- 2010 után született gyerekek, vagyis „digitális gyerekek” (most 12 év alattiak)
- kialakuló személyiségjegyek, viszonylag kevés kutatási tapasztalat arra vonatkozóan, hogy milyen felnőttekké válnak, DE:
- a digitális eszközök használata miatt, megváltoznak az agyi képfeldolgozó tevékenységek → emiatt jó irány lenne, alapjaiban változtatni az oktatási rendszeren, alkalmazkodni ehhez a világhoz – mondják az ELTE pszichológusai. Ezek a gyerekek a részleteket jobban és gyorsabban látják, mint az „egészet”. Lássuk csak:
- „Az emberek különböznek abban, hogy a fákra (részletekre) vagy inkább az erdőre (teljes képre) fókuszálnak. A jellemző stratégia az, hogy először a teljes képre figyelünk, és csak utána a részletekre. Úgy tűnik, hogy a 2010 után született, alfa generációs gyerekeknél, akik szinte születésüktől fogva mindenféle digitális eszközzel vannak körülvéve, ez megváltozott.”
Az ELTE Diagnosztika és Terápia Kiválósági Program keretén belül működő Alfa Generáció Labor kutatások alapján arra a következtetésre jutottak, hogy „a sokat mobilozó alfa generációs, 2010 után született gyerekek figyelmi stílusa eltér az idősebb generációétól, ami hosszú távon jelentősen megváltoztathatja a világot.”
AlfaGenerációs Kutatócsoport ELTE: telex.hu/tudomany/2021/03/05/elte-pszichologia-kutatas-mobil-tablet-figyelem-fokusz-gyerekek alfageneracio.hu/kutatasok/
Letöltés ideje: 2022.04.30.
Nézzük, mit mondanak a pedagógusok. Az Alfák milyen tapasztalatokkal kezdik az iskolát?
Mivel igen otthonosan kezelik az érintőképernyőt, azt gondolhatnánk, hogy a számítógép mindennapi használatában való készség (IKT kompetencia) kialakítása céljából jelentős előnyben vannak azok a gyerekek, akik már az óvodában elsajátították a digitális eszközök kezelését. Ez nagy tévedés.
Inkább hátráltatja e készség kialakulását, „a mértéktelen IKT-használat digitális kompetenciafejlesztéssel nem járt, viszont elvette az időt a hagyományos játékoktól (pl. dominó, kártya, játékpénz, dobókocka), így ezek eddigi tapasztalataira nem építhetnek a pedagógusok. Sok éve a pályán levő tanárok szerint rengeteget változtak a mostani gyerekek. Más a családi hátterük, mások a közösségi élményeik, mások az igényeik, és mások a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges előzetes tapasztalataik.
Mit jelent az, hogy „más”? És mihez tudunk kezdeni ezzel a „mássággal”? Hogyan reagáljunk rá?
További kérdés, hogy vajon milyen hatással van egy két év alatti gyermek idegrendszerére ezeknek az eszközöknek a használata. Vajon csak úgy tűnik, hogy megnövekedett a figyelemzavaros és részképesség-zavaros gyerekek száma, vagy tény? És ha tény, akkor a korai eszközhasználatnak van-e valamilyen köze ehhez? – válaszok a további cikkekben.
A matematika tanuláshoz elengedhetetlen az óvodáskorban megszerzett tapasztalok használata. Ezt a hagyományos játékokkal lehet megvalósítani, mint például a dominó, dobókocka, stratégiai és kártyajátékok, amikor kialakulnak azok a készségek, melyben megalapozott fogalommá válik pl a darabszám, a szabályértés, szabálykövetés, a kombinatórikus gondolkodás, mérőszám fogalma, illetve a győzelemhez/vereséghez kapcsolódó viselkedési forma elsajátítása.
Mindezek alapján tehát elmondhatjuk, hogy az iskolába érkező gyermekeknek nincsenek meg a matematikatanulás szempontjából elvárt tapasztalataik és ismereteik.
A klasszikus játékok háttérbe szorulásával párhuzamosan előtérbe kerültek az egyedül játszható digitális, szórakoztató játékok. A szociális fejlődés visszamaradása mellett egyéb hatásaik – pozitívak és negatívak egyaránt – megfigyelhetők ezeknek a játékoknak. Fejlődik a szem-kéz koordináció, ezzel szemben csökken a kéz izmainak fejlődése, ami az írás szempontjából elengedhetetlen. Javul a figyelemmegosztás képessége, viszont csökken a koncentráció, a figyelemtartás képessége. Extrém módon megnövekszik az azonnali inger-válasz reakció igénye.
Kérdés, hogy a pedagógusok hogyan tudnak alkalmazkodni ehhez a változáshoz? Mindenképpen koncentrálni kell az elmaradt tapasztalatok pótlására, nagyobb hangsúlyt kell fektetni az eszközhasználatra. A pedagógusok előtt álló nagy kihívás, hogy megtalálják a kellő egyensúlyt a klasszikus és a modern technológia által nyújtott eszközök használatában.
Pintér Marianna: A Varga Tamás-i hagyományok és az IKT-eszközök (előzetes) használata https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-kozneveles/milyen-tapasztalatokkal-kerul-az-alfa-generacio-az-iskolaba Letöltés ideje: 2022.05.03.