az új hosszú távú emlékek létrehozásának képessége. (2)

Frances E.Jensen és Amy Ellis Nutt(2017) A kamasz agy Libri Kiadó

(2): Michael A. Taffe et al: „Long-Lasting Reduction in Hippocampal Neurogenesis by Alcohol Consumption in Adolescent Nonhuman Primates”, PNAS 107, no. 24 (2010. jún. 1.).

freepik.com/photos/girl-friends’>Girl friends photo created by halayalex